Kötelező energetikai irányelvek bevezetése Magyarországon
Az említett EU direktíva fő céljául tűzi ki, hogy a tagállamok végsőenergia-fogyasztásában évente 1,5 százaléknak megfelelő új energia-megtakarítás valósuljon meg a 2020-ig terjedő időszakban, a versenyképesség és az ellátásbiztonság érdekében. Ez az érvényben lévő előírásokhoz képest szigorításnak számít, ugyanis a korábban - az EU egészére - célul kitűzött, összesen 9 százalékos előírt megtakarítás mértékét 20 százalékra növelték. Mindez többletkötelezettséget jelent a tagállamok számára, melynek teljesítéséhez a jelenleg érvényben lévő szabályok betartása már nem elégséges. Az irányelv célja hosszú távon a környezet terhelésének csökkentése mellett az energiaköltségek redukálása, a fosszilis energiahordozók felhasználásának visszaszorítása. Mindezek elősegítik a magyar piac versenyképességének növekedését, és a tartalékok növelése által Magyarország energiabiztonságának fejlődését szolgálják.
De milyen kötelezettségeket jelent ez majd a hazai cégekre a gyakorlatban?
A jogrendszerünkbe várhatóan 2015 nyaráig beépülő irányelv előírja a 250 főnél nagyobb, vagy a minimum 50 millió € árbevételt elérő (tehát KKV-nak nem minősülő) vállalatok számára a kötelező energetikai audit elvégzését az év végéig, amit ezután rendszeresen meg is kell ismételniük.
A szigorodott előírásoknak való felkészülés nagymértékben megterheli és rengeteg új teendővel, papírmunkával terheli majd azokat a vállalatokat, amelyek eddig nem fektettek kellő hangsúlyt az energiairányításukra, vagy nem rendelkeznek működőképes, ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási irányítási rendszerrel. Fontos kiemelni, hogy az ISO 14001 nem tartalmazza ezeket az előírásokat.
Miben segít az ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási rendszer ebben a felkészülésben, és a direktívának való megfelelésben?
A rendelet előírásai és az ISO 50001 között teljes az átfedés, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki a szabvány szerint működik, az gyakorlatilag megfelel a direktíva előírásainak. Sőt, a szabvány konkrét követelményeivel konkretizálja és leírja azokat a folyamatokat, amelyeket az EU-s irányelv a gyakorlatban elvár, magába foglalja a vállalat energia-alapállapot felvételét, az átvizsgálás folyamatát, meghatározza a cselekvési terveket és módszereket is. Mindez lehetővé teszi, hogy az adott cég működése teljes mértékben megfeleljen az előírásoknak, amiből következik, hogy a szabvány szerinti energiairányítási rendszerrel rendelkező vállalatok egyben a kötelező energia audit alól is mentesülnek.
Mit mond a szakértő?
„Elsősorban nem az új szabályoknak való megfelelés adja az értékét annak, ha egy vállalat az ISO 50001 követelményei szerinti működik” – mondja Kohl Zsuzsanna, a szabványok – így az 50001-es bevezetésével is- foglalkozó FrameWork Hungary Kft. ügyvezetője és szakértője. A szabvány segít elérni a vállalat energiafelhasználásának és a dioxid kibocsátásának szisztematikus csökkenését, valamint tiszta és átfogó képet ad a szervezet energiafelhasználásának állapotáról, ez alapján új célok kijelölését generálja. Útmutatót ad az energiafelhasználás értékeléséhez, méréséhez, dokumentálásához, a szabályozás során a vállalat értékeli és priorizálja az új, energia hatékony technológiákat és intézkedéseket, keretrendszert épít ki azok véghezviteléhez. Mindez pedig hosszútávon csökkenti a fenntartási költségeket, növeli a vállalat kapacitását és demonstrálja, hogy a cég elkötelezett a környezetvédelem támogatásában és tevékenysége során nem bukik el a nemzetközi "zöld" szabályok által állított akadályokon – mondja a tanácsadó, aki március 26-án tájékoztató előadást tart Budapesten az EU direktívához kapcsolódóan.
Forrás:
Weszelovits Dániel
FrameWork Hungary Kft.
