Így reagált a magyar kkv-szektor a koronavírus járványra

A koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások kevésbé érintették a tervezetten működtetett kis- és középvállalkozásokat. Az innovációs készséget viszont a járvány sem pörgette fel – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) friss, reprezentatív kutatásából.

A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss, reprezentatív kutatásából. Vagy nem érintette őket (49,1%), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7%). A cégek csupán 8%-a kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására.



Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem

Az kevéssé meglepő, hogy a cégekre gyakorolt hatás erős kapcsolatot mutat azzal, hogy milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás. A kutatás eredményei szerint a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3%), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62,5%) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre. Feltehetően a szabadban végzett munka következtében a cégek jelentős részben folytathatták a szokásos tevékenységeiket.

Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7%), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3%), de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6%) is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szállítás és raktározás (12,9%), az egyéb lakossági szolgáltatások (8,9%), valamint a kereskedelem (7,6%) területén említették a válaszadó cégek nagyobb arányban a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.

Jó helyen van a befektetésed? Tudd meg ITT!

Az eltérő megélések megmutatkoznak abban is, hogy a kkv-knak várakozásaik szerint mennyiben fog eltérni a tervezettől a 2020-as árbevételük. Volt, aki mindössze a tervezett bevétel 30%-ának megszerzésével kalkulál, más viszont arra készül, hogy duplázza, amit eredetileg tervezett. A várakozások összességében azonban nem drámaiak: a vállalkozások átlagosan a tervezett bevétel csupán kb. tizedének elvesztésével számolnak erre az évre.

Az ágazat természetesen hatással van a várakozásokra. Míg a járvány által csak kevéssé érintett mezőgazdaságban átlagosan alig 8%-os visszaesést várnak a cégek, a járványnak jobban kitett turizmusban és vendéglátásban a várt bevétel negyedének, a szállítás és raktározás területén ötödének kiesésével számolnak átlagosan a vállalkozások. Ugyanakkor még az azonos ágazatokban aktív cégek várakozásai is akár jelentősen eltérnek a pontos tevékenységük, piacuk, működési modelljük függvényében.

Régiós szinten nincs jelentős különbség a várakozások között, ahogy örvendetes módon a különböző méretű kkv-k várakozásai sem térnek el lényegesen, vagyis a járvány hatásai a kisebb cégeket sem érintették jobban.

Bár statisztikailag is alátámasztható különbség – feltehetően a vállalkozók jövőre vonatkozó bizonytalansága következtében – nem mutatható ki, látható, hogy azok a cégek várják a legnagyobb visszaesést, amelyek a járvány előtt is hanyatlóként, vagy épp stagnálóként, esetleg átmenetileg hullámvölgyben levőként értékelték saját helyzetüket. Ezzel szemben a kiegyensúlyozottan növekedő, valamint dinamikusan növekvő vállalkozások a járvány ellenére is optimisták, és az átlaghoz közeli vagy annál kisebb visszaesést várnak.

A munkaerő megtartásán dolgoztak a kkv-k

A cégek több mint harmada (38,7%) nem élt munkaügyi intézkedéssel a járvány hatására. Legnagyobb arányban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve bányászati cégek tudták elkerülni a beavatkozást (82,2%), ezt követi az építőipar szintén átlag feletti, 47,2%-os válasz aránnyal. Regionális eltérés is tapasztalható. Míg a vidéki régiókban a vállalkozások nagyjából fele (45,5-54,5%) nem tett semmit, addig Közép-Magyarországon (beleértve Budapestet) alig több mint a cégek negyede (26,7%) nem lépett.

Ahol szükség volt valamilyen munkaügyi intézkedésre, ott a legnagyobb arányban szabadságolás és munkaidő csökkentés mellett döntöttek a munkáltatók. Leépítésre – függetlenül attól, hogy saját vagy kölcsönzött munkaerőről van szó – a kkv-k alig 15%-ában került sor.



Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem

Örvendetes tény, hogy az adatok alapján a cégek leépítés helyett nagyobb arányban a munkaerő megtartásán dolgoztak, inkább munkarend változtatással igyekeztek átvészelni a karantén időszakot.

