Ipsos - a cégek 60 százaléka a törvényhozástól vár segítséget
2010. 05. 04. 07:45
A Ipsos Zrt. felmérése szerint a megkérdezett cégvezetők, mintegy 60 százaléka a törvényhozástól, a szabályozói környezet átalakulásától vár segítséget a válság miatt szükséges átalakuláshoz, több mint 35 százalékuk a tulajdonostól, az anyacégtől várna segítséget, míg 33 százalékuk a bankoktól, s mindössze 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a krízis által kikényszerített gyökeres átalakulási folyamatot a vállalkozás egymaga is véghez tudná vinni.
A piackutató cég az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint felmérésükben a válaszadók közel 40 százaléka vélte úgy, hogy új üzleti modellre van szükség az iparági sikerhez, míg mindössze 24 százalékuk látja úgy, hogy ez a hatékonyság növelésével elérhető.
A felmérés szerint az elmúlt évtizedben a cégek 32 százaléka a hatékonyság javításában kereste a sikeres működés útját, míg több mint 25 százalékuk új üzleti modellre tért át. A cégvezetők 41 százaléka ítélte úgy, hogy az elmúlt 2-3 évben az üzleti sikerhez vezető útja a teljes szemléletváltás lett, míg 17 százalékuk szerint a megoldást nem ez jelentette. A vállalati vezetők 38 százaléka szerint a cégek paradigmaváltására az iparági verseny fokozódása miatt van szükség.
Több mint 35 százalékuk szerint a megrendelői igények változása, míg 30 százalékuk szerint a piac szűkülése okozza az átalakulási kényszert. Csak közel 12 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a teljes átalakulás igénye a profitabilitás csökkenése miatt, míg mintegy 8 százalékuk szerint a hitel lehetőségek korlátozása miatt állt elő.
A Megkérdezettek 60 százaléka szerint az üzleti megújulás kerékkötője a gazdasági környezet, míg kevesebb mint 34 százalékuk a tőkehiányt és a hitelhez jutás nehézségeit nevezte meg fő akadályként. A vezetők 40 százaléka szerint a válság kezdete óta eltelt másfél évben gyökeres változás történt saját vállalkozása életében.
Ezzel szemben a válaszadók mindössze 30 százaléka jelezte, hogy a 90-es évtizedben gyökeres átalakulást tapasztalt cégénél. A kutatás szerint a magyarországi cégek vezetői rendszerint erősebbnek érzik az iparágukban zajló, mint a saját vállalatuknál végbemenő változásokat, ezzel függ össze, hogy elsősorban külső kényszerként értelmezik a megújulás igényét - állapítják meg a felmérésben. Az Ipsos Zrt. online kutatásában több mint 300, legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozásnál dolgozó első- vagy másodszintű céges döntéshozó vett részt.
Továbbra is jelentősen emelkedik a házasságkötések száma Magyarországon
2026 februárjában 20 százalékkal több pár kötött házasságot Magyarországon, mint egy évvel korábban. Ezzel már fél éve folyamatosan növekszik a házasságkötési kedv hazánkban, ami egyszerre mutatja a fiatal párok jövőbe vetett bizalmának erősödését, valamint a Kormány családtámogatási intézkedéseinek sikerét.
Íme a törvényi döntés! Így változik a nyugdíj korhatár Magyarországon
Sokakat foglalkoztat, pontosan mikor lehet nyugdíjba menni Magyarországon, és kire milyen szabályok vonatkoznak. A hatályos törvény szerint az öregségi nyugdíj korhatára nem mindenkinél ugyanannyi, hanem a születési évtől függően emelkedett fokozatosan. A változás lényege, hogy a korhatár végül 65 évre nőtt, de nem egyszerre, hanem több lépcsőben.
Elfogadták a nyugdíj törvényt! Az özvegyi nyugdíjak így változnak
Jelentős változások érkeznek az özvegyi nyugdíj szabályaiban 2026-tól, miután a Magyarország 2026. évi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény több ponton is módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt.
Elindult az eszközbeszerzési folyamat az Ózdi Kórházban a Health Bridge for Close Communities projekt keretében
Az Ózdi Kórház hivatalosan megkezdte az orvosi eszközök beszerzési folyamatát a Health Bridge for Close Communities projekt keretében, amely az Interreg VI-A NEXT Hungary-Slovakia-Romania Ukraine Program támogatásával valósul meg.
Az elmúlt bő évtizedben 650 milliárd forintból újult meg a kultúra
Az elmúlt bő évtizedben több mint 650 milliárd forintból újult meg a magyar kultúra, újultak meg a magyar kultúra épületei szerte a Kárpát-medencében - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetője szombaton, Visegrádon.
Két embert állítottak elő gazdasági és pénzügyi bűncselekmények elkövetése miatt a német és a spanyol hatóságok
Nemzetközi művelet során több tízmillió eurós kárt okozó gazdasági és pénzügyi bűncselekmények elkövetése miatt két embert állítottak elő a német és a spanyol hatóságok - tájékoztatott az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű ügynökség, az Eurojust pénteken.
Visszafejlődő digitalizáció, gyenge hatékonyság jellemzi a hazai kkv-szektort
Friss, átfogó kutatást készített a hazai kis- és középvállalatok helyzetéről és problémáiról a vezetési tanácsadással foglalkozó Helix Consulting. Mivel itthon ez a kör teszi ki az összes vállalkozás 99%-át és felel a foglalkoztatás 65%-áért, hogyléte minden szempontból kiemelten fontos. Jól jellemzi a szektor működését, hogy az említett, csaknem kétharmados foglalkoztatási arányhoz képest a hozzáadott értéknek csak mindössze 41%-a termelődik a kkv-knál, a digitalizáltság mértéke a nem kikényszerített területeken pedig még csökkent is az utóbbi években.
