Kínából, a Selyemúton érkezhetett a pestis Európába
A kutatásokban brit, kínai, francia, német, madagaszkári és amerikai tudósok vettek részt, akik az eredményekről a Nature Genetics című szaklapban publikálták tanulmányukat. A világ összes tájáról összegyűjtött Yersinia pestis-törzsek genetikai vizsgálata lehetővé tette, hogy megrajzolják a kórokozó "családfáját", kimutatva, hogy miként mutálódott a baktérium az idők során. A "családfa" arról árulkodik, hogy 728 évvel ezelőtt levált az egyik "ága", abban az időben, amikor lesújtott a "fekete halál".
A "fekete halál" a három nagy pestisjárvány közül a második volt. Az első törzs a Kr.u. VI. században, Justinianus bizánci császár (527- 565) uralkodása alatt okozott járványt. A XIV. századi pestisjárvány Európa lakosságának a harmadát vitte el, a harmadik járvány a XIX. század végén kezdődött Kínában, majd Hongkongból a hajóutak mentén 1900-ban megérkezett San Franciscóba. "Mind a három nagy járványt kiváltó kórokozóknak közös volt az őse" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Mark Achtman, az írországi University College Cork professzora, aki szerint a bubópestist Délkelet-Ázsiába, Indiába és Kelet-Afrikába a XV. századi kínai földrajzi felfedezőutak vezetője, Cseng Ho (Zheng He) tengernagy hajóinak "potyautasai", a patkányok juttatták el.
"Amit tudunk, az az, hogy a baktérium Kínában fejlődött ki, végig Kínában volt, s Kínából indult útnak. Viszont nem tudjuk, hogy a +fekete halál+ miként jutott el Európába" - fogalmazott Mark Achtman professzor. Mint kiemelte, a korabeli feljegyzések szerint a Kaszpi-tengerről érkező hajók közvetítésével érkezett meg a járvány Európába. Nem ismeretes viszont, hogy a járvány hogy jutott el a Kaszpi-tengerig. "Adataink arra engednek következtetni, hogy a Selyemút mentén közlekedő karavánoknak +köszönhetően+ érte el a kórokozó a Kaszpi-tengert" - tette hozzá Mark Achtman. (MTI)