A kkv-k kétharmada egyféle munkaügyi intézkedést alkalmazott ennek érdekében. Közel negyedük bevezette vagy kiterjesztette a távmunkát (6,9%), csökkentette a munkaidőt (8,2%), vagy szabadságra küldte a munkavállalóit (9,6%). A kkv-k alig több mint ötöde kényszerült egyszerre kétféle intézkedésre a járvány hatásainak mérséklése érdekében. A leggyakoribb intézkedéspár a csökkentett munkaidő és a szabadságolás együttes alkalmazása volt (7,6%). Ahol három intézkedés bevezetésére is szükség volt, ott is a munkaerőmegtartó intézkedések kombinációját alkalmazták a legtöbben – de ez mindössze 2,2% esetében fordult elő.

Tényleg mindenki home office-ba ment?

Szintén nem meglepő, hogy a kutatás eredményei szerint szignifikáns összefüggés van a távmunka alkalmazása és az ágazat között – hisz vannak olyan ágazatok és tevékenységek, ahol ez nehezebben, vagy egyáltalán nem megoldható. Bár valamennyi iparág esetében látható, hogy vannak munkakörök, amelyek esetében megoldható a távoli munkavégzés, és a cégek ezzel többé-kevésbé éltek is ezzel, meglepő módon az ilyen intézkedés bevezetésének említése még ott is csak 25%, ahol a legmagasabb arányban említik – az információ, kommunikáció területén.

Milyen főnök lennél? Megmutatjuk!

Az is jól látható, hogy a nagyobb árbevételű cégek mérhetően nagyobb arányban vezettek be távmunkát. Míg a 1-4,9 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező kkv-k 18%-a használta ezt az intézkedést, az ennél alacsonyabb árbevételű cégeknek mindössze valamivel több, mint 5%- a élt vele. A fenti adat értelmezésénél azonban fontos látni, hogy a különböző árbevételű cégek ágazati megoszlása sem egyenletes, és a válság által leginkább érintett ágazatokban működő cégek árbevétele rendre kisebb.

Az eredményekből az is látható, hogy azok a vállalkozások, amelyeket felkészültebben ért a válság – vagyis rendelkeztek válságkezelő tervvel – nagyobb arányban tudtak gördülékenyen reagálni. Esetükben 16% vezetett be távmunkát, míg azon cégeknél, amelyek nem rendelkeztek válságkezelő tervvel, az arány mindössze 6,3%.

„Az elmúlt években több kutatás is megmutatta, hogy a hazai kkv-szektor, miközben léteznek kitűnő példák, átlagosan nem fordít elegendő figyelmet a tudatos tervezésre. Ez igaz a vállalati működés minden területére, a stratégiára éppúgy, mint az egyes részfunkciókra (pénzügy, hr stb.) A professzionalizálódásnak ezen a szintjén érte kkv-kat a járvány okozta sokk. Nyilván a legjobbak sem tudnak pár hét alatt üzleti modellt váltani, új piacokat találni, ugyanakkor a koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások világosan mutatják a folyamatos fejlesztés és a kockázatokkal való szembenézés szükségességét” – mondta Dr. Radácsi László, a BGE stratégiai és innovációs rektorhelyettese.

Regionális eltérések is tisztán láthatók. A BGE reprezentatív kutatásának eredményei szerint kizárólag a közép-magyarországi valamint észak- és dél-alföldi régióban említették a távmunka bevezetését, szabadságolást a legnagyobb arányban a Dél-Dunántúlon (29,4%), de Nyugat- és a Közép-Dunántúlon is átlag feletti arányban (rendre 18,2 ill. 13,0%) alkalmaztak.

A krízishelyzet se vitte előre az innovációt

A vállalkozások túlnyomó többsége a járvány hatására a működésen szigorított egészségügyi szabályok bevezetésével (42,5%) változtatott, az egyéb bevezetett újítások említése drasztikusan alacsonyabb. A digitális ügyfélkiszolgálás relatív alacsony jelentőségét feltehetően az magyarázhatja, hogy számos nagy jelentőségű szektorban (mezőgazdaság, ipari termelés) kivitelezhetetlen. Mindenesetre jól láthatóan inkább a nagyvárosi cégek éltek ezzel a lehetőséggel. Az új beszállítók, partnerek, beszerzési utak szerepét a kényszer szülhette, amennyiben a cég máshonnan a szükséges készletet nem tudta beszerezni. Új szolgáltatást, terméket, vagy marketing eszközt 5,1%, említett, de az új fizetési módok bevezetése sem volt sokkal népszerűbb újítás. 40,9% semmit nem változtatott a működésén a járvány hatására – ezen vállalkozások aránya a cég méretének növekedésével párhuzamosan csökken.

