Infláció vs. jegybanki alapkamat - Hogy is van ez?
„Mivel a fogyasztói árak éves szinten 4%-os emelkedésében leginkább az energia és üzemanyagárak növekedése játszott nagy szerepet, ezért a májusi-júniusi rossz időjárási körülmények, valamint a búza világpiaci árának rekordszintű emelkedése miatt továbbra is számolunk a hazai élelmiszerárak növekedésével” – mondja a szakember. „Ami azonban ennél is fontosabb, hogy bár a fogyasztói árak emelkedése a jelenlegi szinten fölötte van az MNB által megjelölt 3%-os célnak, a következő hónapokban előre láthatólag a hazai infláció mértéke marad a 4% körüli szinten, majd 2011-ben ismét csökkenhet. Így arra számítunk, hogy az augusztusi ülésen nem változtat a jegybank az alapkamaton” – magyarázta Horváth.
„A második félévben a jegybanki kamat szinten tartását az kérdőjelezheti meg, ha a nemzetközi pénzpiacokon ismét romló hangulat esetleg jelentős forintgyengülést okoz, illetve, hogy milyen lesz a magyar országkockázat megítélése a nemzetközi piacokon. A forint jelenlegi 280 forint körüli értéke nem ad okot a jegybank beavatkozásra, kérdés azonban, hogy negatív gazdasági környezetben, IMF hitelkeret nélkül is tartani tudja-e ezt a szintet” – tette hozzá a szakember.
„A viszonylag alacsony jegybanki alapkamat miatt a befektetők továbbra is azzal a dilemmával számolnak, hogy a megtakarításoknál is rövid távon alacsony hozamot biztosító megtakarításokat részesítik előnyben, vagy elmozdulnak a hosszabb távon magasabb hozamot ígérő, ugyanakkor kockázatosabb befektetések felé” – mondta el Horváth István.
