Ismét rekordszámú cég szűnt meg az országban

Áprilisban 4641 vállalkozás törlését tette közzé a cégbíróság, ez ismét negatív rekord Magyarországon. Tavaly havi átlagban 3400 cég szűnt meg, ehhez képest idén eddig minden hónapban több mint 4000. Az első négy hónapban közzétett törlések száma 17 259-re emelkedett a tavalyi azonos időszaki 12 648-ról, ami 35 százalékos növekedésnek felel meg. A tendencia egyértelműen növekvő, így szinte biztos, hogy az év végéig legalább 50 ezer társaság tűnik el a magyar gazdaságból.

 
 „Nem az a kérdés, hogy tovább romlik-e a tendencia, hanem az, hogy mennyire fognak hiányozni a megszűnő társaságok a gazdaságból” – mondja Tóth Tamás. A cégstatisztikákat elemezve összességében az a kép rajzolódik ki, hogy nem nagyon. Az év eddig eltelt részében ugyanis tovább csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek felszámolás után jutottak a törlés sorságra. Ezek azok a társaságok, amelyek adósságukkal vagy valamilyen más szerződésben vállalt kötelezettségük megszegésével gondot okoztak más működő vállalkozásoknak. A többiek esetében a tulajdonosok döntöttek a megszűnésről, vagy hatósági kezdeményezésre kerültek kényszertörlés vagy bírósági törlés alá. 
 
„A gazdasági értelemben nem aktív társaságok megszűnése összességében inkább kedvező, semmint kedvezőtlen jelenség – véli az Opten igazgatója. Bár a működő cégek száma a csúcsot jelentő 604 ezerről másfél év alatt fokozatosan 580 ezerre csökkent, Magyarországon még mindig szétaprózott a tulajdonosi szerkezet. – Ez akkor okoz problémát, amikor a szükségképpen alacsony likviditású vállalkozások erejüket meghaladó munkákat vállalnak el nyomott áron vagy jelentős előleget fölvéve. Ez a megrendelő számára is kockázatot jelent” – hívja fel a figyelmet Tóth Tamás.
 
Az Opten igazgatója szerint a szétaprózott és olykor kuszává váló tulajdonosi struktúra nemcsak a többi piaci szereplőnek, de az államnak is gondot okoz. „Az elaprózott cégstruktúra, a rövid életű, tömegesen alapuló és megszűnő vállalkozások, a hatósági végrehajtások tömkelegét generáló cégek komoly adminisztrációs terhet rónak a hatóságokra. A kormány a problémát tulajdonosi felelősséget növelő jogszabály-módosításokkal igyekszik kezelni, ami viszont újabb terheket rak a vállalkozásokra, tovább rontja a rendben működő cégek gazdálkodási környezetét. A szükségképpen kontraproduktív trendet hosszú távon a vállalkozói kultúra és az üzleti etika fejlesztésével lehetne megfordítani” – véli az Opten igazgatója.

A kormányzati szigorítás és a cégbíróság határozott fellépése a cégalapítások terén látványos eredményeket hoz. Az újonnan bejegyzett cégek száma tavaly október óta havi 2100 és 2500 között ingadozik, miközben a 2010-es évek elején sokszor 4000 új cég is megjelent a rendszerben egyetlen hónapban. E társaságok jelentős részét olyanok alapították, akik korábban egy vagy több céget már felszámolásba vezettek, ezért gyanítható volt, hogy az új társaságot sem hosszú távon nyereséget termelő, prosperáló vállalkozásként képzelték el. „Ez a fajta cégfluktuáció jelentősen visszaszorult az utóbbi időben, ami mindenképpen jó fejlemény, azonban még így is a szükségesnél magasabb a cégalapítási arány” – mondja az Opten igazgatója.

Opten – CFI megyénként, 2015. április

*Újonnan indult eljárások

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az országos index áprilisban 16,85 százalék volt. Megyei szinten az áprilisi Opten – CFI Tolna, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében vette föl a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén produkálta.