A BGE Budapest LAB korábbi kutatása is megmutatta, hogy a magyar kkv-k nem járnak élen a tágan értelmezett innovációban. A 2017-es adatok szerint két év alatt a cégek egyharmada semmilyen innovációt nem hajtott végre sem a szervezet működésében, sem az elért piacok, vagy a termék-szolgáltatás fejlesztése területén. Bár a COVID-19-hez hasonló krízisek számos negatív hatásuk mellett motorjai lehetnek az ilyen típusú fejlődésnek, a magyar kkv-k esetében nem mérhető ilyen típusú innovatív változtatás.



Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem

Az egészségügyi szabályokon leginkább azok a cégek szigorítottak, amelyeknek alapműködésére a járvány nem volt hatással. A részleges leállásra kényszerülő vállalkozások esetében az átlagosnál alacsonyabb arányban történ ilyen típusú intézkedés. Azon vállalkozások, amelyek a járvány miatt teljes leállásra kényszerültek, az átlagos 40,7%-nál nagyobb arányban nem vezettek be semmilyen változtatást (56,1%), míg a részlegesen leállt cégek a vártnál nagyobb arányban tettek valamit – csak 36% azon cégek aránya közöttük, ahol semmilyen újítást nem vezettek be ezen időszak alatt. Ez azt jelentheti, hogy a teljes leállásra kényszerülő cégek „belenyugodtak” a helyzetükbe, míg a járványt megérző, de a működést fenntartó vállalkozások nyitottabbnak mutatkoztak az innovációra.

A felmérést a Budapesti Gazdasági Egyetem megbízásából a Scale Research végezte 2020. május 13. és május 26. között telefonos megkérdezéses módszerrel. A mintába azok a cégek kerülhettek, amelyek 2019-es árbevétele elérte az 50 millió forintot, de nem haladta meg a 14,9 milliárdot, valamint az alkalmazottak megkérdezéskori száma legfeljebb 249 fő volt. A minta régiók, árbevétel és alkalmazottak száma szerint reprezentálja a Magyarországon működő kis- és középvállalkozásokat. Az interjúk során a kérdezőbiztosok a vállalkozások döntéshozóját, azaz tulajdonosát, ügyvezetőjét, illetve az 50 főnél nagyobb cégek esetén a gazdasági igazgatót kérdezték meg, többek között cégük irányításáról, pénzügyi és stratégiai helyzetéről, kilátásairól, a járvány okozta kihívásokról.

A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss, reprezentatív kutatásából. Vagy nem érintette őket (49,1%), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7%). A cégek csupán 8%-a kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására. 
 
