Jöhetnek a megszorítások Csehországban is
A megszorításokat négy jogszabály - munka és szociális ügyek, politikai pártok és mozgalmak, a lakástakarékosság állami támogatása, jövedelmi adó - módosításával érte el a kormánykoalíció. A módosítások következtében az államkassza a jövő évben több mint 40 milliárd koronát takarít meg. A módosításokat törvényalkotási szükséghelyzetben, tehát gyorsított eljárásban szavazta meg az alsóház.
Amennyiben a szenátus is megszavazza és az államfő aláírja, január elsején lépnek életbe. A törvényalkotási szükséghelyzetet november első felére a kormány kérésére Miroslava Nemcová, a cseh képviselőház elnöke éppen azért hirdette ki, hogy a koalíció gyorsított eljárásban elfogadhassa a jövő évi megszorító csomagot. A két hét alatt a képviselőháznak négy olyan törvénymódosítást kellene elfogadnia, amely lehetővé teszi a megtakarításokat a jövő évi költségvetésben.
Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) bejelentette: nem zárja ki, hogy az intézkedéseket az alkotmánybíróság elé viszi. A szociáldemokraták álláspontja szerint indokolatlan volt a törvényalkotási szükséghelyzet kihirdetése, és a lakástakarékosság állami támogatásának visszamenőleges megadóztatása is alkotmányt sért.
A takarékossági csomagban a szociális támogatások széles körét nyirbálták meg: a jövőben csökken a szülési támogatás, s csak a legszegényebb családok kapnak pénzt, kisebb lesz a gyereknevelési segély és csökken az eddig négyéves szülői szabadság ideje is. Kisebb támogatást fognak kapni a rokkantak is. Betegség esetén az első három hétben a munkaadónak kell fizetnie a segélyt. Eddig két hétig fizetett a munkaadó. Betegsegélyre csak a betegség 21. napjától lesz jogosult az érintett.
Öt százalékkal csökkentik a politikai pártok támogatását is a választásokon megszerzett mandátumokért. A lakástakarékosság állami támogatását visszamenőlegesen 50 százalékos adóval sújtják, s megadóztatják a kamatokat is. Megadóztatják a nyugdíjas katonáknak és a rendőröknek járó szolgálati jutalékokat, s adóköteles lesz az államfő jutaléka is.
Václav Klaus havi jövedelme ezzel mintegy 16 ezer koronával csökken. A havi jövedelemadó 100 koronával emelkedik. Ezt a pénzt az árvízkárok felszámolására kívánja felhasználni a kormány. A megszorító intézkedések célja, hogy a jövő évi költségvetés hiánya ne haladhassa meg a 135 milliárd koronát, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százalékát. Az idén 5,3 százalékos költségvetési hiányt várnak Csehországban. A cseh képviselőház a héten fogadta el első olvasatban a jövő évi költségvetés tervezetét.
A büdzsé kiadási oldalán 1.179,8 milliárd korona, a bevételin pedig 1.044,8 milliárd korona szerepel, ez adja a 135 milliárd koronás hiányt (5,5 milliárd euró). A közalkalmazottak bértömegét a javaslat szerint 10 százalékkal csökkentik. A költségvetés ezen paraméterein már nem lehet változtatni, a második olvasatban viszont lehetőség van az egyes tételek belső átcsoportosítására.
A szakszervezetek bejelentették: sztrájkkal fognak tiltakozni a megszorító intézkedések és a bércsökkentés ellen. A sztrájk idejéről és formájáról később születik döntés. Az ellenzék megpróbálta megakadályozni az intézkedéscsomag elfogadását, de sikertelenül. A 200 tagú testületben a koalíciónak 118 képviselője van, így minden voksolást a koalíció nyert meg. Az ellenzéki szociáldemokraták az intézkedések ellen szavaztak; a kommunisták tiltakozásul nem is vettek részt a szavazásokon.
