Június végéig több mint 500 milliárd forint új pályázati forrást érhetnek el a gazdálkodók

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára megnyitójában rámutatott, hogy tavaly számos alapvető mutatóban, így termelékenységben és minőségben is az a magyar mezőgazdaság mutatta az egyik legnagyobb mértékű javulást az Európai Unióban. Az élesedő globális piaci verseny azonban további lépéseket tett szükségessé. Ennek egyik kulcseleme az a döntés, hogy a Közös Agrárpolitika Vidékfejlesztési Programjaiban a nemzeti társfinanszírozás mértéke 17,5-ről 80 százalékra nő.
 
Ennek köszönhetően a következő két átmeneti évben 1500 milliárd forint áll rendelkezésre pályázati formában vidékfejlesztésre. Már jelenleg közel 600 milliárd forintnyi forrás kiírási folyamata indult el. Fontos szempont volt, hogy a pályázatok az érintett szereplőkkel egyeztetett tartalommal jelenjenek meg annak érdekében, hogy az eddigieknél egyszerűbb, könnyebben pályázható, a szükségletekhez jobban illeszkedő pályázati forráshoz juthasson minden megfelelő pályázatot benyújtó érintett gazdálkodó.
 
Dr. Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a következő két évben több vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint a megelőző hét esztendőben. Május és június hónapokban nem kevesebb, mint nyolc pályázati felhívás jelenik meg, ezek között a legnagyobb, 200 milliárd forint keretösszeggel az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése pályázat rendelkezik.
 
A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekre 100 milliárd forintos keretösszeggel várható pályázat, miközben a tervek szerint további 50-50 milliárd forint jut külterületi helyi közutak fejlesztésére, terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére, kertészeti üzemek megújítására, és további élelmiszeripari üzemfejlesztési projektekre. Gomba-előállító üzemek fejlesztésének támogatására 20 milliárd, míg minőségrendszerekhez kapcsolódó tájékoztatási és promóciós tevékenységekre közel 9 milliárd forintos keretösszegre lehet majd pályázni.
 
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) Programot érintő újabb pályázatok várhatóan még nyáron megjelennek, amelyhez egy újabb fejlesztési keretet rendelnek majd, ezek keretében várhatóan folytatódnak a terület- és állatlétszám-alapú intézkedések is.
 
Már tavaly is számos pályázat jelent meg, amelyek az átmeneti időszakra vonatkozó forrásokat érintették. Ezen pályázatok kapcsán idén tavasszal jelentős keretösszeg-bővítés történt: az állattartó telepek fejlesztésének támogatása például 50-ről 260 milliárd forintra, a kertészeti üzemek korszerűsítése 30-ról 68 milliárd forintra, míg az öntözésfejlesztési pályázati keret 50-ről közel 100 milliárd forintra bővült, miközben az erdősítés támogatásának keretösszege is az eredeti duplájára, 115 milliárd forintra nőtt.
 
Török Zoltán, az Agrárközösség Kft. pályázati üzletágának vezetője előadásában kiemelte, hogy a sok pályázat egyben nagyobb kihívást is jelent a gazdálkodók számára. Annak érdekében, hogy optimálisan tudjanak élni a pályázati lehetőségekkel, megfelelő szakértőket kell bevonni. Nem csupán a pályázatot tervező és pályázatíró munkatársat kell jól kiválasztani, hanem szükség van a megfelelő kivitelező szakemberek (gép- és eszközgyártó, építési vállalkozó, energetikus, műszaki ellenőr, stb.) időben történő kiválasztására is. A megnövekedett pályázati aktivitás ugyanis a rendelkezésre álló kapacitásokat csökkenteni fogja majd.
 
Dr. Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatója a pályázatok finanszírozási kérdéseiről tartott előadást. Kiemelte, hogy az új pályázatok számos szempontból kedvezőbbek: bővül a pályázók számára a támogatható tevékenységek köre, jelentősen nő a támogatási összeg, és ezzel párhuzamosan a támogatotti körben megjelennek a közép- és nagyvállalkozások is. A pályázó gazdálkodókat pedig ma már komplex pénzintézeti konstrukciók segítik, amelyek az előfinanszírozástól a garancián és a beruházási hitelen át a működtetéshez szükséges forgóeszközhitelig számos eszközt egyesítenek.