Friss módosítás! Emelkedik ezzel a nyugdíjak összege
Az öregségi nyugdíj kiszámítása egy rögzített rendszer alapján történik, amelyben két változó tényező játszik szerepet.
A számítás során minden évben módosul az úgynevezett valorizációs szorzó, amely a korábbi évek kereseteit a nyugdíjazás időpontjának jövedelmi szintjéhez igazítja. Emellett esetenként változhat a degressziós sávhatár is, amely meghatározza, hogy egy bizonyos jövedelemszint felett milyen arányban vehető figyelembe a kereset a nyugdíj összegének megállapításakor.
2026-ban e két tényező közül kizárólag a valorizációs szorzó módosul, mégpedig emelkedik, ami növeli az adott évben megállapított nyugdíjak összegét.
A jogszabály értelmében az öregségi nyugdíj kiszámításánál az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdetéig megszerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmeket kell figyelembe venni.
A 2026-ban induló nyugdíjak esetében ez már közel 39 év alatt szerzett munkabérek és egyéb jövedelmek beszámítását jelenti.
Fontos azonban, hogy ez az időszak nem mindenkinél jelent folyamatos munkaviszonyt és jövedelemszerzést.
A törvény külön szabályokat határoz meg arra az esetre, ha a teljes időszakra nem áll rendelkezésre figyelembe vehető jövedelem. Ilyenkor legalább az érintett időszak felére kell keresettel rendelkezni.
Amennyiben ez sem teljesül, a hiányzó időszakot az 1988 előtti legközelebbi jövedelmek alapján kell figyelembe venni, ennek hiányában pedig a minimálbérrel történik a pótlás.
A nyugdíjszámítás menete
Kétlépcsős nettósítás
Az összegyűjtött jövedelmeket először úgynevezett nettósításnak vetik alá, amely után határozzák meg a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
Ez a folyamat két lépésből áll.
Elsőként a jövedelmet csökkentik az adott időszakban érvényes járulékokkal, például az egészségbiztosítási járulékkal, a nyugdíjjárulékkal, a munkavállalói és vállalkozói járulékokkal, illetve 2010-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékkal.
Ezt követően a fennmaradó összeget tovább csökkentik a személyi jövedelemadó szabályai szerint meghatározott adóval.
Valorizáció – azaz a keresetek szintre hozása
A nyugdíj alapját képező jövedelmek több évtized alatt keletkeztek, miközben a bérek szintje jelentősen változott. Emiatt nem lehet a régebbi és újabb kereseteket változtatás nélkül összevetni.
Ezt az eltérést a valorizáció hivatott kiegyenlíteni, amely a korábbi jövedelmeket a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítja.
A szükséges korrekciót az évente meghatározott valorizációs szorzók biztosítják, amelyek az országos nettó átlagkereset növekedéséhez igazodnak.
A 2026-ra vonatkozó szorzószámokat a 75/2026. (III. 26.) kormányrendelet tartalmazza.
A 2026-os nyugdíjak megállapítása
A 2026. január 1-je után benyújtott nyugdíjigények esetében a végleges összeg megállapításáig nyugdíjelőleget folyósítanak.
A valorizációs szorzók közzétételét követően 15 napon belül határozzák meg a végleges nyugdíjösszeget.
Az idei szorzók a tavalyiakhoz képest növekedést mutatnak, ami azt eredményezi, hogy a 2026-ban megállapított nyugdíjak magasabbak lesznek a korábbi évhez viszonyítva.
Degresszió – sávos beszámítás
A nyugdíj összegének meghatározásakor nem minden jövedelem számít bele teljes mértékben.
Egy meghatározott határ felett (degressziós sávhatár) a jövedelem csak részben vehető figyelembe.
A jelenlegi szabályok szerint, ha a havi átlagkereset meghaladja a 372 000 forintot:
- a 372 001 és 421 000 forint közötti rész 90%-a,
- a 421 000 forint feletti rész 80%-a számítható be a nyugdíj alapjába.
2026-ban ezen a területen nem történik változás.
A szolgálati idő szerepe
A nyugdíj összegét nemcsak a keresetek, hanem a szolgálati idő hossza is jelentősen befolyásolja.
A törvény melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely meghatározza, hogy az adott szolgálati idő alapján a havi átlagkereset hány százaléka vehető figyelembe a nyugdíj kiszámításakor. NYUGDÍJ KALKULÁTOR ITT
