Hogyan védjük meg a családi vagyont a szétforgácsolódástól?

Korábban nem volt a magyar jogban olyan lehetőség, amely a magánvagyonok védelmét és irányítását megfelelően biztosította, ezért nevezhető hiánypótló intézkedésnek a bizalmi vagyonkezelési szerződés 2014-es magyarországi bevezetése. Újabb fontos lépés volt a 2019 márciusában bevezetett jogintézmény, a vagyonkezelő alapítvány, amellyel alapítványok működtethetők magáncélra.

A bizalmi vagyonkezeléssel és a családi alapítványokkal így alternatív módon, több generáción keresztül biztosítható a családi és magánvagyonok hatékony védelme. Az egyébként kötött, rugalmatlan társasági, öröklési és házassági vagyonjogi szabályokhoz képest a két jogintézmény rugalmas szabályozási kereteket biztosít. Mindkét esetben a vagyonelemek tulajdonjoga átszáll egy független vagyonkezelő személyre, aki meghatározott feltételek és korlátozások mellett kezeli a vagyont, a célok és kedvezményezettek érdekében.

Ez a konstrukció számos kockázattól védi meg az átruházott vagyont, és védelmet jelent, hogy a hitelezők nem tarthatnak igényt ezekre a vagyonelemekre.

Miben különbözik a kettő?

Alapvető különbség a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok között, hogy míg előzőnél nincs előírás a kezelt vagyontömeg legkisebb mértékére, utóbbinál minimum 600 millió forint a küszöb. Időbeli korlát is van: a bizalmi vagyonkezelői konstrukció legfeljebb 50 évre hozható létre, a családi alapítványok időkorlátok nélkül működhetnek.

„A két jogintézmény biztosította lehetőség nélkülözhetetlen a Magyarországon különösen aktuális generációváltás sikeres megvalósításához, hogy az évek alatt nehéz munkával és sok kockázattal felépített családi vagyon ne forgácsolódjon szét. Ezek az eszközök, a dinamikusan működő családi vállalkozásokat hivatottak összetett rendszerként védeni és gyarapítani generációkon át” - mondta dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.

A két konstrukció az üzleti életben felmerülő gazdasági, jogi vagy pénzügyi kérdések számos aspektusára adhatnak rugalmas és hatékony választ, így felhasználásukra szélesebb körben van lehetőség. És bár kifejezett adóelőny elérésére nem alkalmasak, azonban a tőkejövedelmekre jellemző hazai és nemzetközi adózási kedvezményekkel megfelelően tudnak élni.