Itt az MNB jegyzőkönyve - miért 1,35% az alapkamat?
Az ülés szerdán közzétett, rövidített jegyzőkönyve szerint a testület megállapította, hogy a kéthetes jegybanki betét kivezetésével, valamint a jegybanki kamatcsere-ügyletek aktívabb használatával a monetáris politikai célokat hatékonyan támogató eszköztár jön létre. Az önfinanszírozási program harmadik fázisának meghirdetését követően a hosszú állampapír-piaci hozamok csökkentek, ami folytatódhat a bejelentett intézkedések megvalósulásával. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a januári bejelentés lazításnak tekinthető.
A tanács szorosan figyelemmel kíséri, hogy az így kialakuló lazább monetáris kondíciók biztosítják-e az inflációs cél fenntartható elérését. Ennek keretében kiemelten vizsgálja a külső monetáris környezet alakulását, különös tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) intézkedéseire. Amennyiben szükségesnek ítéli, további lazítást hajthat végre, elsősorban a meglévő, nem hagyományos eszközök alkalmazásával - tartalmazza a jegyzőkönyv. A tanács szerint az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós, a teljes előrejelzési időhorizonton való fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.
A jegybanki alapkamat alakulása
A kamatdöntés összhangban áll a jegybank korábbi magatartásával, kommunikációjával és a piaci várakozásokkal is, így erősíti a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát. A tanács megítélése szerint folytatódik a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságot változatlanul kihasználatlan kapacitások jellemzik, így a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad. Az infláció továbbra is számottevően a jegybanki cél alatt alakul, és csak az előrejelzési időhorizont végére érhet annak közelébe. Több tanácstag is kifejtette, hogy a cél fenntartható elérése alatt azt érti, hogy az infláció nemcsak rövid ideig közelíti meg a célértéket, hanem előretekintve tartósan az árstabilitási cél közelében alakul.
Ezért ennek érdekében szilárd gazdasági növekedésre és tartósan laza monetáris kondíciók fenntartására van szükség. Mások arra mutattak rá, hogy a kínai lassulás globális hatása vagy az olajárak érdemi csökkenése rövid távon a korábban vártnál alacsonyabb inflációt eredményezhet, de a középtávú inflációs kilátások nem változtak, mert a kibocsátási rés, a bérezés és az alapfolyamatok megítélése nem változott. Néhány tanácstag megjegyezte, hogy a Federal Reserve kamatemelésének megkezdésével és az EKB további lazítás irányába mutató kommunikációjával erősödött a divergencia a két jegybank monetáris politikája között. A tanács úgy látja, a feltörekvő piacok visszafogottabb növekedése és az európai uniós forrásbeáramlás lassulása mérsékli az idei növekedést.
Élénkülés 2016 második felétől várható, főként a felvevőpiacok gazdasági teljesítményének erősödése, valamint a jegybanki és kormányzati intézkedések hatásainak eredményeként. Az MNB növekedéstámogató programja, valamint az új, lakásépítéseket ösztönző kormányzati lépések mérséklik a növekedési ütem lassulását, a háztartások emelkedő fogyasztása pedig a következő években is érdemben támogatja a gazdaság bővülését. A magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét, a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság ugyanakkor változatlanul óvatos monetáris politikát indokol - állapította meg a testület. A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését 2016. február 23-án tartja.
