Javultak az amerikaiak táplálkozási szokásai

Egy átlagos amerikai felnőtt napi kalória-bevitele, amely 2003 körül tetőzött, most először csökken huzamosabb ideje azóta, hogy több mint négy évtizeddel ezelőtt a szövetségi statisztikát kezdtek vezetni a problémakörről. A tendencia, ha különböző mértékben is, de minden társadalmi csoportban kimutatható. Egy átlagos amerikai gyerek napi kalóriafogyasztása legkevesebb 9 százalékkal csökkent.
    

A legjelentősebb változást a nem csökkentett energiatartalmú italok fogyasztásában regisztrálták: ez a '90-es évek vége óta egynegyedével csökkent. Amíg az emberek 1998-ban éves szinten átlagosan 40 gallon (több mint másfél hektoliter) cukros üdítőt vásároltak, addig ez az adat 2014-re 30 gallonra (113,5 literre) esett vissza. Ez nagyjából megfelel a '80-as évek szintjének, amikor az elhízási folyamat még nem szabadult el.
    

Az amerikaiak étkezési szokásai a hetvenes évek közepén kezdtek gyors ütemben változni, ami maga után vonta a kalóriafogyasztás csaknem egyenletes növekedését és az emberek egészségi állapotának ezzel együtt járó romlását. Ez a tendencia a jelek szerint végre megváltozhat.
    

A lap szerint a fordulat azt jelzi, hogy az amerikaiakban egyre jobban tudatosul, hogy ártanak az egészségüknek azzal, ha túl sokat esznek-isznak. A tudatosság a '90-es évek végén kezdett megerősödni, a tudományos kutatások gyors fejlődésének és az elmúlt évek közegészségügyi kampányainak hatására.
    

Különösen egy, a szövetségi járványügyi hatóság (CDC) által elkészíttetett és The Journal of the American Medical Association folyóiratban 1999-ben megjelent tanulmány volt kijózanító hatással. Ez kimutatta, hogy a '80-as és a '90-es években a túlsúlyosak aránya mind az 50 államban megnőtt. Egy évvel később hasonló felmérés jelent meg a cukorbetegek számának növekedéséről.
   

 Ennek nyomán David Satcher, az Egyesült Államok akkori fő tisztiorvosa 2001-ben felhívást adott ki a túlsúlyosság és az elhízás elleni harcra, hasonlóan ahhoz, ahogyan a hivatali elődje 1984-ben a dohányzás elleni küzdelemre szólított fel. Satcher rámutatott, hogy a túlsúlyosság több krónikus betegség kialakulásának rizikófaktora, és hangsúlyozta, hogy a megelőzés érdekében prioritásként kell kezelni a gyerekek testsúlyát.
    

A Gallup szerint 2003-ra az amerikaiak 60 százaléka akart lefogyni, szemben az 1990-es 52, és az '50-es évekből származó 35 százalékos adattal. Az Obama-kormány fokozta a nyomást: az egészségügyi reform bevetése után az étteremláncoktól megkövetelték, hogy közöljék, fogásaik hány kalóriát tartalmaznak. A szövetségi kormány hatást gyakorolt annak érdekében, hogy az iskolai ebédek egészségesebbek legyenek, igaz, ezen a téren súrlódások is keletkeztek.
   

 A változást sugalló, mostani bátorító adatok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy vége lenne már az elhízási járványnak: az amerikai felnőttek több mint egyharmada most is túlsúlyosnak számít, ezért fokozottan kitett a cukorbetegség, az érrendszeri betegsége és a rák kockázatának. Az amerikai lakosság még mindig túl kevés zöldséget, gyümölcsöt és túl sok gyorsételt fogyaszt, még ha az utóbbi téren némi csökkenés is észlelhető.
    

A pozitív változások azonban a legkövérebb amerikaiakat a jelek szerint nem érintették: a túlsúlyosak testsúlya és derékbősége az elmúlt években tovább gyarapodott. Kevin Hall, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) kutatója egy tanulmányában azt írta: ahhoz, hogy az amerikaiak 2020-ra az 1978-as súlyukra fogyjanak vissza, napi 220 kalóriával kellene visszafogniuk a fogyasztásukat. A lap szerint azonban az utóbbi időben észlelt csökkenés ennek csak a töredéke. (MTI)