Hol állnak a magyar bérek? Mire kell figyelni?

Az év első nyolc hónapjában a bruttó fizetések 6 százalékkal 257 900 forintra emelkedtek többek között a minimálbér-emelés hatására. Ezzel párhuzamosan a családi kedvezmény nélkül számolt nettó bérek nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal 171 500 forintra nőttek. A nettó fizetések a bruttó béreket meghaladó emelkedése elsősorban a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenésével magyarázható.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta, hogy a várakozásoknak megfelelően alakulnak a bérek. A béreknél az szja-kulcs csökkenése mellett az növekedést elősegíti az is, hogy több szektorban munkaerőhiány alakult ki, ezért a cégek béremelésre kényszerültek, illetve az állami szférában is nőttek a bérek, ráadásul nagyobb mértékben, mint a versenyszférában. „A nettó reálbérek a lényegében nulla százalékos infláció miatt 7-8 százalékkal nőttek, ami a lakossági fogyasztás bővülését ösztönzi” - tette hozzá a szakértő.

Németh Dávid azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a magyarországi bruttó és nettó átlagbérek jelentősen emelkedtek, az euróra átszámolt fizetéseket nézve a 2015-ös adatok alapján régiós szinten lemaradásban vagyunk. A térségben az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak. Majd Szlovénia és Lengyelország következik, de Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot.

A gyenge régiós magyar eredmény leginkább azzal magyarázható, hogy az egyedülállók - azaz egy keresettel rendelkezők - esetében az élőmunkára rakódó magyarországi terhek nemzetközi összevetésben a legmagasabbak közé tartoznak. Az OECD tavalyi statisztikái szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan közel 50 százalékos volt az elvonás mértéke. Ezzel szemben Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban alig több mint 40 százalék ez a mutató, Lengyelországban pedig a közel 35 százalék. Ha a kétgyermekes családoknál figyelembe vesszük a gyermekek után járó kedvezményt, akkor sem jobb a helyzet: csak Ausztriában magasabb az elvonás a magyarnál. A lengyeleknél, a szlovéneknél, a cseheknél és a szlováknál kedvezőbb a mutató.

Németh Dávid úgy látja, hogy a bérek miatt Magyarország munkaerővonzó-képessége elmarad a többi régiós országétól, és a jövőben még van lehetőség a magyar átlagbérek növelésére. A szakember szerint azonban figyelni kell arra, hogy a bérek ne emelkedjenek nagyobb mértékben, mint a termelékenység, ha ugyanis tempósabban nőnek, az rontaná a magyar versenyképességet.