Magyar Péter: 1956-os múzeumot hoz létre a kormány

A kormányfő azt mondta, "szégyen és fájdalom", hogy hetven év alatt nem sikerült leróni a nemzet egyik legfőbb adósságát: nincs közös, méltó hely, amely teljes egészében az 1956-os hősök és áldozatok emlékének szenteltetett volna.

Kijelentette, a forradalom és a szabadságharc hősei előtt tisztelegve vállalják, hogy a következő években megalkotják a "magyar szabadság méltó szentélyét", valódi 1956-os múzeumot hoznak létre, amely emléket állít az áldozatoknak, a harcolóknak, a névtelen hősöknek.
"A nemzet, amely nem felejti hőseit, örökké élni fog" - fogalmazott.

Magyar Péter felidézve az 1956. októberi eseményeket azt mondta, amikor a Műegyetemről induló egyetemisták és a hozzájuk csatlakozó budapestiek összegyűltek, még nem tudták magukról, hogy forradalmárok, azzá csak órákkal később váltak, amikor a Magyar Rádiónál eldördültek az első lövések. De valamit már tudtak magukról, hogy néma menetükkel, méltóságteljes vonulásukkal szabad magyar polgárokká váltak, és ezt többé tőlük már senki el nem veheti - fogalmazott.

Ezt nem vehették el a későbbi megtorlások, nem vehették el a szovjet csizmatalpak, nem vehették el sem a börtönévek, sem az elnyomásban töltött évtizedek - jelentette ki a miniszterelnök.

Nem vehették el azt az erőt, ami minket is áthat, amikor elfáradnánk, elveszítenénk a hitünket egy percre is Magyarországban, ami minket is visz előre, hogy nincs erősebb a szabad magyar emberek akaratánál és tetteinél, a szabad magyar emberek bátor kiállásánál - mondta.

A Bem téren gyülekező tömeg a szabadságukért kiálló lengyelek iránti szolidaritását jött kifejezni hét évtizeddel ezelőtt - mondta, hozzátéve, a poznani munkások felkelése a remény és a bátorság üzenetét hozta el Magyarországra.

Magyar Péter hangsúlyozta: a magyarok soha nem felejtik el a forradalom mártírjait, a bitófák alá kísért ártatlanokat, a jeltelen sírokba temetett mártírokat, a pesti srácok és a pesti lányok bátorságát, a börtönökben megkínzott ezreket és a hazájukból elüldözött százezreket, a sortüzek ártatlan áldozatait és a szétszakított magyar családok fájdalmát sem. Az ő nevük és áldozatuk örökre ott él a szívükben és a magyar nemzet emlékezetében - tette hozzá.

Úgy vélte, az ő győzelmük bizonyítéka, hogy Magyarország ma derűsen, büszkén, felszabadultan ünnepelhet. A derű a bizonyítéka, hogy a magyar nép nem tört meg, nem hajtotta le a fejét, és az emberek ma is egyenes gerinccel büszkén, mosolyogva nézhetnek egymás szemébe. Tudjuk, hogy az áldozat nem volt hiábavaló, a haza szabad és van közös jövőnk - fogalmazott.

A kormányfő az 1956-os forradalom világhírű jelképének nevezte a nemzeti színű lobogóból a Rákosi-címer kivágásával született lyukas zászlót. Mindenki értette, mert minden nyelven ugyanazt mondta: ez a mi országunk, és mi akarunk dönteni a sorsáról - fogalmazott. Azt mondta, ezért emelik a magyarok ma is büszkén magasba, mert az a lyuk a zászló közepén a magyar szabadság soha el nem múló jelképe.

Magyar Péter élete egyik legfelemelőbb élményének nevezte, hogy egykori '56-os egyetemistáknak adhatott át kitüntetést, kezet foghatott velük, a szemükbe nézhetett és elmondhatta nekik, mit jelent a magyaroknak a példájuk, a történetük, az erejük. Itt vannak még közöttünk azok, akik hetven éve kiálltak a hazáért, és itt vannak már az új nemzedék tagjai is, akik továbbviszik az ő bátorságukat, az ő hazaszeretetüket - tette hozzá.

A miniszterelnök beszédében hangot adott azon véleményének, hogy Magyarországot megosztani bűn. Vannak, akik még most sem értik, hogy vannak percek és órák, amikor csak magyarok vagyunk, jelző nélkül, származás nélkül, politikai szimpátia nélkül, ők még mindig eldönthetik, hogy az 1956 előtti főhajtás vagy a napi politikai érdekük-e a fontosabb - jegyezte meg.

Magyar Péter úgy fogalmazott: aki tisztelettel és jó szándékkal érkezik, azt barátként ölelik magukhoz, "de a szabadságunkból egy jottányit sem engedünk". Felnőttünk a saját történelmünkhöz, felemelt fejjel, az önálló jövőnkbe vetett rendíthetetlen hittel tekintünk előre - tette hozzá.

Tisztelet 1956 minden hősének, "éljen a szabad, valóban független Magyarország" - zárta beszédét a miniszterelnök.

Az ünnepség résztvevőinek többsége - a miniszterelnökkel együtt - a Műegyetem elől induló, a Rákóczi Szövetség szervezésében megrendezett Gloria Victis 1956 elnevezésű emlékünnepség-sorozat keretében megrendezett fáklyás felvonulással érkezett a Bem térre.

A menettel a forradalom egyik meghatározó eseményeként számon tartott október 22-ei műegyetemi diákgyűlésre emlékeztek. Ezen a hallgatók pontokba szedve fogalmazták meg követeléseiket, és arról is döntöttek, hogy a lengyel nép melletti szolidaritás jegyében másnap, vagyis október 23-án a Bem térre vonulnak.

A mostani, többségében fiatalok részvételével megtartott felvonulást három korabeli Csepel teherautó vezette fel, a platókról korhű ruhába öltözött fiatalok integettek. A menet résztvevői közül többen nemzeti színű és a forradalmat jelképező lyukas zászlót lengettek.

A Rákóczi Szövetség a honlapján azt írta, hogy 15 ezer középiskolás és egyetemista kapcsolódik be a Rákóczi Szövetség ünnepi programjaiba. Mintegy 3500 középiskolás és egyetemista érkezik október 21-23. között Budapestre 170 magyarországi és külhoni iskolából az emlékünnepségre. Mellettük 103 középiskola több mint 5000 diákja utazik a Kárpát-medencében másik magyar iskolához ünnepelni, és az útra kelőket legalább ugyanennyi fiatal fogadja majd.

Magyar Péter az ünnepség után átment a Nagy Imre térre, hogy meggyújtsa a forradalom lángját.