Idehaza támadják, az Unióban méltatják a kapcsolt energiatermelés energiahatékonysági előnyeit
Az új energiahatékonysági irányelv a kapcsolt energiatemrelésről szóló 2004/8/EK irányelvet és részben az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK irányelvet fogja kiváltani egy egységes szabályozói konstrukcióval. „Az újonnan készülő energiahatékonysági irányelv rendelkezéseinek köszönhetően a kapcsolt energiatermelés, elismerve annak gazdasági és környezetvédelmi előnyeit, uniós szinten kapja meg a kellő támogatást. Az új irányelv biztosítja a best practice megjelenését a mindennapok energiatermelést érintő fejlesztéseiben oly módon, hogy két, egymással szoros relációban álló korábbi uniós direktíva fejlesztési pályáit hangolja össze, és egy elképzelés mentén csoportosítja az azokban kijelölt, de időközben újraértékelt célokat.” – foglalja össze a várható legfontosabb eredményeket Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke. „Így a várt eredmények mellé konkrét ösztönzők társíthatók.”
Az új direktíva kiemelt figyelmet fordít az energiatermelés hatékonyságának fokozására. Ezt a célt a villamosenergia-termelés tekintetében tökéletesen képes kiszolgálni a kogenerációs technológia, amelyet a magas hatékonyságú erőművek, a fűtési és hűtési teljesítmények maximális kihasználása és az áramtermelés közben keletkező hő tökéletes hasznosítása jellemez. A magas hatásfokú kapcsolt erőművek a hagyományos áramtermelő egységekhez képest akár 50 százalékkal is mérsékelik az elvesztegetett energia mennyiségét – amíg egy meglévő hagyományos erőmű a bemenő 100 egységnyi primerenergia 65 százalékát is eltékozolhatja, addig a kapcsolt erőművek esetében ez az érték csupán 20 százalék körül mozog. „Ennek azonban nem csak energiahatékonysági és klímavédelmi előnye van. Amennyiben adott egységnyi primer energiahordozó felhasználásával nagyobb felhasználható energimennyiség állítható elő, az jó hatással van a fogyasztók pénztárcájára is” – emlékeztet Bercsi Gábor.
A beépített mintegy 100 gigawattnyi kapcsoltenergia-termelő kapacitással az Európai Unió még mindig nem használja ki teljességgel a rendelkezésére álló potenciálokat, holott az energiatermelő szektorban ez jelentheti a leggyorsabb és leginkább költségkímélő eszközt a hatékonyság növelésére. Az irányelv megfelelő megvalósítása esetén a kapcsolt-energiatermelési kapacitások akár a 160-180 gigawattot is elérhetik 2030-ra. Ennek elősegítésére a dokumentum négy kiemelkedő tennivalót ír elő a tagállamoknak.
A tervezetben foglaltak szerint a tagországoknak hosszútávra szóló nemzeti terveket kellene kidolgozniuk a kogenerációs iparág fejlődési irányairól és támogatási elképzeléseiről. A régebbi erőműegységek felújításakor a tervezet kötelezővé tenné a kapcsoltan termelő berendezések felszerelését, míg a 20 MW kapacitásúnál nagyobb új erőműveket a helyi hőpiacok közelében kellene létesíteni és azokba csak kapcsolt termelésre alkalmas berendezéseket építhetnének. Kiemelkedő rendelkezésként az irányelv tervezete tartalmazza azt a kitételt, miszerint a nagy hatásfokú kogenerációs erőművek számára biztosítani kell a hálózathoz történő hozzáférést és a tranzit során elsőbbséget kell biztosítani a kapcsoltan termelt energia számára.
„Ezek támogatható elképzelések, hiszen így rendszer szinten ténylegesen kihasználható lenne a kogenerációs technológia legfontosabb előnye: a magas hatásfok, a nemzeti tervek pedig a termelők számára biztosítanának egy régóta várt fogódzót. A kapcsolt egységek beszerelési kötelezettsége uniós szinten multiplikatív hatást fejt ki a gazdaságra, míg a hálózati hozzáférés stabilitást jelent a termelőknek” – foglalja össze az intézkedések előnyeit Bercsi Gábor.
