Idén 2,2 százalékos gazdasági növekedés és 0,5 százalékos infláció várható

A Raiffeisen vezető elemzője kifejtette: az, hogy a korábbi években mérttől elmarad a gazdasági bővülés, egyértelműen az uniós források felhasználásának csökkenésére vezethető vissza. Az uniós pénzek növelték a keresletet, az uniós források nélkül a magyar gazdaság 2-2,2 százaléknál magasabb növekedésre nem képes - tette hozzá.

Török Zoltán kifejtette: pozitívum a 6 százalék körüli hivatalos munkanélküliségi ráta, ám a közmunka-programmal kiigazítva a mutató már 10 százalék környékére ugorna fel, mivel a közmunkások nehezen tudnának állást találni a versenyszféra munkaerőpiacán.

Szólt arról is, hogy a béremelések magasabb szintre jutottak, mint korábban, mert a magyarországi vállalatok csökkenteni akarják az országnak a visegrádi országokkal szemben ezen a téren megmutatkozó, az utóbbi években kialakult 15-20 százalékos lemaradását.

Elmondta: a béremelkedések kedvezően is hathatnak a magyar gazdaságra, mivel a jövedelmi helyzet javulása miatt a lakossági fogyasztás nőhet, így ez lesz a magyar gazdaság idei növekedésének fő húzóereje.

Kifejtette: a magánszemélyek már egyre többet vásárolnak, ruháznak be, emellett a vállalatok is rákényszerülhetnek a beruházásaik növelésére, illetve a munkaerő-piacon a humán tőkét érintő beruházásaikat is bővíteniük kell, miután sok cég azzal szembesült, hogy hiába fizetnek több bért, így sem tudnak megfelelő munkaerőhöz jutni.

Török Zoltán szerint a hitelkereslet is emelkedhet az idén a növekvő lakossági jövedelmek hatására, ami a 2008-as szint egyharmadára mehet vissza, részben a növekvő lakossági jelzáloghitelezés hatására.

Török Zoltán egy kérdésre válaszolva kifejtette: a boltok vasárnapi nyitva tartásának visszaállítása alig hajt majd a kiskereskedelmi forgalomra, idén nem lehet tudni, hogy a boltzár feloldása miatt hogyan változnak a kiskereskedelmi eladások.

Elmondta: az építőipar visszaesése negatívan hathat a gazdasági növekedésre, az építőipari teljesítmény éves szinten 5 százalékkal eshet vissza, részben azért, mert a második fél évben már a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) miatt a lakásépítések bővülhetnek.

Kérdésre elmondta: a Raiffeisennél több forgatókönyvvel is számolnak a jegybanki kamatcsökkentés további menetére. Azt valószínűsítik, hogy ha a monetáris tanács átvált a 10 bázispontos mérséklésre, ez esetben áprilisban 1,1 százalékra, májusban 1 százalékra csökken az alapkamat. Ha a jegybanki monetáris döntéshozó testülete nem módosít a 15 bázispontos mérséklésen, akkor a jegybanki alapkamat 0,9 százalékra csökkenhet júniusig.

Török Zoltán elmondta: 2017-ben visszatérhet az infláció Magyarországra, éves szinten jövőre 2-2,2 százalékos pénzromlással számolnak, a növekedés pedig 2,9 százalékra emelkedik jövőre. --- A vezető elemző úgy vélte: a forint euróval szembeni árfolyama a 310-315 forintos sávban mozog majd.