Januártól változik az időszaki elszámolású ügyletekre vonatkozó szabályozás
A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szakértői szerint az összes hazai céget érintő változás nemcsak szerződésmódosítási és rendszerátállítási feladatokkal jár, hanem az ellenőrzési kockázatok miatt – különösen a céges típusügyleteknél – érdemi felkészülést is igényel. Emlékeztetnek: jövőre csak önellenőrzéssel korrigálhatnak mindazok, akik feledékenységből nem számláztak, és nem lehet hosszú fizetési határidőkkel elnyújtani az áfafizetés időpontját sem.
Az áfatörvény időszaki elszámolásokra vonatkozó 58. paragrafusának új teljesítési időpontra vonatkozó szabályai a 2013 végén elfogadott adótörvénycsomaggal kerültek be a hazai szabályozásba. A változtatás célja, hogy harmonizáljon a 2006/112/EK Irányelvvel. Az uniós direktívának megfelelő, de a magyar szabálytól eltérő joggyakorlat ugyanis visszatérő vitaalap volt a NAV-vizsgálatokban – derül ki a MAZARS összefoglalójából.
„A legfontosabb változás, hogy nemcsak a számla keltét és esedékességét, de az elszámolási időszak utolsó napját is figyelembe kell majd venni a teljesítés időpontjának meghatározásakor. Az új fő szabály alapján – két típuskivételtől eltekintve – az elszámolási időszak utolsó napja lesz a teljesítés időpontja” – foglalta össze Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.
Hozzátette: korábban a szabály rugalmas volt abban a tekintetben, hogy az adóalanyok a fizetési határidőről megegyezhettek, azaz meghatározhatták az áfa megfizetésének időpontját. Ez például azt jelentette, hogyha a céges iroda negyedik negyedéves bérleti díja október 1-jén volt esedékes (vagyis ez szerepelt a számlán mint fizetési határidő), akkor ezzel a nappal keletkezett az áfafizetési kötelezettség is, amelyet az adott év november 20-án beadandó áfabevallásban kellett szerepeltetni, és addig kellett megfizetni is.
Az új szabályozás szerint ugyanakkor a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja lesz – a jelen példa alapján december 31. –, ettől eltérni csak két kivételes esetben lehet. Az egyik kivétel, ha a fizetési határidő és a számla kelte egyaránt megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját. Ilyenkor a számla kelte lesz a teljesítés időpontja.
A másik kivétel, amikor a fizetési határidő marad a teljesítés időpontja, de csak akkor, ha a fizetési határidő az adott elszámolási időszakot követő 30 nap valamelyikére esik.
„Adminisztrációs szempontból mindenkinek egyszerűbb lenne a fő szabályt alkalmaznia, de ez nagyon sok cégnek finanszírozási gondot okozna. Ezért az új szabályok mellé iktatott kivételek azt célozzák, hogy az esetek többségében ne változzon az a hónap, amikor az áfát fizetni kell, vagy vissza lehet igényelni, amit csak bonyolultabb szabályozással lehetett megvalósítani” – mutatott rá Szmicsek Sándor.
A kivételek eredményeként a vállalatközi gyakorlatban sokszor továbbra is a fizetési határidő lesz az áfakötelezettség keletkezésének időpontja. Ehhez az szükséges, hogy a fizetési határidő kövesse az elszámolási időszak utolsó napját, de megelőzze az időszak utolsó napjától számított harmincadik napot.
A MAZARS összefoglalójából kiderül: lesznek olyan esetek is, amikor ennél jóval korábban, akár már a számla keltével egy időben vagy a teljesítési időszak utolsó napján keletkezik az áfafizetési kötelezettség. Ilyen helyzet, például, amikor a fizetési határidő és a számlakibocsátás napja is megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, ekkor ugyanis a számla kibocsátásának napja lesz a teljesítési időpont. Ha pedig a fizetési határidő hosszabb, mint a számlázási periódust követő harminc nap – esetleg nem vagy késve bocsátják ki a számlát –, akkor a periódust követő harmincadik napon beáll az áfafizetési kötelezettség.
