Így telt Szlovénia 2017-es éve
A szlovén parlament még az év elején elfogadta a külföldiekről szóló törvény módosítását, ami lehetővé teszi, hogy az illegális migránsok belépését már a határon elutasítsák. Erre azután került sor, hogy 2016 márciusában a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy az adott országban akarnak menedéket kérni. Amennyiben mégis illegális határsértést követ el valaki, a hatóságok visszakísérik az államhatárra és visszaküldik abba az országba, ahonnan érkezett. A törvénymódosítás ellen számos szlovén és külföldi civil és nemzetközi szervezet is tiltakozott.
Annak ellenére, hogy Miro Cerar szlovén miniszterelnök balközép koalíciós kormánya 2014 óta a szlovén költségvetési hiányt az európai uniós követelmény, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá szorította, és az ország gazdasági aktivitása nagyban javult, számos külföldi befektetés valósult meg, csökkent a munkanélküliség is, a bankszektor pedig stabilizálódott, jelentősen csökkent a kormányfő támogatottsága. Cerar pártját, a Modern Közép Pártot (SMC) a választók mindössze 5,5 százaléka támogatja.
Az egyre jobb gazdasági mutatók ellenére az év második felét teljesen beárnyékolta a Horvátországgal folytatott határvita.
A nemzetközi döntőbíróság Szlovénia javára döntött a Horvátországgal fennálló határvita ügyében a Pirani-öböl közepén húzódó határvonalat illetően, amelyet az ítélet szerint módosítani kell, hogy a szlovénok ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre. Szlovénia üdvözölte a döntést, Horvátország azonban nem tekinti kötelező érvényűnek.
Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a fennálló határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki.
Szlovénia több arra irányuló próbálkozása után, hogy tárgyaljon Horvátországgal a döntés végrehajtásáról, az álláspontok az év végéig sem közeledtek egymáshoz.
Szlovénia ezért kisebb diplomáciai offenzívát indított az Európai Unióban (EU) Zágráb ellen.
Karl Erjavec külügyminiszter úgy vélte: az Európai Bizottságnak (EB) nyomást kell gyakorolnia Horvátországra, hogy elfogadja a hágai nemzetközi döntőbíróság határozatát. A diplomácia vezetője az EU-tagállamok között is megpróbált támogatókat szerezni az ügyhöz. Horvátország azonban továbbra is annak kétoldalú rendezését szorgalmazza.
Cerar tárgyalna horvát kollégájával, mert a határvitát le akarja zárni a 2018-as parlamenti választások előtt, ugyanis nem szeretné, ha az kampánytémává válna. Erjavec ugyanakkor az ítélet párbeszéd nélküli végrehajtását szorgalmazza. A külügyminiszter az év végén bejelentette, hogy Ljubljana pert készül indítani Horvátország ellen, és Szlovénia blokkolta Zágráb csatlakozását is a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD).
Két másik szomszédjával, Magyarországgal és Ausztriával ezzel szemben jó viszonyt ápol Ljubljana, habár kisebb diplomáciai feszültséget okozott Szlovénia és Ausztria között a szigorított határellenőrzés. Ljubljana elviekben nem ellenzi a belső határok ellenőrzését, de a kormány úgy vélte: nem volt szükség szeptemberben az osztrák-szlovén határon Ausztria részéről bevezetett szigorított határellenőrzés meghosszabbítására.
A Szlovénia és Horvátország közötti feszültség rányomta a bélyegét a szlovén elnökválasztásra is, amelynek egyik fő témája a szlovén-horvát határvita volt. Borut Pahor hivatalban lévő államfő volt a miniszterelnök, amikor horvát kollégájával, Jadranka Kosorral megállapodtak, hogy döntőbírósági úton rendezik a határvitát.
A novemberben tartott elnökválasztás második fordulóját ugyan Borut Pahor nyerte meg a szavazatok 52,94 százalékával, de alig maradt el tőle Kamnik polgármestere, a baloldali Marjan Sarec, aki a voksok 47,06 százalékát szerezte meg.
Belpolitikai csatározásoktól sem volt mentes a múlt év.
A balközép kormánykoalíció minden lépését élesen bírálta az ellenzék, ami komoly erőpróba elé állította a kormányt, folyamatosan védekezni kényszerült, de ez egyelőre nem okozott szakadást a koalícióban. A közelgő parlamenti választások azonban eredményeztek nézeteltéréseket a Cerar vezette SMC és a nagyobbik koalíciós párt, a Karl Erjavec külügyminiszter által vezetett balközép Szlovén Nyugdíjasok Pártja (DeSUS) között. A legnagyobb ellentétek a már említett szlovén-horvát határvita miatt alakultak ki. Továbbá Cerar pártja saját jelöltet indított az elnökválasztáson, Erjavec pártja ezzel szemben Pahort támogatta.
A parlamenti választásokat nagy valószínűséggel június elején rendezik meg Szlovéniában.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
