Idén is csendes szemlélő lesz a Surgutneftegas a MOL közgyűlésén
Április elején már az orosz lapok is írtak arról, hogy a Surgutneftegasnak a Mol részvényeinek megvásárlása után több mint egy évvel sem sikerült bejegyeztetnie magát részvényesként. A részvételhez a jogot a Surgutneftegas ugyanis mindaddig nem szerezheti meg, amíg tart a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tavaly áprilisban megkezdett vizsgálata, amelynek eredményéről az MTI megkeresésére a felügyelet szerdán közölte: a piacfelügyeleti eljárás tárgya annak feltárása, hogy a Molban a törvényben meghatározott százalékos mértéket átlépő szavazati jogot biztosító részvény elidegenítéséhez és megszerzéséhez köthetően bármely piaci szereplő magatartása nem ütközik-e a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) bennfentes kereskedelem, illetőleg piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó egyes rendelkezéseibe.
A PSZÁF a vizsgálat eredményeit eddig nem közölte. Szergej Smatko orosz energiaügyi miniszter ugyanakkor kedden elmondta, hogy az orosz hatóságok továbbra is támogatják a Surgutneftegast a Mol-ügyben, s miként a múltban, a jövőben is konzultálni fognak a magyar és az Európai Uniós vezetéssel. A miniszter kifejtette, úgy gondolják, hogy az ügylet átlátható volt és megfelelt minden európai szabálynak, a magyar hatóságok pedig nem szolgáltattak Oroszországnak semmilyen olyan dokumentumot, amely alátámasztották volna az üzlet törvénytelen voltát.
A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban az MTI-vel szerdán közölte: a magyar kormány többször jelezte orosz partnerének, hogy támogatja a Mol meghirdetett stratégiáját, amelynek egyik kulcseleme a társaság függetlenségének megőrzése. Legutóbb az Orosz-Magyar Gazdasági Vegyesbizottság ülésén is tolmácsolta ezt az orosz kormánynak. A január végi vegyesbizottsági ülés óta kormányközi egyeztetés, újabb fejlemény ezen a téren nem történt.
A Mol korábban bejelentette, ellenséges felvásárlásnak tekinti, hogy a Surgutneftegas tavaly 1,4 milliárd euróért megvásárolta a magyar olajipari cég részvényeinek 21 százalékát, a magyar kormány pedig jelezte, hogy meg kívánja védelmezni a Mol függetlenségét. A befektetésről Vlagyimir Bogdanov, a Surgutneftegas elnöke az idén március közepén annyit mondott, elégedett az üzlettel és a részvénycsomagot nem kívánják áruba bocsátani. Emlékeztetett azonban arra is, hogy a Surgutneftegas még nem tett szert jövedelemre a befektetésből.
Tavaly, nem sokkal a csomag megvásárlása után a Mol úgy döntött, hogy nem fizet osztalékot, noha egy évvel korábban a jóval csekélyebb eredményének 40 százalékát osztotta szét a részvényesek között. A Mol az idén szintén azt javasolja részvényeseknek, hogy a cég ne fizessen osztalékot. Az egyik orosz befektetési társaság elemzője azonban a Kommerszantnak a napokban nyilatkozva nem tartotta kizártnak, hogy a konszern tárgyalásokat kezd a részvénycsomag eladásáról, ha meggyőződik arról, hogy az idén sem tud részt venni a közgyűlésen.
Egy másik szakértő ehhez hozzátette, hogy a Surgutneftegas akkor sem tudna hatással lenni a Mol irányítására és döntéshozatali folyamataira, ha jelen lenne a közgyűlésen, mivel a magyar konszern alapszabálya egy részvényes szavazati jogát a szavazatok legfeljebb 10 százalékában korlátozza. Az OMV egy évvel ezelőtt, márciusban adta el a Mol-ban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését az orosz Surgutneftegas-nak, az ügylet értéke az OMV közleménye szerint 1,4 milliárd euró volt.
Ezt követően a Mol és a Surguneftegas részvényeinek árfolyama is emelkedett a tőzsdéken. A külföldi, köztük orosz lapok értékelése szerint Magyarországon sokkot okozott, hogy az orosz Surgutneftegas megvásárolta a részvényeket, s ezzel belépett azon orosz cégek sorába, amelyeket Európában a nemzetbiztonságot fenyegető veszélynek tekintenek.
Az elemzők akkor úgy vélték, hogy a Surgutneftegas a Kreml tanácsára vagy nyomására vett Mol-részvényeket. A hír meglepetést keltett ipari körökben, az orosz olajipari társaság ugyanis addig nem aktivizálta magát külföldi cégek felvásárlása terén. Az orosz társaság a vételkor közleményében jelezte, a Mol részesedésének megszerzése jelentős lépés a Surgutneftegas stratégiai céljának teljesítése felé. Ugyanakkor a Mol egy évvel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet: a Surgutneftegas és a Mol között nincs sem stratégiai, sem üzleti kapcsolat.
Hangsúlyozták azt is, hogy a Mol a tranzakciót követően is saját stratégiáját kívánja folytatni, amelynek célja a részvényesi értékteremtés és a csoport fenntartható növekedésében érdekelt más jelentős érintett felek érdekeinek védelme. A Mol igazgatósága a Surgutneftegast pénzügyi befektetőnek minősítette. Elemzők már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy ha az orosz vevő a Mol teljes átvételére törekedne, akkor ugyanazokkal az akadályokkal találná magát szemben, mint korábban az OMV.
Az OMV az eladáskor úgy nyilatkozott, hogy azért tett le a Mol megszerzésére irányuló szándékáról, mert ez ellen kifogásokat emelt az Európai Unió és a Mol vezetése. Az eladást a JP Morgan befektetési bank bonyolította le, s az osztrákok szerint jó árat ért el. Az 1,4 milliárd eurós ár tavaly márciusban 19.212 forintos részvényenkénti árnak felelt meg: a Mol papírok ára akkor mintegy 10 ezer forint volt a BÉT-en.
A Surgutneftegaz Oroszország egyik legnagyobb kőolaj- és földgáz-ipari konszernje, székhelye a Hanti-Manszi Autonóm Körzetben lévő Szurgut. A hírek szerint a Kremllel igen jó kapcsolatban áll a konszern.