„Ez azt is jelenti, hogy a jövő évtől nem lehet büntetlenül ’nem számlázni’, illetve hosszú fizetési határidőkkel elnyújtani az áfafizetés időpontját” – fűzte hozzá a szakember.
Kockázatok és mellékhatások
Szmicsek Sándor szerint az új szabályozás „mellékhatásai” közül kiemelkedik az, hogy amennyiben túl hosszú a fizetési határidő – például 60 nap –, akkor jövőre korábban kell áfát fizetni, hiszen a törvény szerint a 30. nap lesz a teljesítés időpontja, nem pedig a 60. nap. A jó hír az, hogy a korábban megfizetett áfát korábban is lehet majd levonni.
A feledékenyeknek nem kedvez a változás: ha elfelejtettünk egy hónapot kiszámlázni – például az áprilisi bérleti díjat decemberben számlázzuk –, jövőre már önellenőrzéssel kell bevallani áprilisra a decemberi számlát.
Szintén lényeges, hogy 2016-tól újból értelmezhető az előlegre vonatkozó áfaszabályozás. Ha az eladó az elszámolási időszak lejárta előtt (időszak közben vagy azt megelőzően) előlegbekérő alapján előleget kér a vevőtől, akkor az adófizetési kötelezettség a jóváírás napjával keletkezik.
Szmicsek Sándor rámutatott: jövőre megszűnik az a kedvező szabály is, amely szerint ha az időszaki elszámolás alkalmával az adóalap utólag növekszik, nincs szükség önellenőrzésre (mert az új fizetési határidő új teljesítési időpontnak minősül). Tehát ha valaki hónapokkal később veszi észre, hogy az adóalapot alacsonyabban állapította meg a kelleténél, akkor kénytelen lesz önellenőrzésben rendezni a különbözetet, és megfizetni az önellenőrzési pótlékot. Ha pedig a korrekció következtében csökken az adóalap, akkor a jelenleg is érvényes szabályok szerint kell eljárni, azaz a kézhezvétel szerinti időszakban kell a különbözetet szerepeltetni.
Hogyan készüljek?
Az új szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a számlán szereplő minden fontos dátum, azaz a elszámolási időszak, a számla kelte és a fizetési határidő is 2016-os. Ha bármelyik 2015-ös, akkor továbbra is a régi szabályt kell alkalmazni, vagyis az a villanyszámla, amelyik a 2015. december 20. és a 2016. január 19. közötti elszámolási időszakra szól, a régi szabály hatálya alá esik. A MAZARS szakértői szerint a változásokra az adózóknak a számlázóprogramok átállításával, szükség esetén szerződésmódosításokkal kell készülniük, de ez önmagában még nem elég.
„Érdemes átgondolni az áfafizetés ütemezését a cash flow oldaláról is, hiszen elképzelhető, hogy az áfa fizetése korábbi időszakban jelentkezik, ami a régi és az új szabályok átmenete miatt egy vagy több adófizetési periódust fokozottabban érinthet. Ugyancsak fel kell készülni a bejövő számlák ellenőrzésére, és szakember bevonásával is érdemes megvizsgálni, hogy a vállalat típusügyleteinél pontosan hogyan alakul majd az áfafizetési kötelezettség” – hangsúlyozta Szmicsek Sándor.
A könyvelők, a könyvvizsgálók, az adótanácsadók számára az új szabályok már 2015. július 1-jén hatályba léptek, azaz náluk ez már napi gyakorlat. Ennek az előnye, hogy az időközben felmerülő értelmezési problémákat folyamatosan jelzik a jogszabályalkotóknak és a NAV-nak, ezért remélhetőleg 2016. január 1-jéig minden homályos pont kitisztul – tette hozzá.
