Ismét beszóltak a kormánynak Brüsszelből

Ezt Neelie Kroesnak, a brüsszeli bizottság digitális és médiaügyekkel foglalkozó, alelnöki rangú biztosának a szóvivője, Ryan Heath jelentette be szerdán, a testület napi sajtótájékoztatóján. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság tavaly december 19-én kimondta: a magyar médiatörvény alkotmányellenes módon korlátozta az írott sajtó szabadságát. Szerinte e megállapítás következményei ma is érvényesek. E vonatkozásban utalt az újságírók forrásvédelmére, valamint a nyilatkozatok idézhetőségének engedélyhez kötésével kapcsolatos problémakörre.
    

Az EU alapjogi chartája világosan leszögezi, hogy a média szabadságát és pluralizmusát tiszteletben kell tartani, az EU pedig mindig fellépett a médiaszabadság és pluralizmus mellett - mondta Heath.
    

A szóvivő felidézte, hogy Kroes biztos tavaly négy ponton emelt kifogást az uniós jogba ütköző médiatörvény-szöveg ellen, és e vonatkozásban el is ért kedvező változtatásokat. Az Európai Bizottság - folytatta Heath - tavaly októberben magas szintű munkacsoportot hozott létre Vika Freiberga volt lett államfő vezetésével a médiapluralizmus gyakorlati elősegítése érdekében. Ez a munkacsoport január 25-én tartja következő ülését, és Magyarország szerepel a napirenden - közölte Kroes szóvivője.
    

Ryan Heath kitért a Klubrádió ügyére is. Leszögezte, hogy az EU-jog értelmében a kormányok megszabhatják a rádiófrekvenciák kiosztásának feltételeit. Függetlenül attól, hogy az adott ügyben van-e jogi alapja a döntés elleni fellebbezésnek, az Európai Bizottság tudatában van annak, hogy ezt a kérdést nem lehet a Magyarországon tágabb összefüggésben zajló vitáktól elszakítva szemlélni - fogalmazott.
    

"Kroes alelnök hisz abban, hogy minél több a versengés, annál jobb, és arra bátorítja a magyar hatóságokat, hogy vegyék fontolóra további rádióengedélyek kiadását" - mondta szerdán az uniós szóvivő. Mint hozzátette, a bizottság bízik abban, hogy az eddigi és jövőbeli eredménytelen pályázók sikeresek lesznek internetes rádióállomásként.
    

Eközben a brüsszeli média nagy terjedelemben foglalkozott azzal, hogy az Európai Bizottság a magyar jegybanktörvény ügye miatt egyelőre nem kíván foglalkozni a magyar pénzügyi támogatáskéréssel. Többen intézték emellett Olivier Baillyt, az Európai Bizottság szóvivőjét, aki elmondta, hogy az uniós testület jelenleg mintegy harminc olyan magyar törvényt tanulmányoz az uniós joggal való összeegyeztethetőség szempontjából, amely az alkotmányozáshoz kapcsolódik. Bailly kedden arról beszélt, hogy a magyar jogszabályok uniós értékelése még e hét vége előtt elkészülhet.
    

A biztosok testülete a jövő szerdán, január 11-én tart ülést, és akkor uniós források szerint valószínűleg megvitatják a Magyarországgal kapcsolatos további lépéseket. Egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő szerint abban az esetben, ha a magyar jogszabályoknak az uniós joggal való ütközését állapítják meg, elképzelhető a kötelezettségszegési eljárás megindítása Magyarországgal szemben. Az Európai Bizottság ugyanakkor testületileg dönthet úgy, hogy politikai párbeszédet kíván folytatni a magyar féllel - hangzott el szintén egy uniós tisztségviselő részéről.
    

Szerdán viszont Jörg Leichtfried, az osztrák szociáldemokraták európai parlamenti delegációjának vezetője olyan nyilatkozatot tett, amelyben "egyre drámaibbnak" nevezte a magyarországi helyzetet, és Orbán Viktor miniszterelnök lemondását követelte. (MTI)