Hová tűnt a németországi menekültek 13%-a?
A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió az ellenzéki Baloldal parlamenti (Bundestag-) frakciójának írásbeli kérdésére adott belügyminisztériumi választ idézve azt jelentette, hogy a határon belépő, menedéket kérő - hivatalosan még nem menedékkérőnek számító - emberek tartományok közötti elosztását szolgáló, EASY (Erstverteilung von Asylbegehrenden, vagyis a menedéket kérők elsődleges elosztása) nevű informatikai rendszerben nyilvántartásba vett személyek 13 százaléka nem jelent meg azon a befogadóállomáson, ahová a határon az EASY-regisztráció után elirányították. Az EASY-rendszerben tavaly 1 millió 91 ezer 894 ember érkezését regisztrálták, vagyis nagyjából 142 ezren nem jelentek meg kijelölt szállásukon.
Azonban az EASY-ben nem regisztrálnak személyes adatokat, és előfordulhat, hogy egy-egy embert többször nyilvántartásba vettek, ami részben magyarázhatja a rendszerben és a szállásokon regisztrált személyek száma közötti eltérést. A tárca szerint további magyarázat lehet, hogy egyesek időközben visszatértek hazájukba, vagy más országba utaztak tovább Németországból, vagy illegalitásba vonultak Németországban. A minisztérium egy új dokumentum, a menedékkérő-igazolványnak is nevezett érkezési igazolás (Ankunftsnachweis) révén igyekszik megelőzni az ilyen bizonytalanság kialakulását.
A dokumentumot mindenkinek kiállítják, aki menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával jelentkezik belépésre a határon - ők az úgynevezett menedéket kérők, akik majd később, a kérelem benyújtásával válnak hivatalosan menedékkérővé (Asylbewerber) -, és a várakozások szerint így legalábbis sokkal kevésbé lesz jellemző az olyan eltérés, amely a 2015-ös adatokban mutatkozik. Az igazolással ugyanis csak azon a szálláson lehet igénybe venni a menekültügyi ellátást, amely a dokumentumon szerepel, és ilyen igazolás nélkül nem lehet benyújtani menedékjogi kérelmet - emelte ki a pénteki berlini kormányszóvivői tájékoztatón Johannes Dimroth, a belügyminisztérium szóvivője.
Az igazolványon szereplő adatokat egy központi adatbázisban is rögzítik, amelyhez a menekültügyben illetékes valamennyi állami hatóság és intézmény hozzáfér. A dokumentum így az ügyintézés gyorsítására, a kettős vagy többszörös regisztráció kiküszöbölésére is szolgál, és legfőképpen arra hivatott, hogy valamennyi hatóság tudja, hogy ki érkezik az országba. A tervek szerint az év közepére minden menedéket kereső embernek és menedékkérőnek kiállítják az igazolványt. A kormány egy sor további szigorítást is bevezetett, és új menekültügyi csomagját pénteken a Bundestag után a tartományokat képviselő törvényhozási kamara, a Bundesrat is elfogadta.
A csomag legfőbb eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről, és két évre felfüggesztik az úgynevezett oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát. A berlini vezetés két további nagyobb szabályozási átalakításon dolgozik. Kezdeményezi, hogy sorolják a biztonságos származási országok közé Algériát, Marokkót és Tunéziát, és korlátozzák a menekültként elismert vagy a nemzetközi védelem más formájában részesített emberek lakhelyválasztási szabadságát.
A három észak-afrikai ország átsorolását indokolja, hogy állampolgáraik több mint 95 százalékának menedékjogi kérelmét elutasítják - mondta pénteken az ARD országos közszolgálati televíziónak Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi koordinátora. Hozzátette, hogy a védelemben részesített emberek lakhelykorlátozására az első időszakban van szükség, amikor az érintetteknek még nincs munkájuk és szociális segélyből élnek.
