Tízből négy német vállalat tervez leépítést 2025-ben
2024. 12. 15. 06:00
A megkérdezett német vállalatok 38 százaléka tervezi munkahelyek megszüntetését az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) gazdaságkutató intézet legfrissebb felmérése szerint.
A német vállalatok üzleti helyzete a globális pénzpiaci válság óta nem volt ennyire kedvezőtlen - ezt mutatja a gazdaságkutató intézet novemberi felmérése. A következő évre vonatkozó kilátások sem sokkal jobbak, a válság elérte a munkaerőpiacot is - áll az IW honlapján olvasható összefoglalóban.
2024 nem volt jó a német gazdaság számára, ez a munkaerőpiacon is megmutatkozott: októberben (a világjárvány éveit nem számolva) nyolc év után először 6,0 százalék fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta, a helyzet 2025-ben sem fordul jobbra - derült ki a novemberi gazdasági felmérésből, amelynek keretein belül az IW több mint 2000 német céget kérdezett meg.
A megkérdezett cégek 38 százaléka tervezi munkahelyek megszüntetését jövőre, ugyanakkor a vállalatok mindössze 17 százaléka számolt be arról, hogy új alkalmazottak felvételére készül 2025-ben.
Ez azt jelenti, hogy a németországi foglalkoztatási kilátások a 2009-es globális pénzügyi válság óta nem voltak ilyen kedvezőtlenek.
Az iparban különösen borús a helyzet: a vállalatok 14 százaléka tervezi új alkalmazottak felvételét, miközben 44 százaléka tervez leépítést.
A szolgáltatószektorban is pesszimizmus uralkodik: míg az elmúlt években stabilizálták a munkaerőpiacot, mára a szolgáltató vállalatok 35 százaléka készül a dolgozói létszám csökkentésére, és mindössze 23 százaléka új alkalmazottak felvételére.
Jövőre ötből két vállalat számít arra, hogy 2025-ben még rosszabb lesz az üzleti helyzet, és csak a cégek egyötöde számít javulásra.
A cégek beruházási kilátásainak alakulása is tükrözi a bizalomvesztést: 40 százalékuk kevesebb befektetést tervez, 23 százalékuk számol az ideinél több beruházásra.
Gazdaságpolitikai szempontból 2024 elveszett év volt - mondta Michael Grömling, az IW vezető gazdasági szakértője.
Magas energia- és munkaerőköltségek, bürokrácia, politikai bizonytalanság, a szakképzett munkaerő hiánya - a problémák ugyanazok, mint egy évvel ezelőtt. Ezért is fontos, hogy a következő kormány gyorsan cselekedjen - tette hozzá.
2026 lehet az év, amikor a kriptó végleg belép a fősodorba?
A kriptopiac az elmúlt hónapokban látványos visszaesést szenvedett el: az összkapitalizáció október óta 4,2 billió dollárról 2,9 billióra csökkent, ami sok befektetőben újraélesztette a bizonytalanságot. Ugyanakkor 2025-ben több olyan strukturális változás történt, amely néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, és ezek együtt akár megalapozhatják azt, hogy a kriptovaluták 2026-ban valóban kilépjenek a rétegeszköz szerepből.
Biztató jel, de még nem trend - Építőipar
Szeptemberben és októberben látványosan megugrott az építőipar teljesítménye, ám a vállalkozói adatok alapján ez egyelőre még nem trend. A működő cégek száma tovább csökkent, a piac feszes maradt, miközben az egyéni vállalkozóknál egyértelmű átrendeződés indult el.
Modernizáció, tőkebeáramlás és strukturális változások formálják a következő évet
A Colliers közzétette legújabb jelentését „CEE-6: Highlights 2025 & Predictions 2026” címmel, amely áttekintést ad a gazdasági és ingatlanpiaci trendekről Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. A tanulmány szerint 2025-ben mérsékelt gazdasági fellendülés, csökkenő infláció és egyre hangsúlyosabb stratégiai fókusz jellemezte a fenntarthatóság területét – miközben az ingatlanpiacokat a modernizáció, az új irodakínálat szűkössége, az erős logisztikai kereslet és a retail parkok folyamatos bővülése határozta meg.
Megérkeztek a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés újabb eredményei
Élőhal-kereskedőket, forraltbor-árusokat, őstermelőket, vad- és halfeldogozókat, valamint nagyüzemi és kézműves söröket is ellenőriztek az elmúlt hetekben az élelmiszerlánc-biztonsági felügyelők. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint a kormány- és járási hivatalok szakemberi által végzett téli szezonális ellenőrzés újabb célterületeinek összesítése, egy-egy kirívó esettől eltekintve, pozitív tapasztalatokat hozott. Egy vadhúsfeldolgozó üzemben 3 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból és a működését is felfüggesztették. Egy sörben a dobozos termékeknél nem engedélyezett adalékanyagot mutatott ki a Nébih laboratóriuma - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel.