  
Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem
Az kevéssé meglepő, hogy a cégekre gyakorolt hatás erős kapcsolatot mutat azzal, hogy milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás. A kutatás eredményei szerint a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3%), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62,5%) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre. Feltehetően a szabadban végzett munka következtében a cégek jelentős részben folytathatták a szokásos tevékenységeiket.
Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7%), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3%), de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6%) is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szállítás és raktározás (12,9%), az egyéb lakossági szolgáltatások (8,9%), valamint a
kereskedelem (7,6%) területén említették a válaszadó cégek nagyobb arányban a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.
Az eltérő megélések megmutatkoznak abban is, hogy a kkv-knak várakozásaik szerint mennyiben fog eltérni a tervezettől a 2020-as árbevételük. Volt, aki mindössze a tervezett bevétel 30%-ának megszerzésével kalkulál, más viszont arra készül, hogy duplázza, amit eredetileg tervezett. A várakozások összességében azonban nem drámaiak: a vállalkozások átlagosan a tervezett bevétel csupán kb. tizedének elvesztésével számolnak erre az évre.
Az ágazat természetesen hatással van a várakozásokra. Míg a járvány által csak kevéssé érintett mezőgazdaságban átlagosan alig 8%-os visszaesést várnak a cégek, a járványnak jobban kitett turizmusban és vendéglátásban a várt bevétel negyedének, a szállítás és raktározás területén ötödének kiesésével számolnak átlagosan a vállalkozások. Ugyanakkor még az azonos ágazatokban aktív cégek várakozásai is akár jelentősen eltérnek a pontos tevékenységük, piacuk, működési modelljük függvényében.
Régiós szinten nincs jelentős különbség a várakozások között, ahogy örvendetes módon a különböző méretű kkv-k várakozásai sem térnek el lényegesen, vagyis a járvány hatásai a kisebb cégeket sem érintették jobban.
Bár statisztikailag is alátámasztható különbség – feltehetően a vállalkozók jövőre vonatkozó bizonytalansága következtében – nem mutatható ki, látható, hogy azok a cégek várják a legnagyobb visszaesést, amelyek a járvány előtt is hanyatlóként, vagy épp stagnálóként, esetleg átmenetileg hullámvölgyben levőként értékelték saját helyzetüket. Ezzel szemben a kiegyensúlyozottan növekedő, valamint dinamikusan növekvő vállalkozások a járvány ellenére is optimisták, és az átlaghoz közeli vagy annál kisebb visszaesést várnak.
A munkaerő megtartásán dolgoztak a kkv-k
A cégek több mint harmada (38,7%) nem élt munkaügyi intézkedéssel a járvány hatására. Legnagyobb arányban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve bányászati cégek tudták elkerülni a beavatkozást (82,2%), ezt követi az építőipar szintén átlag feletti, 47,2%-os válasz aránnyal. Regionális eltérés is tapasztalható. Míg a vidéki régiókban a vállalkozások nagyjából fele (45,5-54,5%) nem tett semmit, addig Közép-Magyarországon (beleértve Budapestet) alig több mint a cégek negyede (26,7%) nem lépett.
Ahol szükség volt valamilyen munkaügyi intézkedésre, ott a legnagyobb arányban szabadságolás és munkaidő csökkentés mellett döntöttek a munkáltatók. Leépítésre – függetlenül attól, hogy saját vagy kölcsönzött munkaerőről van szó – a kkv-k alig 15%-ában került sor.
 
