Közelebb kerültek a kompromisszumhoz az euróövezeti országok a pénteki tárgyalásokon
Legbeszédesebben Francois Baroin francia pénzügyminiszter nyilatkozott, aki értésre adta, hogy országa nem ragaszkodik hajlíthatatlanul a pénzügyi stabilitási alap továbbfejlesztésével kapcsolatos javaslataihoz, köztük ahhoz, hogy ezt az eszközt alakítsák át bankká. A találkozó előtti közlések szerint a továbblépés egyik legfőbb akadálya, hogy a két vezető euróövezeti állam - Németország és Franciaország - között nincs egyetértés a pénzügyi mentési eszközként is szolgáló alap megerősítését illetően.
Az ülésről távozóban az osztrák Maria Fekter is megerősítette, hogy az alap átalakítására vonatkozó elképzelések két opcióra szűkültek. EU-források szerint a két lehetőségről az állam- és kormányfők vasárnapi ülésén próbálnak majd meg döntésre jutni. Ezt megelőzően azonban - szombaton - még a teljes Európai Unió pénzügyminiszterei is tanácskoznak, továbbá a 17 euróövezeti ország miniszteri csoportja (Eurogroup) folytatja a szűkebb körű egyeztetéseket.
A pénteken kezdődött, és várhatóan csak a jövő szerdai, második euróövezeti csúcsértekezlettel véget érő, legmagasabb szintű brüsszeli tárgyalássorozat fő célja, hogy olyan csomag szülessék, amely magában hordozza a nemzetközi pénzügyi válságból való kilábalás programját, tartós garanciát jelez az adósságválság kiszélesedésének elkerülésére és enyhítésére, és mindezek által meg tudja nyugtatni a pénzügyi piacokat. Egybehangzó helyszíni közlések szerint a legfontosabb kulcselem a csomagban a stabilitási alap.
Franciaország azért szeretné, ha az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) úgy működjön, mint egy bank, mert így az EFSF hozzáférhetne az Európai Központi Bank (EKB) forrásaihoz, azokat felhasználva támogathatna bajba jutott euróövezeti tagországokat. Az EKB, az Európai Bizottság és a német kormány azonban elutasítja a javaslatot, arra hivatkozva, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel ellentétes lenne, ha az EKB pénzét a tagállamok finanszírozására fordítanák. A csomag másik kulcseleme a bankok feltőkésítése. Erről a miniszterek és a kormányfők is elsősorban huszonhetes körben kívánnak tárgyalni, mert ez közvetlenül érinti az euróövezeten kívüli tíz EU-tagállamot is. Pénteki jelzések szerint ebben a kérdésben már szintén közel a kompromisszum.
A pénteki találkozón a beszámolók szerint a legnagyobb teret a csomag harmadik elemének, Görögország segítésének szentelték. A megbeszélés középpontjában a görög adósságválság rendezésének lehetőségei, az ország támogatását szolgáló újabb pénzügyi csomag és a kiterjedés veszélyének elhárítása állt. Hivatalos közleményben a tárgyalásokról a miniszterek csak annyit jelentettek be, hogy eldöntötték: uniós részről jóváhagyják a következő, 8 milliárd eurós hitelrészlet folyósítását Athénnak. Megállapították azt is, hogy az országban továbbra is rendkívül nagyok a gazdasági kihívások.
Az Európai Bizottság ötpontos programterve - amelynek mentén a mostani kormányközi tárgyalások is folynak - tartalmaz még az unión belüli gazdasági együttműködés és koordináció fokozására irányuló elképzeléseket. Ezekről kiemelten várhatóan a kormányfői megbeszéléseken esik majd szó. A maratoni tárgyalássorozat szombaton a pénzügy- és külügyminiszterek 27-es körű találkozóival, illetve az Eurogroup újabb ülésével folytatódik. A kormányfői értekezlet vasárnap délelőtt kezdődik, és a tervek szerint még aznap befejeződik, bár egyes döntések várhatóan csak a szerdai második euróövezeti fordulóban születnek majd meg. (MTI)
