Jövő hétfőn megalakulhat az új Országos Választási Bizottság

Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a házbizottság csütörtöki ülése után elmondta: az önkormányzati miniszter azt javasolja, hogy Bordás Vilmos, Fazekas Marianna, Halmai Gábor, Szigeti Péter és Szoboszlai György legyen az OVB tagja. A jelöltekről február 15-én listában, egyszerű többséggel szavaznak majd, ha a szükséges többséget megkapja a testület, akkor tagjai esküt tesznek, és megtartják alakuló ülésüket.

A Fidesz és a KDNP az ülésen jelezte, hogy nem ért egyet a névsorral, ezért azt várhatóan nem támogatja majd. Az MTI megkeresésére Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója arra hivatkozott, hogy szerinte az öt tagból négy MSZP-s, illetve SZDSZ-es kötődésű, "a hazug és korrupt MSZP delegáltjai uralják majd négy évig az OVB-t". Elfogadhatatlannak nevezte, hogy ugyanazok vezessék az OVB-t, akik többször is bebizonyították politikai elfogultságukat, így például a szociális népszavazáson az Alkotmánybíróság döntésével szemben is akadályozták a Fidesz kezdeményezését.

Jelenleg is választott tagja az OVB-nek Szigeti Péter, aki elnöke a testületnek, Halmai Gábor, aki jelenleg elnökhelyettes és Fazekas Marianna. (Tag még Ivancsics Imre és Molnár Miklós). Bordás Vilmos a Fidesz, Szoboszlai György pedig az MSZP delegált tagjaként vett részt eddig a testület munkájában. Az önkormányzati miniszter a két póttagnak Tilk Péter egyetemi docenst és Wéber Jánost, az Országos Rádió és Televízió Testület volt tagját jelölte.

A választási eljárásról szóló törvény szerint az OVB öt tagját az Országgyűlés választja meg, személyükre - a pártok javaslataira is figyelemmel - az önkormányzati miniszter tesz indítványt. Az új OVB tagjait az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 51. napon - idén tehát február 19-éig - kell megválasztani.

Az OVB független, kizárólag a törvénynek alárendelt szerv, amelynek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási bizottság működésének időtartama alatt hatóságnak, a tagja pedig hivatalos személynek minősül.

Általános feladata, hogy állásfoglalást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséért, az egységes joggyakorlat kialakításáért és megállapítsa a választás országosan összesített eredményét. Dönt továbbá a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről.

Ha törvénysértés jut a tudomására, akkor kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését. Az OVB-nek az országgyűlési választáson további feladatai is vannak: dönt az országos listák és az azokon szereplő jelöltek, valamint a több megyében, illetve a fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölőszervezetek nyilvántartásba vételéről, kisorsolja az országos listák sorszámát.

A szavazást követően megállapítja, mely jelölőszervezetek érték el a törvényben meghatározott ötszázalékos szavazathatárt; ezen listák jelöltjei juthatnak mandátumhoz. Megállapítja az OVB azt is, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, majd kiadja a mandátumot szerző képviselőknek a megbízólevelet. Az OVB a választást követően beszámol az Országgyűlésnek a képviselő-választásról.

A jelenlegi, még 2006-ban, az országgyűlési választás előtt megválasztott öt, az Országgyűlés által választott OVB-tag megbízatása a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart. A jogszabály szerint az országgyűlés egyszerű többséggel dönt az OVB új tagjairól, akik ezt követően esküt tesznek. A testület megválasztott tagjai alakuló ülést tartanak, ahol maguk közül elnököt választanak. Az OVB az új testület megalakulása után egy rövid ideig csak az öt választott tagból áll.

A választáson országos listát állító pártok azonban jogosultak lesznek arra, hogy tagokat küldjenek e testületbe. Az OVB tagjainak száma így tehát attól függ, hány, választáson induló szervezet tud országos listát állítani. A választás eredményének megállapítása után azonban a testületben csak a választott tagok maradhatnak, illetve azon pártok delegáltjai, amelyek parlamenti frakciót tudtak alakítani. A választás állami költségvetéséből nem jár tiszteletdíj a megbízott tagoknak, a párt azonban díjazásban részesítheti az általa megbízott tagot.