  
Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem
Örvendetes tény, hogy az adatok alapján a cégek leépítés helyett nagyobb arányban a munkaerő megtartásán dolgoztak, inkább munkarend változtatással igyekeztek átvészelni a karantén időszakot.
A kkv-k kétharmada egyféle munkaügyi intézkedést alkalmazott ennek érdekében. Közel negyedük bevezette vagy kiterjesztette a távmunkát (6,9%), csökkentette a munkaidőt (8,2%), vagy szabadságra küldte a munkavállalóit (9,6%). A kkv-k alig több mint ötöde kényszerült egyszerre kétféle intézkedésre a járvány hatásainak mérséklése érdekében. A leggyakoribb intézkedéspár a csökkentett munkaidő és a szabadságolás együttes alkalmazása volt (7,6%). Ahol három intézkedés bevezetésére is szükség volt, ott is a munkaerőmegtartó intézkedések kombinációját alkalmazták a legtöbben – de ez mindössze 2,2% esetében fordult elő.
Tényleg mindenki home office-ba ment? 
Szintén nem meglepő, hogy a kutatás eredményei szerint szignifikáns összefüggés van a távmunka alkalmazása és az ágazat között – hisz vannak olyan ágazatok és tevékenységek, ahol ez nehezebben, vagy egyáltalán nem megoldható. Bár valamennyi iparág esetében látható, hogy vannak munkakörök, amelyek esetében megoldható a távoli munkavégzés, és a cégek ezzel többé-kevésbé éltek is ezzel, meglepő módon az ilyen intézkedés bevezetésének említése még ott is csak 25%, ahol a legmagasabb arányban említik – az információ, kommunikáció területén.
Az is jól látható, hogy a nagyobb árbevételű cégek mérhetően nagyobb arányban vezettek be távmunkát. Míg a 1-4,9 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező kkv-k 18%-a használta ezt az intézkedést, az ennél alacsonyabb árbevételű cégeknek mindössze valamivel több, mint 5%- a élt vele. A fenti adat értelmezésénél azonban fontos látni, hogy a különböző árbevételű cégek ágazati megoszlása sem egyenletes, és a válság által leginkább érintett ágazatokban működő cégek árbevétele rendre kisebb.
Az eredményekből az is látható, hogy azok a vállalkozások, amelyeket felkészültebben ért a válság – vagyis rendelkeztek válságkezelő tervvel – nagyobb arányban tudtak gördülékenyen reagálni. Esetükben 16% vezetett be távmunkát, míg azon cégeknél, amelyek nem rendelkeztek válságkezelő tervvel, az arány mindössze 6,3%.
„Az elmúlt években több kutatás is megmutatta, hogy a hazai kkv-szektor, miközben léteznek kitűnő példák, átlagosan nem fordít elegendő figyelmet a tudatos tervezésre. Ez igaz a vállalati működés minden területére, a stratégiára éppúgy, mint az egyes részfunkciókra (pénzügy, hr stb.) A professzionalizálódásnak ezen a szintjén érte kkv-kat a járvány okozta sokk. Nyilván a legjobbak sem tudnak pár hét alatt üzleti modellt váltani, új piacokat találni, ugyanakkor a koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások világosan mutatják a folyamatos fejlesztés és a kockázatokkal való szembenézés szükségességét” – mondta Dr. Radácsi László, a BGE stratégiai és innovációs rektorhelyettese.
Regionális eltérések is tisztán láthatók. A BGE reprezentatív kutatásának eredményei szerint kizárólag a közép-magyarországi valamint észak- és dél-alföldi régióban említették a távmunka bevezetését, szabadságolást a legnagyobb arányban a Dél-Dunántúlon (29,4%), de Nyugat- és a Közép-Dunántúlon is átlag feletti arányban (rendre 18,2 ill. 13,0%) alkalmaztak.
A krízishelyzet se vitte előre az innovációt 
A vállalkozások túlnyomó többsége a járvány hatására a működésen szigorított egészségügyi szabályok bevezetésével (42,5%) változtatott, az egyéb bevezetett újítások említése drasztikusan alacsonyabb. A digitális ügyfélkiszolgálás relatív alacsony jelentőségét feltehetően az magyarázhatja, hogy számos nagy jelentőségű szektorban (mezőgazdaság, ipari termelés) kivitelezhetetlen. Mindenesetre jól láthatóan inkább a nagyvárosi cégek éltek ezzel a lehetőséggel. Az új beszállítók, partnerek, beszerzési utak szerepét a kényszer szülhette, amennyiben a cég máshonnan a szükséges készletet nem tudta beszerezni. Új szolgáltatást, terméket, vagy marketing eszközt 5,1%, említett, de az új fizetési módok bevezetése sem volt sokkal népszerűbb újítás. 40,9% semmit nem változtatott a működésén a járvány hatására – ezen vállalkozások aránya a cég méretének növekedésével párhuzamosan csökken.
A BGE Budapest LAB korábbi kutatása is megmutatta, hogy a magyar kkv-k nem járnak élen a tágan értelmezett innovációban. A 2017-es adatok szerint két év alatt a cégek egyharmada semmilyen innovációt nem hajtott végre sem a szervezet működésében, sem az elért piacok, vagy a termék-szolgáltatás fejlesztése területén. Bár a COVID-19-hez hasonló krízisek számos negatív hatásuk mellett motorjai lehetnek az ilyen típusú fejlődésnek, a magyar kkv-k esetében nem mérhető ilyen típusú innovatív változtatás.
Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem
Az egészségügyi szabályokon leginkább azok a cégek szigorítottak, amelyeknek alapműködésére a járvány nem volt hatással. A részleges leállásra kényszerülő vállalkozások esetében az átlagosnál alacsonyabb arányban történ ilyen típusú intézkedés. Azon vállalkozások, amelyek a járvány miatt teljes leállásra kényszerültek, az átlagos 40,7%-nál nagyobb arányban nem vezettek be semmilyen változtatást (56,1%), míg a részlegesen leállt cégek a vártnál nagyobb arányban tettek valamit – csak 36% azon cégek aránya közöttük, ahol semmilyen újítást nem vezettek be ezen időszak alatt. Ez azt jelentheti, hogy a teljes leállásra kényszerülő cégek „belenyugodtak” a helyzetükbe, míg a járványt megérző, de a működést fenntartó vállalkozások nyitottabbnak mutatkoztak az innovációra.
A felmérést a Budapesti Gazdasági Egyetem megbízásából a Scale Research végezte 2020. május 13. és május 26. között telefonos megkérdezéses módszerrel. A mintába azok a cégek kerülhettek, amelyek 2019-es árbevétele elérte az 50 millió forintot, de nem haladta meg a 14,9 milliárdot, valamint az alkalmazottak megkérdezéskori száma legfeljebb 249 fő volt. A minta régiók, árbevétel és alkalmazottak száma szerint reprezentálja a Magyarországon működő kis- és középvállalkozásokat. Az interjúk során a kérdezőbiztosok a vállalkozások döntéshozóját, azaz tulajdonosát, ügyvezetőjét, illetve az 50 főnél nagyobb cégek esetén a gazdasági igazgatót kérdezték meg, többek között cégük irányításáról, pénzügyi és stratégiai helyzetéről, kilátásairól, a járvány okozta kihívásokról.

