Hogyan a lett a magyar kamatszint 5,75% ?
A monetáris tanács a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn, ilyen alacsony a rendszerváltás óta még nem volt az irányadó ráta. A mostanit megelőzően, január 25-i kamatdöntő ülésén csökkentette 25 bázisponttal a kamatot 6 százalékra a monetáris testület, a tagok meggyőző többségének szavazatával.
Az MNB elnöke a hétfői tájékoztatón jelezte: a globális növekedés beindulása nyomán mind az élelmiszerárak, mind az energiaárak emelkedése várható a világpiacon, s ennek nyomán a hazai olajár a korábban vártnál gyorsabban nő. Simor András hozzátette azt is, hogy az MNB új inflációs jelentésében rögzített prognózis 2010-re 4,4 százalékot, jövőre 2,3 százalékot tartalmaz, ami az előbbieken kívül a magyar szabályozott árak gyorsabb emelkedéséből adódik.
A jegybank elnöke elmondta: az új inflációs prognózis szerint a maginfláció az idén 3,2 százalék lesz a korábban várt 3,0 százalék helyett, jövőre a maginfláció 1,9 százalékra változik, a korábban várt 1,3 százalék helyett. Az elnök elmondta: az elmúlt évben az ország az államháztartási hiány és a folyó fizetési mérleg alakulását tekintve jól teljesített, Magyarország államadósságának GDP-hez mért szintje és a külső adóssága viszont magas, regionális összehasonlításban is. Hét tagúra csökken március elején a monetáris tanács, miután Hardy Ilona és Bihari Vilmos mandátuma lejár, új tagok jelölésére nem kerül sor - jelentette be Simor András.
Az MNB elnöke elmondta: a jegybanktörvény 2007. évi változtatása a monetáris tanács létszámát 5-7 főben rögzítette, így a két tag kiválása után nincs szükség új tagok jelölésére. Jövőre további négy külső tag mandátuma jár le, így akkor kerülhetnek be új tagok a testületbe - tette hozzá. Kérdésre válaszolva Simor András kiemelte: nem a választások ténye önmagában, hanem az ország kockázati megítélése befolyásolja a monetáris tanács döntését, a további kamatdöntésekről. A jegybankelnök úgy látja, amennyiben a választások, illetve az azt követő kormányprogram változást idéz elő az ország kockázati megítélésében, az kihat majd a monetáris tanács döntéseire.
Az elnök szerint most nem alkalmas az idő arra, hogy az ország esetleg kitűzze az euróövezeti csatlakozás időpontját. Arról a választások után megalakuló kormánynak kell döntenie, lehetőleg a jegybankkal közösen. A jegybank elnöke elmondta: az euróövezeti csatlakozáshoz először is a belépés feltételeit kellene teljesíteni, Magyarország jelenleg egyetlen kritériumnak sem tesz eleget. Elsődleges feltételeknek tekinthetők az inflációra és az államháztartási hiányra vonatkozó előírások, de hosszabb távon fontos az állampapírhozamokra vonatkozó feltétel is - magyarázta az MNB elnöke.
Az eurózóna egyes államaiban megfigyelhető államháztartási és államadósság gondok miatt az euróövezeti belépésről döntők a jövőben vélhetően jobban figyelnek majd a kritériumok fenntarthatóságára az új belépő országok esetében - emelte ki Simor András.