Befejeződött a dél-balatoni vasútvonal szezonra történő felkészítése
A dél-balatoni fővonal Székesfehérvár és Lepsény közötti szakaszán már elvégezték a célzott karbantartást, az északi parton pedig március végétől kezdődnek az erősítést szolgáló munkálatok - közölte a Mávinform a vasúttársaság honlapján, megjegyezve: március 30-tól április 2-ig pótlóbuszokkal szállítják az utasokat Balatonfüred és Tapolca között.
A MÁV-csoport és a BKK több járatát is érinti a vasárnapi óraátállítás
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali kettőkor három órára állítják át, amihez az érintett belföldi és nemzetközi vonatok, valamint a BKK-járatok, a helyi és helyközi buszjáratok menetrendjei is igazodnak - közölte a MÁV-csoport és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel.
Az elnök aláírta az üzemanyagárak csökkentéséről szóló törvénymódosításokat
Aláírta Karol Nawrocki lengyel elnök azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik az üzemanyagárak jövedéki adójának és áfájának csökkentését, valamint a kötelező ársapka átmeneti bevezetését - közölte Rafal Leskiewicz elnöki szóvivő péntek este az X-en.
Az MBH Bank 237 milliárd forintot meghaladó korrigált adózás előtti eredményt ért el 2025-ben
Az MBH Bank továbbra is erős piaci pozíciókkal, kimagasló jövedelmezőség mellett és a szabályozói elvárásokat meghaladó szilárd tőkemegfeleléssel zárta a 2025-ös évet. A Budapesti Értéktőzsdén közzétett pénzügyi jelentés alapján az MBH Bank 237 milliárd forintot meghaladó korrigált adózás előtti eredményt ért el tavaly, korrigált tőkearányos megtérülési mutatója pedig 17,5% volt 2025-ben. A Bank mérlegfőösszege 12 890 milliárd forint, saját tőkéje pedig 1 261 milliárd volt év végén, amelyek alapján az MBH Bank a második legnagyobb hitelintézet hazánkban. Emellett a Bank a szabályozói elvárásokat jelentősen meghaladó tőkemegfeleléssel és likviditási szintekkel zárta a tavalyi évet. A 2025-ös év egyben a lezárása volt az MBH Bank öt éves stratégiai ciklusának, amely során összesen több mint 1000 milliárd forint korrigált adózás előtti eredményt ért el a bankcsoport.
A második Trump-adminisztráció mint stratégiai stresszteszt Európában
A második Trump-adminisztráció első évének tapasztalatai már egyértelműen beépültek az európai stratégiai gondolkodásba és kétséget kizáróan látszódnak a kormányzási realitások. Ha az első Trump-adminisztráció nem is feltétlenül, a második egyértelművé tette, hogy Donald Trump miért is annyira fontos Európának. Nem szabad elfelejteni, hogy Trump az üzleti életből jött a politika világába, így nem meglepő, hogy más stratégiák mentén cselekszik, amelyek olykor kissé kiszámíthatatlanok. Azonban éppen ezek teszik fontossá Trumpot Európának, mert láthatóvá teszi mindazt, amit az európai biztonsági rendszer eddig eltakart.
Új tachográf-szabályozás – a gyűjtőszállítmányozás jelenthet megoldást
Július 1-jétől várhatóan jelentősen változik a szállítmányozási piac Magyarországon. Az ekkor érvénybe lépő uniós szabályozás a kamionokhoz hasonlóan a tachográf kötelező használatát és a pihenőidők betartását írja elő a 2,5 tonna össztömeget meghaladó furgonok számára is. A Dachser szakértői elemezték a várható piaci helyzetet az új szabályozás tükrében, és átrendeződésre számítanak: kapacitásvesztésre, drágulásra és növekvő tranzitidőkre a furgonos szállítások esetében és növekvő érdeklődésre a gyűjtőszállítmányozási szolgáltatások iránt. Utóbbit a jogszabályi változások nem érintik, hiszen a kamionok jó ideje ezen előírásokat betartva közlekednek, így stabil, megbízható, kiszámítható alternatívát jelenthetnek a furgonos szállítással szemben.
Újabb vidékfejlesztési beruházás segíti a magyar borászat fejlődését
A borászati ágazat fejlesztése kiemelt terület, ezért a kormány a jövőben is támogatja a pincészetek beruházásait, az innovációt és a piacra jutást segítő programokat - jelentette ki Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára pénteken Somlóvásárhelyen, a Kreinbacher Birtok Pezsgőpincészet projektátadóján, a szaktárca pénteken kiadott közleménye szerint.
A „céges pénz” nem magánvagyon, de erről sokan megfeledkeznek
Sokba kerülhet a felkészületlenség és a felelőtlenség, ami akár a hazai mikro- és kisvállalkozások létét is veszélyeztetheti. Egyes vállalkozók hajlamosak a bankszámlára érkező bevételt azonnal saját pénzükként kezelni, ami komoly kockázatot jelenthet egy ellenőrzés során is. A szakértő hangsúlyozza, hogy a „nulladik perctől” elvárt a teljes körű jogszabályi megfelelés és a tudatos pénzkezelés!
