Kínának a világ összes aranya sem elég?
Az idén eddig 488 tonna fizikai aranyat hívtak le a sanghaji aranytőzsde trezorjaiból, 29 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ez napi bontásban 6,7 tonnát jelent, az előző évi 6-tal szemben. Ha ez az ütem megmaradna, akkor Kínának 2014-ben durván 1700 tonnányi sárga nemesfémet kellene importálnia, hogy kielégítse a Shanghai Gold Exchange igényét. A világ legnépesebb állama ugyanis tavaly 428,1 tonna aranyat termelt, miközben a tőzsdén 2180 tonna talált gazdára. Szakértők szerint a sanghaji tőzsde forgalma egy az egyben leképezi Kína aranykeresletét. A világ teljes aranytermelése 2013-ban 3000 tonna körül alakult, mely egy hétre leosztva 58 tonnának felel meg.
A sanghaji aranytőzsdén hetente fizikailag kiszállított (megvásárolt) arany mennyisége egyre többször haladja meg a világ aranytermelését. A grafikon heti bontásban mutatja az értékeket
A kínai aranykeresletet nemcsak a hagyományos ünnepek miatti lakossági ajándékozási igények fűtik, hanem az is, hogy Peking szeretné a jüant a nemzetközi elszámolásokban egyre inkább elfogadott fizetőeszközzé tenni, amihez elengedhetetlen, hogy gyarapodjanak a kínai aranytartalékok. Ez növeli ugyanis a világ jüan iránti bizalmát. Emiatt folytatódhat az a tendencia, hogy az arany folyamatosan áramlik nyugatról keletre.
Kína World Gold Council szerinti aranykereslete tavaly 1065 tonnát tett ki (egyesek szerint a tényleges kereslet ennél több), az ennél közel másfélszer nagyobb idei igény kielégítése az aranyárakat is feljebb húzhatja. Annak ellenére, hogy a Goldman Sachs szerint az aranyár idei emelkedése további két egyszeri tényezőnek köszönhető, melyek hosszabb távon nem jellemzőek: az amerikai gazdaság szélsőséges időjárás miatti lassulásának és a növekvő geopolitikai feszültségeknek.
A Goldman Sachs ugyanakkor abban is kételkedik, hogy a valóságban ekkora a kínai aranyforgalom, mondván, azt csak a Hongkongon keresztüli export-import adatok fújják fel mesterségesen. Kétségtelen, hogy a sanghaji aranytőzsde adataival óvatosan kell bánni, hiszen azok kizárólag kínai forrásból származnak, márpedig a múltban már többször megkérdőjeleződött azok hitelessége.
A Hongkong és a kínai aranyforgalmat az hevíti, hogy míg Kínában 22 százalék áfa terheli az ékszergyártást, addig ez Hongkongban adómentes. Alacsony költségei miatt jelentős mértékű az ékszergyártás a határ melletti vámszabad-területen, Shenzenben, a hongkongi ékszerészek oda viszik az aranyrudakat megmunkálásra, majd aztán az elkészült darabokat visszaviszik Hongkongba és az ottani üzletekben – mindenekelőtt a Chow Tai Fook hálózatában – értékesítik. A Hongkong és a Shenzhen vámmentes terület közötti aranykereskedelemhez nincs szükség jegybanki engedélyre, de a sárga nemesfém Shenzhenből Kínába való exportálása már engedélyköteles.
Exponenciálisan nő a Hongkong és a Kína közötti aranykereskedelem
Forrás: Conclude Zrt.
