Keresztbe tett a Fővárosi Törvényszék az állami mobilszolgáltatónak
Annak eldöntése, hogy az NMHH az eredeti állapotot állítja helyre, vagy új tendert hirdet, meghaladta a bíróság hatáskörét, így arról nem szól az ítélet. Az NMHH pályázatán nemcsak a negyedik mobilszolgáltató MPVI nyert frekvenciát, hanem a három meglévő szolgáltató is. Miután a bíróság ezeket együtt kezelte, valamennyi nyertesre kiterjedő határozatot teljes egészében hatályon kívül helyezte.
Magyar Posta Zrt.-Magyar Fejlesztési Bank Invest Zrt.-Magyar Villamos Művek Zrt. konzorciuma az 5 MHz-es „A” blokkon túl opciót szerzett további frekvenciablokkok megvásárlására is az 1.800 megaherzes, valamint a 2100 megaherzes frekvenciasávokban. Az EGSM sáv további 5,8 megaherznyi frekvenciáját, azaz a „B” és a „C” blokkok tartományait a Vodafone Magyarország Zrt., a Magyar Telekom Nyrt. és a Telenor Magyarország Zrt. nyerte meg. A nyertesek összesen 43 milliárd 875 millió 590 ezer forint plusz áfa összeget ajánlottak a blokkokért.
A három jelenlegi szolgáltató - a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone - fordult bírósághoz a negyedik szolgáltató nyertességét támadva. Az alperes a határozatokat hozó NMHH volt. A bíróság arra hivatkozott, hogy az elbíráláskor hatályos kormányrendelet egyik melléklete kimondja: állami tulajdonú cég nem nyerheti el azt a frekvenciát, amelyhez hozzájutott az MPVI.
A per során a három felperes és az alperes NMHH -, valamint ez utóbbi oldalán a perbe beavatkozott MPVI és annak egyik tulajdonosa, az MFB Invest - végig azon vitatkozott, hogy a hatósági döntés meghozatalakor hatályban volt-e az említett rendelet tiltó melléklete. Az eljárás közben lépett hatályba az európai uniós jogszabályoknak megfelelő NMHH rendelet, amely már nem tiltotta állami szereplő indulását a tenderen.
A per másik sarkalatos pontja a roaming volt. A pályázat előírta azt, hogy a meglévő három szolgáltató köteles átengedni a hálózatát a negyediknek. A Vodafone ezt csak jogfenntartással tette meg. Az uniós jog értelmezése is szóba került a perben olyannyira, hogy a felperesek azt javasolták: a roamingra vonatkozó jog értelmezéséről kérjen a magyar bíróság előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. A Fővárosi Törvényszék ezt elutasította, és maga értelmezte az erre vonatkozó uniós, valamint a magyar jogot. A végeredmény: a drágán kiépített eszközrendszer kötelező átengedése a versenytársnak egy másik, az elnök által lefolytatott eljárásban lett volna lehetséges.
Az eljárási szabályok megsértése között sorolta fel a bíróság azt, hogy a Magyar Telekom március 8-án tekinthetett be az iratokba, majd ezt követően jelezte, hogy nyilatkozattételre készül. Ennek ellenére az NMHH másnap már meghozta a határozatát. (MTI)