Fokozott figyelmet fordít a NAIH a politikai célú adatkezelésre a kampányban

A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila a választási kampánnyal kapcsolatos adatvédelmi kérdésekről kiadott tájékoztatójában azt írta: a választási kampány időszakában több millió személyes adatot kezelnek a választás szereplői, a politikai célú adatkezelés sajátossága pedig az, hogy az adatok az érintettek magánszférájának legérzékenyebb területeit érinthetik, ezért különösen fontos az adatkezelés jogszerűsége. A kampánytevékenység minden szakaszában irányadónak kell lenniük az általános adatvédelmi rendelet alapelveinek, egyebek között a jogszerűségnek, átláthatóságnak, célhoz kötöttségnek, korlátozott tárolhatóságnak és elszámoltathatóságnak.

Fontos, hogy átlátható legyen az adatok pontos útja és felhasználása, ezért ajánlott az erről szóló tájékoztatást egyszerűen megfogalmazva, könnyen hozzáférhetően elhelyezni a weboldalakon - fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nem elfogadható az olyan homályos, általános felhívás, ami csatlakozásra, támogatásra hív fel.

A hatóság szerint az a jó gyakorlat, ha az adatkezelők konkrétan megfogalmazzák az adatkezelési célt, például adományozást, petíció benyújtását. A más célból gyűjtött személyes adatokat nem lehet felhasználni politikai tartalmú üzenetek küldésére, és az sem jogszerű, ha az adott ügyhöz kapcsolódó levél, email részeként tesznek politikai felhívást.

A jelöltek, jelölőszervezetek a kampányüzenetek eljuttatásához csak a szükséges adatokat kérhetik el a választóktól, így elegendő a név és az e-mail cím kezelése, de a lakcím vagy a személyi azonosító gyűjtésére a politikai marketing, kapcsolattartás céljából nincs szükség.

Az adatkezelőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a választópolgárok hibás vagy régi adatait töröljék, az adatbázisukat vizsgálják felül.

A NAIH tapasztalatai alapján a kampányidőszakban előfordul, hogy a kampányüzenetet küldők nem legális forrásból gyűjtik a választók egyes adatait. Nem elfogadható, ha vásárolt adatbázist használnak fel ehhez jogellenesen, ha korábbról meglévő, más célból megadott adatokat, adatbázist használnak fel, vagy ha más cég, call center adatbázisa segítségével érik el az abban szereplőket úgy, hogy ehhez nincs jogalapjuk.

A NAIH szerint mind a pártok, mind a választópolgárok jogos érdeke az, hogy az ajánlásgyűjtés során ne legyen visszaélés és valóban az a személy írja alá az ívet, akinek az adatai azon fel vannak tüntetve. Ezen jogos érdek alapján az ajánlást gyűjtő kérheti az ajánló igazolványának bemutatását, hogy kiszűrje a más nevében való aláírásokat, de ez nem jelenti azt, hogy minden esetben a személyazonosság igazolása kérhető, csak olyankor, amikor a jelen lévő ajánló és az adatai nyilvánvalóan eltérnek, például kor vagy nem alapján. Az igazolvánnyal való adatigazolás az aláírásgyűjtés során nem lehet kötelező jellegű, csupán az ajánlás érvényességét szolgáló garanciális elem.

Kerülendő az ajánlóíven való jegyzetelés is, mivel az egy hivatalos dokumentum, amelyet vissza kell adni a választási irodának, illetve a választópolgárokra vonatkozó, kötelezően feltüntetendő adatokon kívüli egyéb információk feljegyzése esetén a jogellenesség is felmerülhet.

Előzetes tájékoztatást kell biztosítani a megkeresetteknek, amikor politikai szereplő vagy kampányszerv telefonon kampányüzenetet küld, vagy kampányhívást bonyolít le. A tájékoztatásnak legalább az üzenet küldőjének (megrendelőjének) megnevezését, az elérhetőségi adat gyűjtésének forrását és kezelésének jogalapját, valamint a további tájékoztatás elérhetőségét kell tartalmaznia. Ajánlott az is, hogy az üzenetben mindig szerepeljen a leiratkozás módja (pl. "STOP" üzenet visszaküldése).

A politikai hírlevelek küldése csak az érintett előzetes, önkéntes és kifejezett hozzájárulása alapján tekinthető jogszerűnek és ajánlott, hogy a leiratkozási link minden üzenetben legyen egyértelműen elérhető.

A NAIH felhívta a figyelmet a fényképeken szereplők arcképének nyilvános megjelenítésével kapcsolatos szabályaira. A hivatal szerint sérti a tisztességesség elvét az, ha politikusok gyermekek képmását tartalmazó fényképet hoznak nyilvánosságra, és ezt az sem teszi jogszerűvé, ha a szülő hozzájárulását kérik az adatkezeléshez.

Fontos, hogy a választási kampányban részt vevő szervezetek közöljék, kik az adatfeldolgozóik és hogyan működnek közre az adatkezelésben. A politikai véleményhez kötődő személyes adatok érzékeny információk, ezek külföldi szervereken, külföldi adatfeldolgozók általi tárolása adott esetben jogos kétségeket, adatszuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéseket vethet fel, ezért nem ajánlott a magyar választók adatainak külföldön tárolása.

A tájékoztatóban kiemelték: a jelölteknek, jelölőszervezeteknek tudniuk kell igazolniuk a NAIH felé, hogy adatkezelésük megfelel a GDPR előírásainak.