Kevés szelídgesztenye termett az idén

A NAK csütörtöki összefoglalója szerint Magyarországon mintegy 281 hektáron termesztenek szelídgesztenyét. A héjas gyümölcs termesztéséhez speciális ökológiai követelmények kellenek, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel a növény. Csak az ország néhány tája alkalmas termesztésre, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon elterjedt. A legnagyobb területen Vas és Somogy vármegyében, valamint Zalában foglalkoznak a termesztésével.

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna között alakul. Az export elhanyagolható, jelentős ugyanakkor a feldolgozóipari igény, ezért az import évente 2000-2500 tonna között mozog, jellemzően Olaszországból.

A hazai feldolgozók helyzetét tavaly a magas energiaköltségek nehezítették, idén pedig a szűkös európai termés okoz gondot. A virágzáskori esős idő, valamint az ezt követő szárazság miatt a fák eldobálták a termésük egy részét. Az őszi meleg időjárás sem volt ideális a termésnek és kitolta az érési időt, ami ráadásul még a károsítóknak is kedvezett.

A legnagyobb hazai gesztenyefeldolgozó adatai szerint míg egy átlagos évben 1200-1500 tonna gesztenyét dolgoznak fel, idén alig 500-600 tonna gesztenye került az üzembe - írta közleményében a NAK.

Magyarországon nagyon népszerű a szelídgesztenye, ami főként desszertként kerül a fogyasztókhoz, akik ma már széles termékpalettából válogathatnak. Az agrárkamara kiemelte: a gesztenye C-vitamin-tartalma a málnáéhoz és a ribiszkééhez hasonlóan magas. A B1-, B2-, B6- és E-vitamin, valamint folát tartalma (a B9 vitamin természetben előforduló formája) sem elhanyagolható. Emellett bővelkedik élelmi rostban, zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem. A gesztenye más gyümölcsökkel szemben feldolgozott formában sem veszít a vitamintartalmából.