Kulcsszereplő lehet Magyarország az 5G-n beszélgető önvezető autók fejlesztésében?

Tavaly 250 millió olyan gépjármű közlekedett a világ úthálózatán, amely kommunikációs hálózatba volt kötve, 2025-től pedig eljöhet az az időszak, amikor minden eladott új autó képessé válik a vezeték nélküli kommunikációra. Ezzel kézzelfogható közelségbe kerülhet az önvezető járművek néhány évtizede még csak sci-fikben vizionált korszaka. Ám addig még az autógyártókra, a közlekedési infrastruktúrák tulajdonosaira és főleg a vezeték nélküli hálózatokat üzemeltető cégekre komoly munka vár, mert stabil és széleskörű 5G lefedettség nélkül mindez nem valósulhat meg.

Zalaegerszegen száguldhatnak az önvezető tesztautók

A ténylegesen „autonóm” járművek globális térnyeréséhez széles körű iparági összefogásra is szükség van a hálózati hatás megteremtése érdekében, éppúgy, ahogyan az autózás hajnalán, a XX. század elején. Akkor elsősorban az úthálózat továbbfejlesztése vált szükségessé ahhoz, hogy az utakon egyre több jármű közlekedhessen egyre gyorsabban, ugyanakkor a lehető legbiztonságosabban.

Ilyen összefogás kezdődött el Magyarországon is a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpályán, ahol számos iparági szereplő együttesen vizsgálja, hogy az önvezető autók hogyan tudnak egymással és a környezetükkel kommunikálni egy központi infrastruktúrán keresztül. A tesztpályán az Ericsson épített ki 5G teszthálózatot 2019-ben, és partnereivel Magyarországon először mutatott be manővereket 5G hálózaton kommunikáló önvezető járművekkel, valós körülményeket szimuláló környezetben. Az Ericsson más hasonló projekteben is részt vesz: Svédországban a buszokat és teherautókat gyártó Scaniaval karöltve épített ki 5G teszthálózatot Södertäljében a járművek távoli vezérlésének fejlesztésére, nemrég pedig egy Barcelona mellett felépült tesztpályán vett részt a dedikált 5G hálózat kialakításában.

Jogosan van jogosítványod? - KRESZ és autóvezetési ismeretek kalkulátor

Egy autó, egy óra, 4000 gigabyte adat

Az újgenerációs hálózat két legfontosabb adottsága – a nagyobb adatátviteli kapacitás és az alacsony késleltetés – alkalmassá teszi az 5G infrastruktúrát arra, hogy hálózatba kapcsolt járművek sokasága legyen képes valós időben a korábbiaknál lényegesen nagyobb adatmennyiséget küldeni és fogadni, melyek alapján a sofőr – legyen hús-vér ember vagy mesterséges intelligencia – jó döntést tud hozni. A mesterséges intelligencia és más feltörekvő technológiák támogatásával gyors ütemben fejlődnek a vezetéstámogatásra, a jobb járműteljesítményre, a forgalomfigyelésre és az energiahatékonyságra vonatkozó fejlettebb szolgáltatások. Elemzői előrejelzések szerint egyetlen önvezető autó egyetlen óra alatt 4000 gigabyte adatot generál.

A technológia révén az út mentén elhelyezett szenzorok, illetve közlekedésirányító rendszerek jelzést küldjenek a járműveknek, így például egy balesetről vagy egy lámpás csomópont terheltségéről azonnal értesülhet a vezető, ami alapján pedig új, gyorsabb útvonalat választhat. Az állandó út-jármű kommunikációs kapcsolat elterjedésével a közlekedés dinamikája alapjaiban változhat meg, hiszen az útvonal és a sebesség automatikus optimalizálása nagyban csökkentheti a nagyvárosok forgalomterhelését és a dugók kialakulásának esélyét. A kevesebb dugó nemcsak kevesebb környezetszennyezéssel, hanem gazdasági előnyökkel is járhat, hiszen több időnk jut produktív tevékenységekre.

Az 5G hálózatokon a szolgáltatás zökkenőmentes folytonossága határokon átnyúlóan is garantálható - a határokon átnyúló átadások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a nemzeti hálózatok közötti folyamatos vezetési élményt lehessen biztosítani, amikor a csatlakoztatott és autonóm járművek átmennek egyik országból a másikba.

Műegyetemi kutatás hozhat áttörést az útvonal optimalizálásában?

Az 5G hálózatok egy másik előnye, amely ugyancsak szükséges az „önvezető” autózáshoz, hogy a hálózatokon pillanatok alatt fel lehet tölteni egy központi felhőbe a különböző szenzorok által rögzített információkat azokról az autókról, amelyek valamilyen szintű önvezető képességgel vannak felszerelve. A felhőben a „központosított” logika képes kiszolgálni több tízezer autót is.

Többek közt az ebben rejlő lehetőségeket is vizsgálják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói az Ericsson és a Magyar Telekom partnerségével azon a hálózaton, melyet tavaly év végén állítottak üzembe a partnerek. A projekt részeként az Ericsson egy komplett 5G teszthálózatot épített ki, amely a BME I épületében beltéren és az épület szomszédságában kültéren egyaránt működik, valamint az Ericsson K+F központjának kutatólaborjában is elérhető. A létrejött hálózaton olyan alkalmazásokat, felhasználási eseteket és funkciókat is ki lehet próbálni, amelyek élő hálózatban még nem elérhetők. A fejlesztés alatt álló szoftverek tesztelését így már a korai szakaszban el lehet kezdeni, ez pedig jelentősen gyorsítja egy-egy alkalmazás piacra jutását.

Frissítés észrevétlenül

A gyors vezeték nélküli kapcsolat a fentiek mellett számos más, a vezető kényelmét szolgáló megoldás bevezetését és alkalmazását teszi lehetővé. Így többek közt az autók fedélzeti számítógépén futó szoftvereket gyorsan, akár egy néhány perces megállás alatt, észrevétlenül frissíteni lehet, aminek köszönhetően már nem csak a pár évenként esedékes időszaki szerviz során végezhető el ez a folyamat.

Még a frissen frissített HD-térképek is tartalmazhatnak elavult információkat. Ilyen esetekben az autók valós idejű frissítéseket is küldenek a Mobile Edge Cloudnak, ami lehetővé teszi, hogy a mögöttük haladó autók is megkapják a releváns frissítéseket a felhőből.

Ha a kutatások és a hálózati fejlesztések ilyen ütemben zajlanak, akkor néhány éven belül alapjaiban változhat meg a közlekedés mai képe. Lehet, hogy rövidesen intelligens autóinknak elég lesz bemondani egy címet, és azok az optimális, leggyorsabb és legbiztonságosabb úton visznek el a célhoz. Vagy éppen segítenek egy tűzoltónak, mentőnek gyorsabban elérni egy balesethez. Ehhez az is kell, hogy a gépjárműipari és technológiai fejlesztések mellett az 5G hálózatok nemzeti és nemzetközi kiépítése, és az ehhez szükséges döntések is kövessék a technológiai fejlesztések ütemét.