Kisvállalkozói kockázatitőke-program indul
Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram eredményeként akár még az idén megkezdődhetnek a befektetések, amelyek csaknem 45 milliárd forinttal segítik majd a korai vagy növekedési életszakaszban lévő, innovatív vállalkozások tőkéhez jutását.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2006 végén felfüggesztett tőkejuttatási programja óta nem volt államilag támogatott tőkebefektetési program Magyarországon. Mivel a magánfinanszírozású kockázati és magántőke-alapok befektetési mérete 3-5 millió eurónál kezdődik, a hazai kis- és közepes méretű vállalkozások gyakorlatilag 2 év "tőkediétával" készültek fel a gazdasági válságra - hívja fel a figyelmet Préda István sajtóközleményében.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kockázatitőke-programja több szempontból is változást jelent a korábbi, az MFB és a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP) által nyújtott konstrukciókhoz képest Préda véleménye szerint. Az MFB-program - bár befektetési szakemberek kezelték - alapvetően egy részvényzáloggal biztosított, halasztott törlesztésű beruházási hitelként működött.
A befektetéseket a banki kockázatkezelés bírálta el, és bár "hivatalosan" az üzleti tervek hitelessége döntött, valójában a bank a nagy saját tőkével rendelkező "old economy" cégeket szerette finanszírozni. Ennek az lett az eredménye, hogy a beruházásintenzív, itthon halálra ítélt, s egyre inkább Ázsiába költöző vállalatok kaptak tőkét, míg a jövő európai üzleti modelljét képviselő szellemi hozzáadott értékből élő cégek az MFB-nél könnyűnek találtattak.
A KvfP programja - a szakember szerint - még konzervatívabban tulajdonosi készfizető kezességekkel fedezett pénzeket adott ki, amit csak a rászorultak vettek igénybe kényszerből. Préda úgy véli, hogy az NFÜ mostani programja számos előnnyel kecsegtet. Lényeges szempont, hogy a pályázat keretében többnyire profi, a privát tőkebefektetési szakmában már bizonyított szakemberek fektethetik be az állami, illetve európai uniós tőkét.
Ráadásul a forráshoz jutó alapkezelők a piacon is megméretnek, ugyanis a pénz 35 százalékát magánforrásokból kell biztosítaniuk ahhoz, hogy az európai uniós pénzek ehhez lehívhatók legyenek. A szakember fontosnak tartja, hogy a befektetésekről nem állami alkalmazottak, hanem profitérdekelt alapkezelők és privát befektetőik határoznak, így várhatóan nem lobbiérdekek, hanem anyagilag motivált szakemberek kapnak szerepet a döntések meghozatalában. Véleménye szerint az is előnyös, hogy az NFÜ alapjainak befektetése egy-egy társaságban évente alig haladhatja meg az 1 millió eurót, így alatta marad a magánalapok "radarjának", nem rontva a magánbefektetők lehetőségeit.
Vannak, akik ezzel a programmal sem teljesen elégedettek: egyes cégek ugyanis nehezményezik a 8,5 százalékos "kamatot", amit az állami pénzeknek ki kell termelnie, és helyette inkább "vissza nem térítendő támogatást" szeretnének. A szakember ugyanakkor emlékeztet arra: az EU-csatlakozás után Portugália és Írország gazdaságának felvirágzásához is jelentősen hozzájárultak az ilyen, a köz- és a magánszféra által közösen finanszírozott, egyfajta "PPP-rendszerű" alapok.
Az MB Partners Zrt. 2002-es megalakulása óta közel húsz magyar társaság nemzetközi és hazai értékesítését, tőkebevonását irányította és több mint 120 cégértékelést végzett. 2007-ben öt magyar vállalat eladásánál volt kizárólagos pénzügyi tanácsadó cég. A társaság nemzetközi tevékenységét a 24 európai országban jelen lévő cégértékelési hálózat, az IMAP támogatja. Préda István az MB Partners Zrt. alapítója és vezérigazgatója. Korábban az ABN AMRO Bank, majd a K and H Bank magyarországi corporate finance üzletágát vezette, 1995 és 1997 között az EBRD projekt-menedzsereként és 1991-től 1994-ig a londoni KPMG auditoraként dolgozott. Az M and A CEE Network és a CFA Hungary alapítója, 2007 októberétől az IMAP elnökségi tagja.
