Tízből négy német vállalat tervez leépítést 2025-ben
2024. 12. 15. 06:00
A megkérdezett német vállalatok 38 százaléka tervezi munkahelyek megszüntetését az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) gazdaságkutató intézet legfrissebb felmérése szerint.
A német vállalatok üzleti helyzete a globális pénzpiaci válság óta nem volt ennyire kedvezőtlen - ezt mutatja a gazdaságkutató intézet novemberi felmérése. A következő évre vonatkozó kilátások sem sokkal jobbak, a válság elérte a munkaerőpiacot is - áll az IW honlapján olvasható összefoglalóban.
2024 nem volt jó a német gazdaság számára, ez a munkaerőpiacon is megmutatkozott: októberben (a világjárvány éveit nem számolva) nyolc év után először 6,0 százalék fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta, a helyzet 2025-ben sem fordul jobbra - derült ki a novemberi gazdasági felmérésből, amelynek keretein belül az IW több mint 2000 német céget kérdezett meg.
A megkérdezett cégek 38 százaléka tervezi munkahelyek megszüntetését jövőre, ugyanakkor a vállalatok mindössze 17 százaléka számolt be arról, hogy új alkalmazottak felvételére készül 2025-ben.
Ez azt jelenti, hogy a németországi foglalkoztatási kilátások a 2009-es globális pénzügyi válság óta nem voltak ilyen kedvezőtlenek.
Az iparban különösen borús a helyzet: a vállalatok 14 százaléka tervezi új alkalmazottak felvételét, miközben 44 százaléka tervez leépítést.
A szolgáltatószektorban is pesszimizmus uralkodik: míg az elmúlt években stabilizálták a munkaerőpiacot, mára a szolgáltató vállalatok 35 százaléka készül a dolgozói létszám csökkentésére, és mindössze 23 százaléka új alkalmazottak felvételére.
Jövőre ötből két vállalat számít arra, hogy 2025-ben még rosszabb lesz az üzleti helyzet, és csak a cégek egyötöde számít javulásra.
A cégek beruházási kilátásainak alakulása is tükrözi a bizalomvesztést: 40 százalékuk kevesebb befektetést tervez, 23 százalékuk számol az ideinél több beruházásra.
Gazdaságpolitikai szempontból 2024 elveszett év volt - mondta Michael Grömling, az IW vezető gazdasági szakértője.
Magas energia- és munkaerőköltségek, bürokrácia, politikai bizonytalanság, a szakképzett munkaerő hiánya - a problémák ugyanazok, mint egy évvel ezelőtt. Ezért is fontos, hogy a következő kormány gyorsan cselekedjen - tette hozzá.
Januárban érdemes könyvelőt váltani a pénzügyi stabilitásért
A januári könyvelőváltás nem technikai kérdés! Ez az az időpont, amikor tiszta alapokra helyezhető a cég teljes, éves pénzügyi stratégiája. A magyar vállalatvezetők jelentős része ugyanakkor érzelmi okokból vagy a folyamatok bonyolultságától tartva halogatja a lépést, miközben a cég növekedése már régen túlmutat az aktuális adminisztrációs kereteken.
Itt a jogszabály! Kerítésadó, minden méter kerítés után
Egy 2015-ben hatályba lépett jogszabály megteremtette annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok saját hatáskörben, helyi sajátosságokra szabott települési adókat vessenek ki olyan adótárgyakra, amelyekre nem vonatkozik központi adó, és amelyek adóztatását jogszabály kifejezetten nem tiltja.
Top 10 legjobb No-KYC kriptotőzsde 2026-ban – Teljes rangsor és iparági elemzés
2026-ra soha nem látott mértékben nőtt a kereslet az anonim, személyazonosítást nem igénylő (No-KYC) kriptotőzsdék iránt. A felhasználók világszerte egyre inkább előnyben részesítik az olyan platformokat, ahol nem kell átadniuk személyes adataikat, és ahol gyorsan, hatékonyan, decentralizált módon tudnak kriptóval kereskedni vagy eszközöket váltani.
Változik az árazás az EDRI töltőhálózatán: érkezik az éjszakai kedvezményes tarifa
Új tarifastruktúrát vezet be országszerte az E.ON Drive Infrastructure Hungary (EDRI) az általa üzemeltetett több mint 240 nyilvános töltőberendezésen 2026. január 17-től. A változás célja, hogy a töltési díjak még jobban illeszkedjenek a felhasználók eltérő szokásaihoz és élethelyzeteihez, mindezt úgy, hogy az EDRI továbbra is kiszámítható, átlátható és országosan egységes árazást biztosít a helyszíni töltések esetében.
Digitap ($TAP) vs $1.82 SUI vs $14.35 AVAX - Melyik a legjobb kriptó vétel 2026-ban?
