Kormánypárti-ellenzéki összefogás Németországban az euróövezeti mentőalap ügyében
A kormányzó és az ellenzéki pártok ugyanis kedden délután váratlanul közös határozattervezetben állapodtak meg az euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítésének elvi támogatásáról, és ennek kapcsán arról, hogy Angela Merkel felhatalmazást kap a szerda esti uniós csúcson várható döntések támogatására.
A rendkívül fontos megállapodás ellenére a kancellár megtartja szerda délelőttre előirányzott kormánynyilatkozatát, és azt követően sor kerül a tervezett parlamenti szavazásra. Ez utóbbi azonban a keddi megállapodást követően immár formálisnak tekinthető, a pártvezetők ugyanis - az ellenzéki Baloldal pártját kivéve - elkötelezték magukat a kancellár támogatására.
A konzervatív-liberális kormánykoalíció pártjai, valamint az ellenzéki szociáldemokraták és zöldek közös javaslatáról kedden a konzervatív oldalon próbaszavazást is tartottak, amelynek eredményei alapján Merkel az úgynevezett kancellári többséget is megszerezheti a szerdai "éles" voksoláson, vagyis ellenzéki szavazatok nélkül is elfogadást nyerhet a javaslat. A 620 fős Bundestagban a konzervatív-liberális koalíció 330 mandátummal rendelkezik, és az említett kancellári többséghez a kormánypárti padsorokból legkevesebb 311 voks kell. A próbaszavazáson összesen 15 képviselő foglalt állást az EFSF kapacitásbővítése ellen.
Többségük megerősítette, hogy az euró megmentését célzó erőfeszítéseket elhibázottnak tekinti, és a szerdai "hivatalos" szavazáson is nemmel voksol majd. Szakértők szerint a pártok között kompromisszumos megállapodás született. A közös tervezet szerint a korábban megállapított 211 milliárd eurót nem haladhatja meg a Németországra jutó garanciavállalás mértéke. Merkel továbbá csak olyan megállapodást fogadhat el, amely biztosítja az Európai Központi Bank függetlenségét, és törekednie kell arra, hogy a november elején következő G20 csúcstalálkozó után sürgősen elkészüljön a pénzügyi tranzakciók megadóztatására vonatkozó uniós terv.
A pártok így korlátokat állítanak fel, de tágas teret is nyitnak Merkel előtt az uniós szintű megállapodásokhoz. Rainer Brüderle, a liberális FDP frakcióvezetője szerint a rövid szöveg csupán "sorvezetőként szolgál a tárgyalásokhoz". A közös javaslatban jelzik például, hogy az EFSF válságkezelő erejének növelésére két, egymást nem kizáró technikát lehet alkalmazni. Az egyik a biztosítói modell, a másik pedig egy úgynevezett speciális befektetési alap (SPIV) felállítása, amelynek révén magánbefektetők is beszállhatnának a bajba került euróövezeti tagországok finanszírozásának megkönnyítését célzó akciókba. Szakértők szerint ennek ellenére a felhatalmazás inkább általános irányokat tartalmaz.
Ennek oka az, hogy az EFSF kibővítésének pontos mechanizmusa még nem eldöntött, az ezzel kapcsolatos egyeztetések jelenleg is zajlanak. Az ellenzéki SPD vezetői szerint a cél az volt, hogy Merkelt a lehető legszélesebb mandátummal ruházzák fel. A párt frakciója ugyanakkor csak szerda délelőtt adja majd áldását a megállapodásban foglaltakra, közvetlenül a szavazás előtt. Angela Merkel kancellár a CDU/CSU frakciója előtt elismerte, hogy a tervezett megállapodások kockázatokat rejtenek magukban. Ezek a kockázatok azonban vállalhatók - tette hozzá. (MTI)