Jelentett a Magyar Telekom - Nyomot hagyott a válság az eredményen

A konszolidált, nem auditált, a nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) szerinti eredménykimutatás alapján számított éves eredmény mintegy 10 milliárd forinttal nőtt az első háromnegyed évhez képest, ez valamivel kevesebb az elemzői várakozásoknál. A cég bevételei az elmúlt évben 4,3 százalékkal 644 milliárd forintra csökkentek, míg a kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) 7,2 százalékkal, 249,1 milliárd forintra mérséklődött.

A társaság magyarázata szerint a magyarországi hangalapú vezetékes- és mobilbevételek visszaesését csak részben tudta ellensúlyozni a magyarországi rendszerintegrációs és információtechnológiai, valamint tévészolgáltatásokból származó bevételek növekedése, és a nemzetközi leányvállalatok bevételeinek a forint gyengüléséből adódó emelkedése.

A gyorsjelentés idézi Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgatót, aki szerint az idén a bevételek és a rendkívüli tételek nélküli EBITDA 5-7 százalékos csökkenésére számítanak. A vállalat a nettó eredmény csökkenését alapvetően azzal magyarázza, hogy a kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) mérséklődött, illetve a hitelállomány növekedése miatt emelkedtek a nettó pénzügyi költségek, amit csak részben ellensúlyozott az értékcsökkenési és amortizációs költségek visszafogása és az alacsonyabb nyereségadó.

A rendkívüli tételek, például a macedón vizsgálat, illetve a végkielégítések nélküli EBITDA 6,9 százalékkal 262,8 milliárd forintra mérséklődött. A vizsgálat költségei tavaly 6,398 milliárd forintot tettek ki, szemben az egy évvel korábbi 5,42 milliárd forinttal, míg a végkielégítésekkel kapcsolatos költségek és elhatárolások összege a 2008. évinél mintegy 1 milliárd forinttal több, 9,557 milliárd forint volt.

A közlemény szerint több hatósági vizsgálat még folyamatban van, s a társaság egyelőre nem tudja megítélni, hogy ezek mikor zárulnak le, s hogy mi lesz a végső kimenetelük, illetve hatásuk a pénzügyi beszámolóikra vagy működési eredményeikre. A hatóságok büntető és/vagy polgári jogi szankciókat is alkalmazhatnak. A társasággal szemben két pert is indítottak a kisrészvényesek: az egyik a 2008. évi közgyűlésén hozott határozatok hatályon kívül helyezését kérte, ideértve az osztalékfizetésről hozott határozatot is, a másik pedig a 2009. júniusi rendkívüli közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezését indítványozta.

Ez utóbbi kereset szerint a részvényesek egyebek mellett azt támadták meg, ahogyan két leányvállalat beolvadását követően a vállalat elszámolt a társaságban részvényesként részt venni nem kívánó tulajdonosokkal. Az első pert a Magyar Telekom elvesztette, de a végzés ellen fellebbezést nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. Ha ezt elutasítják, akkor az ítéletnek úgy tesznek eleget, hogy részvényeseknek azt javasolják, erősítsék meg a hatályon kívül helyezett közgyűlési határozatokat a következő közgyűlésen. A cég szerint a már kifizetett osztalék az ítélet jogerőssé válása esetén is változatlanul osztaléknak minősül, s ezért ezzel kapcsolatban nincs teendőjük részvényeseknek. A másik per első fokon folyamatban van.

A gyorsjelentés szerint a nettó adósságállomány a 2008. év végi 254,3 milliárd forintról 2009 végére 269,4 milliárd forintra nőtt. A tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházások összege (CAPEX) 6,1 milliárd forinttal 101,9 milliárd forintra csökkent 2009-ben 2008-hoz képest. A CAPEX teljes összegéből a lakossági szolgáltatások üzletágra 23,8 milliárd forint, a vállalati szolgáltatások üzletágra 2,9 milliárd forint, a csoportközpontra 4,5 milliárd forint, a technológia üzletágra pedig 49,0 milliárd forint jutott, míg Macedóniában 15,3 milliárd forintot, Montenegróban pedig 4,9 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre.

A közlemény idézi Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgatót, aki szerint az idén a magas munkanélküliség és a háztartások jövedelmének alakulása továbbra is befolyásolja az ügyfelek kiadásait. A vállalati szegmensben is folytatódnak a kedvezőtlen tendenciák, ami korlátozóan hat a bevételeikre. Ezen felül a 2009. évi átlagnál erősebb forintárfolyam is kedvezőtlen hatással lehet a cég profitjára. Mindezek következtében 2010-ben a bevételek és a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA esetében is 5-7 százalékos csökkenésre számítanak, míg a CAPEX mintegy 5 százalékkal mérséklődik.

Az elmúlt évben a lakossági üzletág bevételei 5,7 százalékkal 322,4 milliárd forintra csökkentek, míg a szegmens EBITDÁ-ja 5,6 százalékkal 181,9 milliárd forinttal esett vissza. Mindebben szerepet játszott a mobil és a hang alapú bevételek 4,4-6,5 százalékos mérséklődése. A vállalati üzletág estében a bevételek 4,6 százalékkal 171 milliárd forintra, a szegmens EBITDÁ-ja pedig 11,4 százalékkal 80,3 milliárd forintra csökkent.

A csoportközpont bevétele tavaly 10 százalék felett, 135,5 milliárd forintra csökkent, a szegmens EBITDÁ-ja továbbra is negatív, mintegy 6 milliárd forinttal 22 milliárd forintra romlott. Mindebben alapvető szerepe van annak, hogy visszaestek a hang alapú vezetékes és mobil nagykereskedelmi bevételek. A társaság jegyzett tőkéje 104,275 milliárd forint volt december végén, míg a saját tőke 0,8 százalékkal 538,480 milliárd forintra nőtt 2008 december véghez képest. A Magyar Telekom részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde jegyzett "A" kategóriájában kereskednek, a papír szerdai záró ára 686 forint volt, az elmúlt 12 hónapban árfolyama 472 forint és 870 forint között mozgott. (MTI)