Így vélekedtek az elemzők a márciusi inflációs adatról
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adatai szerint márciusban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, egy hónap alatt pedig 0,8 százalékkal emelkedtek. Jelentős mértékben nőtt a szeszes italok, a dohányáruk és az üzemanyagok ára, miközben az átlagosnál kevésbé drágultak az élelmiszerek és a szolgáltatások. A tájékoztatás szerint a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni. Magyarországi elemzők 5,7 százalékra várták a márciusi inflációt, londoniak 5,4-5,6 százalékos, teljes fogyasztói kosárra számolt tizenkét havi inflációt valószínűsítettek márciusra. Az első három hónapban átlagosan 5,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Az egyhavi maginfláció 2012. márciusban 0,5 százalék volt, 12 havi összehasonlításban pedig 5,0 százalék.
A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított februári 12 havi infláció 5,5 százalék, az egyhavi 0,7 százalék volt. Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: az éves árnövekedés lassulását a szolgáltatások, a tartós fogyasztási cikkek, a ruházkodási cikkek és az élelmiszerek árának alakulása befolyásolta. Havi szinten az üzemanyagok mellett a dohányáruk és az élelmiszerek árát emelte ki. Mint mondta, az élelmiszerek ugyan az átlagossal megegyező mértékben drágultak, azon belül azonban voltak kiemelkedő árváltozások. Példaként említette a tojás árát, amely egy hónap alatt 16,5 százalékkal emelkedett.
A főosztályvezető szerint a következő hónapban kedvezően befolyásolhatja a folyamatokat a bázishatás, az infláció korábban ugyanis viszonylag magas volt. Megjegyezte, az eddig nyilvánosságra került adatokból azt látni, hogy a benzin ára valószínűleg felfelé húzhatja az inflációt. A februári jövedéki adóemelés még nem jelent meg teljes egészében az adatokban, így az a következő hónapban is érezteti hatását. Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint a márciusi magyarországi inflációs számok arra engednek következtetni, hogy enyhül az év eleji ársokk.
A 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcsoport szerint összességében úgy tűnik, hogy a gyenge forint, az áfaemelés és a minimálbér emelése az idei első két hónapban okozott nagyobb ársokkot, de ennek márciusban már nem volt továbbgyűrűző hatása. A cég elemzői szerint az inflációs kosár fő alkotóelemeinek többsége a vártnál kevésbé drágult és ez jó eséllyel "valamelyes megkönnyebbülést" jelent a jegybank monetáris tanácsának, mivel az alapszintű inflációs folyamat "nem annyira rossz", mint amilyenre a januári és februári számokból következtetni lehetett.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője szerint a következő hónapokban a tojás- és baromfiárak európai uniós szabályozások miatt magasak maradhatnak, ami magasan tarthatja az élelmiszerárakat, annak ellenére, hogy bázishatások miatt egyes alapélelmiszerek árai csillapíthatják az átlagos emelkedést. Kiemelte, hogy áprilisban tovább drágultak az üzemanyagok, azonban egy évvel ezelőtt is jelentős drágulás volt, így ez bázishatások miatt éves szinten nem okoz magasabb árnyomást.
A gyenge kereslet Suppan Gergely szerint továbbra is fékezheti az inflációt, de lényeges hatást az IMF/EU-megállapodás fejthet ki a forintgyengülésből származó felfelé mutató kockázatokra. Az év közepéig 5,5 százalék közelében maradhat az infláció, majd az év vége előtt bázishatások miatt 4,5-5 százalékra mérséklődhet, így az éves átlagos infláció 5,3 százalék körül alakulhat.
Németh Dávid, az ING makroelemzője úgy véli, hogy a kövező hónapokban kissé csökkenhet az infláció (áprilisban 5,3 százalékra), majd nyáron ismét emelkedhet, főként a bázishatás miatt, az év végére pedig 5 százalék környékére lassulhat a fogyasztói árak emelkedése. Éves átlagban Németh Dávid 5,5-5,6 százalékos inflációval számol. Hozzáfűzte: a magas infláció nem feltétlenül indokol sem jegybanki alapkamat emelést, sem csökkentést, mivel az adószűrt infláció például csökkent. Az MNB kamatpolitikáját inkább a romló nemzetközi hangulat befolyásolhatja, óvatosságra intve a döntéshozókat. (MTI)