Küldöttgyűlést tart szerdán az MKIK, napirenden a kötelező kamarai tagság is
Dunai Péter, az MKIK főtitkár az MTI-nek a hazai kamarai rendszer egységesítésével indokolta a javaslatukban szereplő kötelező kamarai tagság bevezetésre vonatkozó kezdeményezést. Az MKIK főtitkár korábban úgy nyilatkozott, hogy a részletkérdések még nem dőltek el, ám a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagság azokra a működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozna, amelyekre jelenleg kiterjed a kötelező kamarai regisztráció hatálya. Hozzátette, hogy a regisztráltak most nem vehetnek igénybe minden kamarai szolgáltatást, csak a tagsággal rendelkezők. Dunai Péter ismertetése szerint úgy szeretnék bevezetni a kötelező tagságot, hogy a kötelező kamarai tagdíj fizetésével a mikro- és kisvállalkozói kör terhe ne növekedjenek.
A kamara álláspontja szerint a sikeres gazdaságokban - például Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban - a kötelező tagsággal rendelkező kereskedelmi és iparkamarák jól működnek a gazdaságszervezés, a közfeladatok ellátása területén. "Egyenszilárdságúvá" kellene tenni a kamarai rendszert, tovább kell lépni a kötelező kamarai regisztrációból, legyen mindenki tag, fizessen mindenki, ne növekedjenek a terhek, és minden vállalkozás vehesse igénybe a szolgáltatást, és gyakorolhassa jogait, részt vehessen a kamara működtetésében - összegezte Dunai Péter.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) május 22-ei küldöttgyűlésén arról döntöttek, hogy feltételekkel támogatják a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) előterjesztését a kötelezető kamarai tagság bevezetéséről. A BKIK állásfoglalásában rögzítették, hogy a kötelező kamarai tagságot csak olyan módon szabad bevezetni, ha az a vállalkozások számára többletköltséggel nem, de többletjogosítványokkal jár, illetve nem támogatták a kamarai működés centralizálására irányuló elképzeléseket, mert szerintük továbbra is meg kell hagyni a területi kamarák önállóságát, a kamarai rendszer alulról szerveződését.
A BKIK küldöttei elfogadhatatlannak tartották azt a tervet, amely egyfajta kvótarendszer bevezetésével a nagyvállalatokat hozná kedvezőbb helyzetbe a kamarákon belül, ezért ragaszkodnak az "egy tag, egy szavazat" elv korlátok nélküli fenntartásához. A május 22-ei BKIK-küldöttgyűlést követően Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke az MTI-nek elmondta: a kamarai rendszer továbbfejlesztéséről beszélve azt kell szem előtt tartani, hogy mi jó a vállalkozásoknak. Csak az a jó, ha a kötelező kamarai tagság nem okoz többletterhet - szögezte le. A BKIK elnök kifejtette: a vállalkozások nagy része a kötelező regisztrációhoz társuló 5 ezer forint kamarai hozzájárulást tisztességesen megfizeti, ennek elégnek kell lennie ahhoz, hogy a kamarai rendszer jövőjéről lehessen beszélni.
A vállalkozások egy része az 5 ezer forinton felüli fizetési kötelezettséget már pluszteherként élné meg. Ki kell mondani, azt is, hogy elképzelhetetlen olyan működési mechanizmus, amely a kis- és középvállalkozások érdekérvényesítő képességét korlátozná a nagyvállalatokkal szemben - hangsúlyozta a BKIK elnöke, aki szerint a kamarai rendszer előnye, hogy helyben van, megtalálható a megyékben, a városokban és a főváros kerületeiben, a vállalkozók mindennapjait látják. A területi elv feladatása a kereskedelmi és iparkamaráknál nemcsak a 160 éves múlt miatt helytelen, hanem a vállalkozások szempontjából sem lenne helyes döntés - tette hozzá a küldöttgyűlésüket követően a BKIK elnöke.
