A turizmus novemberben is dinamikusan bővült
Szintén pozitívum, hogy az idegenforgalomban működő vállalatok számának hosszú időszak óta tapasztalt csökkenése megállt, és kismértékű növekedés történt 2024 decemberéhez képest az 2025 év végére. Az idegenforgalom bővülésének folytatódására számítunk 2026-ban is, összhangban a nemzetközi trendekkel. A hazai növekedést több tényező is támogatja: a reálbérek emelkedése, valamint az olyan juttatások, mint a családi adókedvezmény fokozatos megduplázása, illetve a két- és háromgyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-kedvezménye.
Miközben a turizmus dinamikus bővülést mutat, az ország szállodafejlesztési-piaca is jelentős élénkülésbe kezdett. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kereskedelmiingatlan-piaci jelentése szerint a szállodai szegmens 2025 első félévében a kereskedelmiingatlan-piac egyik legjobban teljesítő ága lett és folyamatos további szállodai szoba átadásokkal lehet számolni.
A turizmus meghatározó folyamatai:
2025 novemberében is jól teljesített a turizmus szektor: 1,4 millió vendég 3 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma összességében 7,9, a vendégéjszakáké 5,8%-kal nőtt a turisztikai szálláshelyeken az egy évvel korábbihoz képest.
2025. novemberéhez képest a belföldi vendégek száma nem változott, az általuk eltöltött vendégéjszakáké viszont 2,1%-kal csökkent.
Ezzel szemben a külföldi vendégek növekedése továbbra is dinamikusabb: a vendégek száma 13, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 9,5%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva, így tehát továbbra is a külföldiek adják a növekedés motorját.
Az utazások célpontjai alapján a belföldi vendégek száma az előző év azonos hónapjához képest Győr–Pannonhalma térségben nőtt a legnagyobb mértékben (8%-kal). Budapesten 5,4%-kal volt nagyobb volt a turisztikai szálláshelyekre érkezett belföldi vendégek száma, a Balatonnál viszont 1,4%-kal kisebb. A külföldi vendégek száma minden turisztikai régióban bővült; az előző év azonos hónapjához viszonyítva a legnagyobb mértékben a Budapest környéke és a Mátra–Bükk térségben (28, illetve 21%-kal). Budapesten 17, a Balatonnál 14%-kal nagyobb volt a turisztikai szálláshelyekre érkezett külföldi vendégek száma.
A Magyarországra érkező külföldi turisták az első 3 negyedévben 11%-kal többet költöttek Magyarországon, mint 2024 azonos időszakában. A top beutazó országok között Szlovákia, Ausztria, Románia, és Németország szerepel. Ezzel szemben a külföldre utazó magyarok kiadásai 4%-kal csökkentek ugyanezen időszakban.
2025 első 11 hónapjában a 2024 azonos időszakához képest is pozitív az összkép:
-A turisztikai szálláshelyeken 6,9%-kal több, összesen közel 18,1 millió vendéget regisztráltak.
-A belföldi vendégek száma 2,8, a külföldieké 11%-kal nőtt (egyaránt 9,1 millió) a turisztikai szálláshelyeken.
-Az összes bruttó árbevétel 86 milliárd forintot tett ki novemberben, folyó áron 9,3%-kal több az egy évvel korábbinál.
-Széchenyi-pihenőkártyával az előző év azonos hónapjához viszonyítva folyó áron 2,2%-kal többet, mintegy 2,4 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok a turisztikai szálláshelyeken.
-A Liszt Ferenc repterén december elején a teljes éves utasforgalom a légikikötő történetében először érte el a 19 milliót, emiatt egyre valószínűbb, hogy ha ez a trend folytatódik az év végéig, a 2025-ös utasszám megközelítheti, de akár el is érheti a húszmilliót.
2025 első felében országszerte összesen 707 új szállodai szobát adtak át, ami már meghaladja a 2024-es teljes évben átadott szobák számát. Az új kapacitások 41%-a Budapesten található. A CBRE adatai alapján elkövetkező három évben további 20 szálloda és mintegy 2.800 új szoba átadása várható, ami éves szinten, átlagosan közel 3%-os kínálatbővülést eredményezhet. A már bejelentett, különböző fejlesztési szakaszban lévő projektek további 1.800 szobát jelenthetnek az előttünk álló időszakban.
Kilátások:
Szálláshely szolgáltatás: 2025 végén a forint tartósan a 380-390-es sávban mozgott az euróval szemben, ami számottevően befolyásolta a hazai szállodák teljesítményét. A turisztikai ágazat számára ez hátrányt jelentett, hiszen Magyarország a külföldiek szemében kevésbé maradt olcsó úti cél, ami euróban számolva akár bevételcsökkenést is eredményezhet. Bár az árfolyam alakulása nem kedvezett az iparágnak, országos szinten mégis emelkedett a vendégszám, ami a szektor erejét is jelzi. A bővülés fő hajtóerejét, ami az adatokból egyértelműen kitűnik a külföldi turisták adták, akik ismét egyre nagyobb számban érkeztek Magyarországra. Az első 11 hónap adatai alapján jól kirajzolódik, hogy a külföldi vendégek erőteljesebb forgalombővülése (+11% év/év) elsősorban a fővárosi turizmust húzza, míg a mérsékeltebb belföldi vendégszám-növekedés (+3% év/év) leginkább a vidéki térségekre hat. 2026-ra is arra számítunk, hogy az idegenforgalom növekedési trendje a nemzetközi folyamatokkal összhangban folytatódik. Az MTÜ szerint, ha ilyen ütemben erősödik a szektor, akkor már 2030 előtt elérhető a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában célként kitűzött 20 milliós vendég- és 50 milliós vendégéjszakaszám, valamint az, hogy a magyar turizmus GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 16%-ra növekedjen.
Vendéglátás: A vendéglátóipar is növekedni tudott az év első tíz hónapjában, így ~9%-kal haladta meg a forgalom az előző év hasonló adatát. A vendégéjszakák számának növekedéséből leginkább azok a vendéglátóegységek profitálnak, melyek elősorban a külföldi vendégekre szakosodtak (Budapesten). A fogyasztók árérzékenysége továbbra is meghatározó.
Készítette: Horti Flóra
