Kármán - már jövőre csökkenhet a GDP-hez mért államadósság-ráta
Ezt részben a fiskális stabilizációt megteremtő, részben a gazdasági növekedést ösztönző lépések eredményezik majd - tette hozzá. Az államtitkár szerint Magyarország úgy tud "kinőni" a jelentős államadósságból, hogy egyszerre fordít kiemelt figyelmet a gazdasági növekedési ráta emelésére, illetve csökkenti az állam finanszírozási igényét is. Kármán András elmondta: az idén várhatóan 0,8 százalék, jövőre 3,0 százalék, 2012-re akár 3,5 százalék lehet a hazai gazdasági bővülés.
Kármán András elmondta: már rövid távon elérhető az, hogy az államháztartást a piacokról finanszírozza az ország. Ebben az államtitkár 3 szakaszt különböztetett meg, az első szakasz 2009 nyarától tart, ettől kezdve már nem hívott le Magyarország újabb részletet az IMF-EU hitelkeretből, az ebből elhelyezett devizabetéteket 2011-től már nem fordítja törlesztésre, a harmadik szakaszban, 2011-től teljesen visszaáll a piaci finanszírozás.
Kármán András arról is szólt, hogy a most elfogadott intézkedésekkel, a válságadókkal, illetve az adórendszerben a gazdasági növekedést ösztönző lépésekkel hosszabb távon biztosítható az, hogy az ország ismét növekedési pályára álljon. Mindeközben Magyarország tartani fogja az idei 3,8 százalékos, jövőre pedig a 3 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitet - emelte ki.
Kérdésekre válaszolva az államtitkár elmondta: a magánynyugdíj-pénztárakkal kapcsolatban annyi bizonyos, hogy 2011. december 31-ig felfüggesztették az azokba történő befizetéseket, ezzel a központi büdzsé 14 hónap alatt 420 milliárd forintot takarít meg. Az át nem utalt összegek után járó hozamok elszámolásának feltételeit később dolgozza ki a kormányzat - mondta az államtitkár.
Szabó Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese előadásában néhány tévhitet igyekezett eloszlatni a bankrendszerrel kapcsolatban. Cáfolta azt, hogy a magyarországi bankrendszer tagjai a profit nagyobb részét kivonták az elmúlt 10 évben a magyarországi bankszektorból. Elmondta: a magyarországi pénzintézetek összesen 2064,025 milliárd forint összesített profitot termeltek meg az elmúlt 10 év alatt, ebből csupán 14 százalékot, azaz 285,3 milliárd forintot vittek ki a tulajdonos hitelintézetek Magyarországról, a többit, a megtermelt profit 86 százalékát visszaforgatták a magyarországi bankszektor beruházásaiba.
Kifejtette: a bankrendszer eközben csak nyereségadó formájában 444,255 milliárd forintot fizetett a költségvetésbe a vezérigazgató-helyettes számításai alapján. Ha csak a Raiffeisen Bankot nézzük, akkor a válság előtti utolsó jó évben, 2008-ban társasági adóként a bank 3,678 milliárd forintot fizetett be, miközben a teljes államnak befizetett adójellegű összegek 37,9 milliárd forintra rúgtak a Raiffeisen Banknál. Szabó Ferenc úgy vélte: a bankadó bevezetése elbizonytalanítja a magyarországi hitelintézetek anyabankjait a további itteni beruházások vonatkozásában.
Azt is téves megítélésnek nevezte, hogy túlzottan magas volt a magyarországi hitelintézeti szektor tőkearányos nyeresége az elmúlt években. Kiemelte: ez megfelelt a régió átlagának, nevezetesen a 20 százalékos átlagos tőkearányos jövedelmezőségnek. A bankadó magyarországi bevezetése azonban azzal járhat, hogy ez a tőkearányos nyereségesség jelentősen csökkenhet a jövőben, felére, azaz mintegy 10 százalékra eshet vissza, ami eltántoríthatja a magyarországi bankok tulajdonosait a további itteni pénzintézeti beruházásoktól - mutatott rá a vezérigazgató-helyettes.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője előadásában kifejtette: a befektetők egyelőre felemásan viszonyulnak a magyar gazdasághoz. Úgy vélik, kedvező, hogy a kormány elkötelezte magát az idei 3,8 százalékos, illetve a jövő évi 3 százalékos államháztartási deficit mellett, azonban a különböző válságadók elbizonytalanítják őket.
Esély van arra, hogy Magyarország 2012-13-ban már gyorsabb növekedést produkálhat, 2015 körül már akár 4 százalékos évi ütemet is, de a befektetők egyelőre figyelik az ország gazdasági fundamentumainak alakulását - hangsúlyoztat a vezető elemző. Török Zoltán kérdésre kifejtette: bár a kormány a személyi jövedelemadóban jelentős változásról döntött, a 16 százalékos egységes kulcs bevezetésétől részben a fogyasztás megemelkedését várja, ez azonban szerinte csak a gyerekes családoknál jelentkezhet.
Úgy vélte, 2011-ben még nem nő jelentősen a lakosság jövedelme, így a fogyasztás sem emelkedik túlzottan, a megemelkedett jövedelmet a lakosság várhatóan korábbi adósságainak visszafizetésére fordítja. A Raiffeisen Bank legfeljebb 1 százalékos fogyasztásbővülést vár a következő évben - mondta Török Zoltán. A Raiffeisen Bank elemzői szerint továbbra is igen erős marad a svájci frank, ami rossz hír a svájci devizában eladósodottaknak.
A svájci frank azért marad tartósan stabil és erős, mert Svájc külkereskedelmi többlete továbbra is magas, az ország gazdaságát alig érintette meg a válság , és a közép-kelet-európai országok devizában történt eladósodása is a svájci frankot erősíti. A bank elemzőinek véleménye szerint a svájci frank árfolyama tartósan 200 forint fölött marad.