A 2026-ra előretekintő befektetők egyre gyakrabban hasonlítják össze a korai fázisban lévő, hasznossággal bíró projekteket a már bejáratott Layer-1 (L1) hálózatokkal. Az olyan tokenek, mint a SUI és az AVAX mérettel rendelkeznek ugyan, de mindkettő értéke ~60%-kal esett vissza az év során, ami aggodalomra ad okot a befektetők körében. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányul az olyan kriptovaluta előértékesítésekre, amelyek valós piaci funkciókat kínálnak – különösen a bankszektorban.
Újabb egészségfejlesztési program indult Hódmezővásárhelyen és Szatmárnémetiben
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Hódmezővásárhelyen és Szatmárnémetiben, a kezdeményezés célja a tervezett gyermekvállalás támogatása mellett a szűrési programok kiterjesztése - közölte Kallai Árpád, a Hódmezővásárhelyi és Makói Egészségügyi Ellátó Központ (HMEEK) főigazgatója pénteken.
Rekordot döntött az európai uniós vendégéjszakák száma 2025-ben
Rekordszintre emelkedett az Európai Unióban a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2025-ben; az előzetes becslések szerint 3,08 milliárd vendégéjszakát regisztráltak, ami 61,5 millióval, azaz két százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
A siker pszichológiája: mit tanítanak a sorozatok a döntésekről és az esélyekről
A sikersorozatok mentális feldolgozása alapvetően meghatározza a jövőbeli stratégiai lépések minőségét minden kompetitív területen. Az emberi agy biológiailag hajlamos mintákat keresni ott, ahol valójában csak véletlenszerű események láncolata látható a valóságban.
6 órás leállás a Sui blokkláncon – Konszenzushiba bénította meg a hálózatot
Január 15-én a Sui blokklánc felhasználói drámai pillanatokat éltek át: a hálózat hat órára teljesen leállt, ami komoly aggodalmat váltott ki a kriptoközösségben. A Sui csapata azóta közzétette a hivatalos jelentést az incidensről, amelyből kiderült: egy konszenzusfeldolgozási hiba bénította meg a rendszer működését.
A tőzsde ma már nem kiváltság, hanem versenyelőny
Egyre több hazai középvállalat lát lehetőséget a tőzsdei jelenlétben – derül ki a Duna Capital összefoglalójából. A tőzsdére lépés nemcsak alternatívát jelent a dráguló bankhitelekkel és a kockázati tőkével szemben, hanem új növekedési irányokat is megnyithat. Karaszi Csaba, a társaság ügyvezetője szerint a tőzsdei forrás nem hitel, hanem a cég tőkehelyzetét erősítő megoldás, amely javítja a hitelfelvételi lehetőségeket, és lehetővé teszi, hogy a részvény felvásárlásoknál fizetőeszközzé váljon.
Javult a MÁV pontossága tavaly decemberben
Sok érdekesség olvasható ki 2025 utolsó hónapjának menetrendszerűségi statisztikájából, de a lényeg: bár az ünnepi időszak közlekedési csúcsszezonnak számít nálunk, a pontosságunk nem romlott, hanem még érdemben javult is - közölte a MÁV-csoport vezérigazgatója pénteken a Facebook oldalán.
A Polygon leépítésekkel reagál az új stratégiára – fókuszban a stabilcoinos fizetések és az „Open Money Stack”
Új irányt vesz a Polygon Labs: a vállalat nagyszabású, 250 millió dolláros akvizíciós csomagja után most munkaerő-leépítéssel folytatja átalakulását. Az új stratégia középpontjában az onchain fizetési infrastruktúra és stabilcoin-alapú megoldások állnak – miközben a cég igyekszik karcsúbbá és fókuszáltabbá válni. A leépítések nem a teljesítményről, hanem a struktúraváltásról szólnak – hangsúlyozza a vezetés.
Az MNB 35 millió forintos bírságot szabott ki a FuturAqua Nyrt.-re
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti intézkedéseket hozott és 35 millió forintos bírságot szabott ki a FuturAqua Nyrt.-vel szemben a piaci manipulációról szóló szabályok és a közzétételi előírások megsértése miatt - jelentette be az MTI-nek pénteken megküldött közleményében a pénzügyi felügyelet.
Duna House: erős évzárás után óvatosabb 2026 jöhet
A budapesti új építésű lakáspiac 2025-ben rendkívül aktív évet zárt: a fejlesztők több mint tízezer új lakást értékesítettek A Duna House értékelése szerint a piac tavaly egyszerre mutatott erős keresletet, rekordközeli árakat és jelentős szerkezeti átrendeződést. A negyedik negyedévben Budapesten az átlagos négyzetméterár meghaladta az 1,8 millió forintot, míg a VI. kerületben átlépte a négyzetméterenként 3 millió forintot, ami történelmi csúcsnak számít - összegezte pénteken kiadott elemzésében az ingatlanközvetítő.
