Hogyan keress pénzt az elektromos autók térhódításával?
Az elektromos hajtású járművek elsődleges felvevőpiaca jelenleg Európa, és ez a következő években is így marad. Jelenleg globálisan 3,8 százalékos az elektromos járművek részaránya – a magasabb, 10 százalékos európai érték a becslések szerint 2021-ben akár 16 százalékra is emelkedhet.
A piac egyik fő hajtóerejét a szabályozói korlátozások és ösztönzők jelentik: egyre több uniós ország támogatja anyagilag is az elektromos járművek beszerzését. Sok országban a kedvezmény eléri a 20-30 százalékot is az autók árában, ami több ezer eurós ösztönzést jelent. Németországban például 3-5 ezer euróval lehet olcsóbb egy elektromos autó az állami támogatásnak köszönhetően. Emellett vannak országok, ahol adókedvezménnyel, a regisztrációs adó, vagy az ÁFA elengedésével ösztönzik az ilyen járművek vásárlását. A legtöbb országban ezek az intézkedések 2025-ig hatályban lesznek a jelenlegi tervek szerint. Európában a becslések szerint 2030-ban már több mint 7 millió elektromos járművet adhatnak el, és az összes autó 42 százaléka már alternatív hajtású lehet - áll a totalreturn.hu blog elemzésében.
Elektromos autók Európán kívül
Kínában egyelőre arányaiban kisebb az állami támogatás, ennek ellenére szintén jelentős növekedés elé néz a piac: az új eladások arányában már közelít 10 százalékhoz az elektromos járművek részesedése. Ráadásul ott a másik oldalról hatna a kormányzat, a tervek szerint 2025-re 4 literben maximálnák az új autók fogyasztását száz kilométerenként, ez szintén az elektromos és hibrid járművek felé terelheti a gyártókat.
Az USA-ban egyelőre jóval kisebb a villamosítási láz, ott adókedvezménnyel számolhatnak a vásárlók, ugyanakkor a várakozások szerint a Biden-kormányzat ismét szigorít majd a környezetvédelmi szabályokon, ami élénkítheti a piacot.
Harc a piacokért
Európában a tavalyi első féléves eladások alapján a Renault vezeti a piacot, a Zoe modelljéből adtak el a legtöbbet, utána rögtön következik a Tesla Model 3, majd a Volkswagen e-Golf. Kínában a BYD mögött szintén a Tesla áll a piac második helyén, míg Amerikában egyértelműen letarolja a piacot Elon Musk cége. Az elektromos járműveknél jelenleg a gyártási költségek 20-25 százaléka kapcsolódik az akkumulátorokhoz. Ezek ára az utóbbi években jelentősen csökkent, de még mindig nem érte el azt a szintet, melynél a gyártási költség eléri a hagyományos járművekét – erre a becslések szerint 2023-ban kerülhet sor.
Az átállás kockázata
A felvázolt trendek tehát egyértelműek: a világ az elektromos autózás felé halad, várhatóan növekvő ütemben, és a piac ezt megfelelően jutalmazza is. Ehhez elég rápillantani az úttörő Tesla árfolyamára, amely tavaly mintegy megkilencszerezte értékét, de hasonló trend mutatkozott meg a hagyományos autógyártók közül az elektromos autózás iránt elkötelezett Volkswagen esetében is, mely törzsrészvényeinek idei teljesítménye megközelíti a 80%-ot. Az új technológia azonban nem jön ingyen, jelentős tőkét kell megmozgatniuk azoknak az autógyártóknak, amelyek versenyképesek szeretnének lenni a megújuló környezetben, hiszen az akkumulátorok megjelenésével alapjaiban kell újratervezni az autókat. Számos vállalat fejleszt például saját elektromos autó-platformot, melyre a későbbiekben költséghatékonyan építhető számos modell.
A beruházások relatív mértékét jól szemlélteti a Capex/Sales mutatószám, amely az értékesítés arányában mutatja meg a beruházásokat. Három „klasszikus” autógyártó esetében vizsgáltuk meg, hogyan alakultak a mutató értékei az elmúlt évtizedben, illetve mik a közeljövő trendjei.
A Volkswagen esetében a mutató 2010-2019 közötti értékeinek átlaga 5,62% volt, míg a 2021-es évre 7,9%, 2022-re pedig 6,8% az elemzők várakozása. A Daimler esetében az évtized átlaga 4% volt, szemben a 2021-re várt 5,4%-os, 2022-re pedig 5,3%-os értékkel. A kedvelt elektromos kisautó, a Zoe gyártója esetében a számok még inkább magukért beszélnek. A Renault évtizedes évi átlaga 4,4% volt, míg 2021-re már 7,6%-ot, illetve 2022-re 7%-ot várnak az elemzők. Fontos kiemelni, hogy a beruházások nem csak relatív, hanem abszolút értelemben is meredeken emelkednek. Az átállás tehát a károsanyag-kibocsátás csökkentésén túl a vállalatok eredményességét hosszabb távon is érintheti.
Az említett tények ismeretében felmerül a kérdés, hogy a beruházások megnövekedett összege mikor térülhet meg az elektromos autók piacán, ahol:
- egyelőre a hagyományos autók előállítási költségei jelentősen alacsonyabbak, és ez várhatóan a következő 2-3 évben még így is marad
- az értékesítés darabszámai erősen köthetők az állami támogatások mértékéhez
- erős árverseny van a gyártók között annak érdekében, hogy ne csupán a prémium árkategóriában kínáljanak alternatívát a gyártók.
További kockázat, hogy a támogató kormányzati kiadások mértéke az elektromos autók térnyerésével szintén meredeken nőhet, így az végső soron közvetve vagy közvetlenül az adófizetői terhek növekedését is eredményezheti.
A felsorolt következmények az egyre szigorodó európai uniós flottaszintű kibocsátási kvótákon keresztül előbb-utóbb várhatóan minden autógyártót érinteni fognak, így a környezetünk élhetőbbé, zöldebbé tétele egyben az autóipar egészének reformációjához is vezethet.
Hogyan profitálhatunk a trendekből?
Az elektromos autózás terjedésével persze pénzt is lehet keresni, az Aegon Alapkezelő Megatrend alapja például részben ebbe a szektorba is fektet. Az alap portfóliómenedzserei elsősorban olyan vállalatokat preferálnak, amelyek mind a strukturális, mind a ciklikus növekedésből részesedni tudnak. A szektorhoz kapcsolódóan jelenleg az akkumulátorok gyártásához szükséges nyersanyagok kitermelőiben, illetve a hagyományos autógyártókban látunk fantáziát.
