Így nem teljesítenek a hitelek

A Deloitte elemzése szerint a nem teljesítő hitelállományok mértéke a vizsgált kilenc országban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Bulgária) több mint 52 milliárd eurót tesz ki. A 2014-es év fordulópontot jelentett a nem teljesítő hitelek állományának evolúciójában, hiszen megkezdődött az NPL állományok csökkenése.

A csökkenés elsősorban a Romániában és Szlovéniában tapasztalt jelentős tranzakciós aktivitásra és a nem tejesítő hitelek számottevő mértékű leírására vezethető vissza. A nem teljesítő hitelek aránya 2014-ben már a régió déli országaiban is csökkenést mutatott, azonban az észak-dél divergencia továbbra is megfigyelhető.

Míg Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában az NPL arányok 6-8% között álltak 2014 végén, addig a régió déli országaiban ez az arány 12-22%-os tartományban mozgott. Bíró Balázs, a Deloitte portfóliókezelési-tanácsadási szolgáltatások közép-európai vezető partnere elmondta: „Míg 2014 az első jelentős méretű NPL tranzakciók éve volt a régióban, addig 2015-ben a piacok már teljes gőzre kapcsoltak. Jelenleg is 10-15 futó ügyletet számlálunk a délkelet-európai régióban és rövidtávon további 10-15 ügy van kilátásban.

Ez alapján azt várjuk, hogy az év végére több milliárd eurónyi NPL fog gazdát cserélni, és meglátásunk szerint ez a lendület várhatóan meg 2-3 évig biztosan kitart.” A makrogazdasági környezet javulása is nagymértékben hozzájárul a régiós NPL piacok élénküléséhez.

A befektetők javuló megtérülési rátákkal számolhatnak: a növekvő GDP az adósok kedvezőbb jövedelmi helyzetén keresztül javítja a hitel visszafizető képességet, míg az ingatlanpiac élénkülése a fedezetek értékére van pozitív hatással. Az Európai Központi Bank átfogó eszközminőség vizsgálata megnövelte az értékvesztési fedezettségeket, a bankok folyamatos céltartalék képzése pedig tovább csökkenti az árazási különbséget a keresleti és kínálati oldal között.

Kínálati oldalon az értékesítések legfőbb ösztönzője továbbra is a tőkeáttétel-leépítés, az azzal járó mérlegminőség-javulás, valamint a tőkemegfelelés erősítése és így a hitelezési képesség javítása, melyet a régió bankjai nem kizárólag organikus eszközökkel valósítanak meg, hanem előnyben részesítik a gyorsabb megoldásokat is.

Az Európai Beruházási Bank 2015-ös felmérése szerint a bankok több mint 2/3-a eszközeladásokon keresztül kívánja javítani tőkepozícióját. A Deloitte nemzetközi befektetők körében végzett felmérése rávilágított a főbb befektetői motivációkra és általános preferenciákra:

• A nyugati piacokon tapasztalható erős verseny a befektetők által realizálható, számottevően csökkenő hozamokban jelenik meg, mely vonzóvá teszi a magasabb elérhető megtérülést kínáló KKE régiót,

• A korai fázisban történő akvizíciók megalapozhatják a régiós piacok dominanciáját és középtávon jelentős számú tranzakciót biztosíthatnak az elsőként belépők számára, • A minimális tranzakciós méret 15-30 millió euró,

• A preferált eszközosztályokat jelenleg elsősorban a fedezett vállalati és a fedezetlen lakossági hitelek szegmense jelenti,

• A befektetők értékesebbnek tartják az irodaházakat, kereskedelmi és ipari ingatlanokat, mint a szállodaépületeket és a földterületet,

• Az átlagos elvárt hozam (IRR) a régióban 15 és 25 százalék között alakul a befektetett tőkére vonatkozóan.

Pozitív hatást gyakorol az NPL piacok aktivitására, hogy a régió országaiban egyre növekvő szabályozói figyelmet szentelnek a jelentős NPL állományok leépítésének támogatására, így több országban történtek olyan szabályozói lépések, melyek ösztönzik és segítik az NPL tranzakciókat. Vienna Initiative néven egy átfogó régiós összefogás is aktívan működik, melynek tagjai többek között az EBRD, az IMF és a Világbank-csoport. A szerveződés célja a tőkeáttételek mérséklése a régiós banki mérlegekben és a felhalmozódott jelentős NPL állományok leépítése.

2015 tavaszán a Vienna Initiative keretein belül az EBRD közös workshopot tartott az MNB-vel a bankrendszer számottevő NPL volumeneinek potenciális kezelése kapcsán. Magyarországon az MNB szabályozói eszközök bevezetésével is ösztönzi a bankokat arra, hogy értékesítsék a nem teljesítő hiteleiket: 2017. január 1-től az MNB többlet-tőkekövetelményt ír majd elő a nem teljesítő problémás projekthitelek tartósan magas állományára. Ezen túl megkezdte a működését a MARK Zrt. is, amelynek egyik fő feladata a pénzügyi stabilitást veszélyeztető nagy összegű nem teljesítő ingatlanhitelek bankoktól való átvétele.

Dr. Erdős Gábor, a Deloitte Legal Szarvas, Erdős és Társai Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje elmondta: „Az elmúlt időszakban az egyes régiós országok, így Magyarország is új jogszabályi rendelkezéseket fogadtak el a nem teljesítő banki hitelek eladásának szabályozására.

Az új jogszabályi rendelkezések megfelelő jogbiztonságot teremtenek a befektetők részére és ez is elősegíti a piaci tranzakciók megvalósulását.” Az NPL tranzakciós piacok fokozódó aktivitása nyomán a befektetők egyre átfogóbb képet szereznek a régió országairól az átvilágítások során, ami csökkenti kockázati megítélésüket és ezáltal hozamelvárásukat is. Az egyre gyakrabban és nagyobb volumenben piacra kerülő nem teljesítő kitettségek, valamint a régióban fokozatosan kiépülő követeléskezelői kapacitások egy fokozatosan élénkülő, növekvő hatékonyságú és likviditású NPL tranzakciós piac kialakulásához vezethetnek a régióban.

A Deloitte nem teljesítő banki hitelekről (NPL, non-performing loan) szóló éves összehasonlító elemzését itt olvashatja el:

http://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/finance/articles/npl-study-2016.html