A WC papír gurigák eltűnnek - de akkor mi lesz helyette?

Környezetbarát meglepetés az otthonokban: eltűnnek a WC-papír gurigák! Az új, mag nélküli tekercsek nemcsak csökkentik a hulladék mennyiségét, hanem a használatukkal időt is spórolhatunk. De rendben van, ez mind szép és jó – csakhogy hogyan kell ezeket helyesen használni?
2025. 07. 06. 02:00
Megosztás:

Ha 1953-1983 között születtél, akkor komoly bajban vagy!

Jelen írásunk egy olyan veszélyforrásra szeretné felhívni a Kedves Olvasóink figyelmét, mely kizárólag a férfiakra leselkedik. De mivel tudjuk, hogy a legtöbb férfi mellett ott van egy szerető hölgy, aki aggódik párjáért így a hölgyekhez is szólunk: vigyázzanak párjukra, mert a prosztata rák előfordulása nagyon megsokasodott az elmúlt években! Ami legijesztőbb, hogy a prosztataráknak kezdeti stádiumában nincsenek tünetei és kizárólag szűrővizsgálattal lehet kimutatni.
2025. 07. 06. 01:00
Megosztás:

Rejtett nyugdíj korhatár emelés? Nők 40 nyugdíj helyett jöhet a Nők 41, Nők 42 nyugdíjak?

Simovits András közgazdász és egyetemi tanár javaslata szerint érdemes lenne bevezetni egy rugalmas korhatárt a hazai nyugdíjrendszerben. Azt állítja, hogy a korhatártól lefelé történő elmozdulás esetén büntetés járna, míg felfelé történő elmozdulás esetén jutalmazás lenne a cél. Erről az elképzelésről a HVG 31. számában olvashattunk részletesebben. Emellett Simovits azt is javasolja, hogy a Nők 40 korkedvezményes nyugdíját is át kellene alakítani, így jönne a Nők 41, Nők 42 vagy a Nők 43 nyugdíja. Mit kell erről tudnunk? Cikkünkben összefoglaljuk a fontosabb tudnivalókat.
2025. 07. 06. 00:02
Megosztás:

Hankó Balázs: a Semmelweis Egyetem a világ 100 legjobb egyetemének egyike lehet

A Semmelweis Egyetem (SE) a magyar felsőoktatás megújulásának eredményeképpen ma a világ egyetemeinek felső egy százalékában, a legjobb 100 között lehet - jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter szombaton Budapesten.
2025. 07. 05. 23:00
Megosztás:

Meteorológia: zivatarokra és magas középhőmérsékletre kell készülni vasárnap

Változás következik be az időjárásban: vasárnap zivatarokra kell készülni elsősorban a Dunántúlon és 27 Celsius-fok felett alakulhat a napi középhőmérséklet az ország déli részén, emellett nagyon erős lesz az UV-B-sugárzás - derül ki a HungarMet Zrt. szombati veszélyjelzéséből.
2025. 07. 05. 22:00
Megosztás:

