Helyesek a dioxinbotrány nyomán hozott német intézkedések
A miniszter az MTI kérdésére válaszolva elmondta: nincs szó német húsáruk magyarországi behozatalának tilalmáról, ez nem is volna lehetséges. Csupán a németországihoz hasonló alapossággal történik az importált húsok, hústermékek ellenőrzése Magyarországon - hangoztatta Fazekas Sándor, aki német kollégája meghívására, a berlini agrártermék-bemutató és -vásár, a Grüne Woche megnyitása alkalmából érkezett a német fővárosba.
Ilse Aignerrel folytatott tárgyalásain is szóba került a dioxinszennyezés kérdése, amely előreláthatóan téma lesz az uniós tagállamok agrárminiszteri tanácsának hétfőn Brüsszelben tartandó ülésén is. A magyar tárcavezető fontosnak nevezte, hogy EU-s szinten áttekintsék az egész terület jogi szabályozását, mivel a mostani németországi botrány nem az első ilyen eset Európában. Emiatt a magyar kormány folyamatos kapcsolatban van az Európai Bizottsággal és a különböző uniós szervekkel - tette hozzá Fazekas Sándor.
A közvetlen agrárszubvenciók felső határának csökkentését, illetve a magyar EU-elnökség erre vonatkozó álláspontját firtató kérdésre válaszolva Fazekas Sándor leszögezte: óvatos megközelítésre van szükség. Már csak azért is, mert a soros EU-elnökséget betöltő államnak összeurópai érdekeket kell képviselnie. Budapestnek természetesen van saját álláspontja minden lényeges kérdésben - tette hozzá. Ami a közvetlen kifizetéseket illeti, ennek egyik oldala a közvéleményt izgató kérdés: miért kapnak a CAP alapjából komoly támogatást nagy cégek, amelyeknek fő profilja nem is a mezőgazdaság - mutatott rá a miniszter.
A másik kérdés, hogy hol, milyen vállalkozási nagyságnál húzódjon a határa a támogatási jogosultságnak. Mi legyen a sorsa az így visszatartott összegeknek: az adott tagállamnál maradjanak-e, vagy esetleg kerüljenek át egy másik uniós alapba? A vidékfejlesztési miniszter érdekesnek nevezte a német fölvetést, miszerint a mércét a támogatási összeg nagysága képezze. Más országok az adott nagy cég által foglalkoztatottak számát, illetve az állatállományuk nagyságát tekintenék kritériumnak. "Konszenzusra kell jutni ebben a kérdésben" - hangsúlyozta Fazekas Sándor, aki szerint ehhez valószínűleg azon a kompromisszumon át vezet az út, amely egyaránt figyelembe veszi az agrárcégek által művelt terület nagyságát, a foglalkoztatottak számát, az állatállomány méretét és a támogatás összegét. "Egyelőre még a közös gondolkodás elején tartunk" - fogalmazott a miniszter.
A magyarországi belvízkárokat érintő kérdés kapcsán elmondta: az elmúlt időszak szokatlanul nagy csapadékmennyisége következtében mintegy 450 ezer hektár áll víz alatt Magyarországon. További 900 ezer hektáron pedig annyira telített vízzel a talaj, hogy azon mezőgazdasági tevékenység egyelőre nem folytatható. A kárbecslés folyamatosan történik, összességében több tízmilliárd forintos kárra van kilátás. Léteznek rövid, közép- és hosszú távú tervek a belvízprobléma kezelésére.
Ezek között szerepel a művelési ágak megváltoztatása is. Fazekas Sándor a nap folyamán megtekintette a Grüne Woche rendezvényét. A magyar kiállítók standján, amelyen 16 cég állítja ki termékeit a kolbászoktól és szalámiktól kezdve a kalácsokon, mézen, savanyúságféléken át a borokig és pálinkákig, egy koccintás erejéig vendégül látta Ilse Aigner német mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi minisztert, valamint Klaus Wowereitet, Berlin kormányzó polgármesterét.