A Mol-csoport és a SOCAR szárazföldi kutatási és termelésmegosztási megállapodást írt alá
A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik - közölte a Mol szerdán az MTI-vel.
A munkavállalók kevesebb, mint fele kapott bónuszt tavaly
Különösen aktívak a munkavállalók az álláspiacon, döntéseiket továbbra is a fizetések és juttatások mértéke határozza meg leginkább, így fokozott a vállalatokon lévő bérnyomás. Jelenleg minden harmadik dolgozó elgondolkozna a munkahelyváltáson, ha idén nem kapna prémiumot – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív kutatásából.
Karácsonyi élményajándékozás pörgeti fel az utazási piacot
Az egyre népszerűbb karácsonyi élményajándékozás új lendületet ad az utazási kedvnek. A „télből a nyárba” programok mellett a jövő évi nyaralások és kulturális körutazások előfoglalása is megkezdődik, ahol a korai döntés nem csak kedvezményeket, de jobb helyeket is biztosít a népszerű desztinációk esetében.
Újabb földterületek megvásárlására nyílik lehetőség
A földértékesítési program következő ütemében több mint ezer településen nyílik lehetőség 10 hektárnál kisebb területű, állami tulajdonú földrészlet megvásárlására. A földrészletekre 30 napig, azaz január 16-ig lehet vételi ajánlatot tenni az Agrárminisztérium (AM) Elektronikus Pályázati Rendszerének (EPR) felületén - közölte az AM szerdán az MTI-vel.
2025-ben így tanulnak nyelveket a leggyorsabban fejlődők
A nyelvtanulás 2025-re végleg maga mögött hagyta a kizárólag tankönyv-alapú, frontális oktatást. A leggyorsabban fejlődő tanulók már pontosan tudják, hogy a siker nem a bemagolt nyelvtani szabályokon, hanem a tudatos módszerválasztáson és az aktív részvételen múlik. A hangsúly egyre inkább azon van, hogy a nyelv ne tantárgy legyen, hanem élő eszköz, amelyet a tanuló magabiztosan használ a mindennapokban, akár munkáról, utazásról vagy személyes kapcsolatokról van szó.
Februártól 300.000 Ft készpénz vehető fel ingyenesen havonta
Kihirdették a vonatkozó jogszabályt, így most már biztos, hogy februártól az eddigi duplájára, havi 300 ezer forintra nő a bankkártyás készpénzfelvétel díjmentességének az értékhatára. A BiztosDöntés.hu szakértői szerint a változás nyomán a készpénzállomány is megugorhat a lakosságnál.
Kötéltánc a bizonytalanság felett, új korszakban a Kockázatkezelési vezetők – megjelent a KPMG CRO-reportja
Az idei KPMG Summiton került publikálásra az ötödik KPMG CRO Report, amelyben a pénzügyi szektor kockázatkezelési vezetői számoltak be arról, hogyan látják és piaci trendeket és az aktuális kihívásokat. Idén a felmérésben közel 30 kockázatkezelési vezető (CRO) vett részt, három szektorból (bank, alapkezelő és biztosító), kérdőíves, illetve személyes interjú formájában. A november 27-én rendezett KPMG Summiton Szalai Péter, a vállalat kockázatkezelési tanácsadás területének vezetője és számos meghívott szakértő – többek között Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató; Szemerkényi Réka, Magyarország volt washingtoni nagykövete és Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter – elemezték a kutatás eredményeit és a kockázatkezelés legnagyobb kihívásait.
Adatvezérelt üzemmódba kapcsol az MNB
Ezúttal sem változott a kamatszint. A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően nem módosított a a kamatszinten, az alapkamatot 6,50 százalékon, az overnight jegybanki betét kamatát 5,50 százalékon, míg az overnight fedezett hitel kamatát 7,50 százalékon hagyták.
Ezentúl ülésről ülésre dönt az MNB. A mai közleményben volt egy nagyon fontos változás, az utolsó mondat: "A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.”
Eltűnt az árkülönbség az elektromos és hibrid autók között
Megjelent a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal novemberi közös statisztikája, amely szerint a hazai használtautó-piacon több kulcsterületen is lassuló, de egyre határozottabb szerkezeti átrendeződés figyelhető meg. Miközben az árkategóriák aránya hónapról hónapra stabilizálódik, az elektromos és hibrid hajtású modellek kínálata továbbra is jóval az átlag felett bővül, és a márkák, illetve modellek rangsorában is több figyelemre méltó elmozdulás történt.