A magyar üzemanyagárak a háborús feszültség ellenére továbbra is kedvezőbben alakulnak a szomszédos országokhoz képest

Az izraeli-iráni konfliktus lezárultával, az átmeneti megugrást követően a hazai és szomszédos üzemanyagárak is csökkenni kezdtek; a kormány elvárása júniusban is teljesült, a magyar üzemanyagárak ismét kedvezőbben alakultak a szomszédos országokhoz képest - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium szombaton az MTI-vel.
2025. 07. 05. 21:00
Megosztás:

Megőrizte első helyét a BMW a prémium márkák mezőnyében a magyarországi újautó-piacon az első fél évben

A BMW márka 18,8 százalékkal növelte eladásait a magyarországi újautó-piacon az idei első fél évben a tavalyi év hasonló időszakához képest, az értékesített 3286 darab modellel a bajor márka továbbra is őrzi első helyét a prémium szegmensben - tájékoztatta a BMW Group Magyarország az MTI-t közleményben.
2025. 07. 05. 20:00
Megosztás:

Mi az a stabilcoin? A stabilcoin fogalom jelentésére kerestek a legtöbben

Mi a stabilcoin, mi a stabilcoin jelentése? Felrobbant a stabilcoin-keresések száma Kínában – már 250 milliárd dolláros piacról beszélünk.
2025. 07. 05. 19:00
Megosztás:

Drága vagy olcsó a magyar benzin literenkénti ára jelenleg?

A magyar üzemanyagárak a háborús feszültség ellenére továbbra is kedvezőbben alakulnak a szomszédos országokhoz képest - olvashatjuk az NGM friss jelentésében.
2025. 07. 05. 18:00
Megosztás:

A fiatalok az agrár-élelmezési szektorban: a FAO legújabb jelentése górcső alá veszi milyen buktatók és lehetőségek várhatják a világ 1,3 milliárd fiatalját

„A fiatalok helyzete az agrár-élelmezési rendszerekben” címmel tette közzé ma az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) átfogó jelentését a globális szinten jelenleg 1,3 milliárd 15–24 év közötti fiatalról. A jelentés részletesen elemzi és hangsúlyozza meghatározó szerepüket a mezőgazdasági szektor átalakításában az élelmezésbiztonság, a táplálkozás és a gazdasági lehetőségek javítása érdekében.
2025. 07. 05. 17:00
Megosztás:

Brutális előny érhető el a CSOK Plusz és az Otthon Start összekombinálásával

A mai kormányinfón rengeteg új dolgot árultak el az új, 3 százalékos kamatozású támogatott hitelről, melyet az első ingatlanjukat vásárlók igényelhetnek. Többek között azt is, hogy összekombinálható lesz a kölcsön más lakástámogatási elemekkel is. A CSOK Plusszal együtt akár 72 millió forint támogatott kölcsönt vehetnek fel az igénylők első otthonjuk megvásárlására.
2025. 07. 05. 16:00
Megosztás:

Fejlesztői rekordot dönt a Sui, miközben a token árfolyama tovább szenved

Miközben a legtöbb blokklánc projekt fejlesztői aktivitása csökken, a Sui hálózat látványosan előretör: két év alatt 54%-kal nőtt a fejlesztői közösség. Ám az ökoszisztéma növekedése éles ellentétben áll a natív token, az SUI árfolyamának gyenge teljesítményével, ami még mindig 48%-kal van az eddigi csúcsa alatt.
2025. 07. 05. 14:00
Megosztás:

A cél változatlan: mindenki, aki akar és tud az dolgozhasson – minden idők legalacsonyabb szintjére csökkent a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon

A kormány mindent megtesz azért, hogy mindenki, aki akar és tud, az dolgozhasson, ennek érdekében célzott programokkal segíti az álláskeresők mielőbbi elhelyezkedését. A kormány a magyar munkavállalók, kiemelten a gyermekes családok támogatására fordítja Magyarország forrásait. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően minden idők legalacsonyabb szintjére csökkent a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, számuk tavalyhoz és az előző hónaphoz képest is több mint 3 ezerrel csökkent.
2025. 07. 05. 13:00
Megosztás:

Májusban valósággal felrobbant a hazai hitelpiac, és érkezik az újabb bomba

A Magyar Nemzeti Bank ma közzétett friss adatai szerint 2025 májusában ismét jelentős bővülést mutatott a hazai lakáshitelpiac, mind a piaci, mind a támogatott lakáscélú hitelek jól teljesítettek. Eközben a bankok arról számoltak be, hogy az év eleje óta nem tapasztaltak érdemi változást a jelzáloghitel-igénylések jóváhagyási arányában. A kormány ebben a hitelezési szempontból egyébként is kedvezőnek nevezhető helyzetben jelentette be az új, 3 százalékos kamatozású lakásvásárlási támogatást, ami várhatóan szeptembertől tovább élénkíti a hazai lakáshitelpiacot - írja közleményében a Bank360.
2025. 07. 05. 12:00
Megosztás:

Szavazással indulhat a WLFI token kereskedése – Trump kapcsolatai továbbra is kérdéseket vetnek fel

A függetlenség napján új fejezet kezdődhet a kriptopiacon: a World Liberty Financial (WLFI) bejelentette, hogy közösségi szavazást indít tokenje, a $WLFI szabad kereskedhetőségének engedélyezéséről. Miközben a decentralizált jövő felé nyitnak, politikai árnyékok is vetülnek a projektre – Donald Trump szerepe továbbra is vitatott.
2025. 07. 05. 11:00
Megosztás:

Zuhan a NEAR token árfolyama, hiába indult el az új Bitwise ETP

Hiába a nagy reményekkel kísért új tőzsdén kereskedett termék (ETP) indulása, a NEAR Protocol tokenje pénteken 5%-os eséssel válaszolt. A technikai elemzés szerint erős ellenállás alakult ki az árfolyamgrafikonon, miközben a teljes kriptopiac is gyengélkedik. Vajon ideje-e újraértékelni a NEAR szerepét az AI-vezérelt blokkláncprojektek között?
2025. 07. 05. 10:00
Megosztás:

Feladtad már az eheti lottódat? Akkor siess, mert...

Tovább nőtt a tét az Ötöslottón, miután közel 4 hónapja nem született telitalálatos szelvény. A múlt héten 24 játékos volt egészen közel a fődíjhoz, ugyanis csupán egy számot hibáztak el. Ezen a héten minden idők 9. legnagyobb nyereményét kínálja a játék a szerencsevadászoknak.
2025. 07. 05. 09:00
Megosztás:

A Kormány az uniós költségvetési szabályrendszer lehetőségét kihasználva megnyitja a Gazdaságfejlesztési Keretet

A Kormány a költségvetés stabilitásának megőrzése és a szigorú fiskális fegyelem fenntartása mellett a lehető legnagyobb gazdasági növekedés elérésére törekszik. Ennek érdekében a Kormány élni kíván az Európai Bizottság által elfogadott, Magyarország számára megnyíló országspecifikus mentesítési záradékkal.
2025. 07. 05. 08:00
Megosztás:

Mit okozhat a lakáspiacon a kormány legújabb bejelentése?

A kormány által bejelentett 3 százalékos kedvezményes hitellel kapcsolatban a zenga.hu hirdetési portál állománya alapján megnéztük, a lakásárakhoz képest hol, mekkora részét érintheti a kínálatnak a döntés, és az elmúlt időszak áremelkedésének ellenére, hol jelenthet érdemi segítséget a lakásvásárlásban a frissen bejelentett kedvezmény.
2025. 07. 05. 07:00
Megosztás:

Nyakunkon az év legfontosabb vitorlásversenye: a Kékszalag akár pénzt is hozhat a konyhára!

2025. július 10-én kezdődik az 57. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj. A vitorlássport szerelemeseinek ünnepe idén nemcsak a versenyzőknek és a „magyar tenger” partján szurkoló közönségnek kínál felejthetetlen élményeket, de a sportfogadók számára is, akik a Vegas.hu-n tippelhetnek a verseny végeredményére.
2025. 07. 05. 06:00
Megosztás: