Külföldi sajtó Gyöngyösi felszólalásáról
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap Antiszemita beszéd a parlamentben címmel közölte Stephan Löwenstein beszámolóját. A szerző az esetet ismertetve kiemelte, hogy Gyöngyösi felszólalása a parlamenti ülésteremben a kormányoldalon és az ellenzéki padsorokban sem váltott ki azonnal felháborodást vagy elutasítást. Az pedig, hogy a legutóbbi hasonló esetben is a jobbikos Balczó Zoltán vezette az ülést, arra utal, hogy a párt gondosan megtervezi az ilyen botrányokat - írta.
A Die Welt Nyíltan antiszemita címmel közölt kommentárt a Gyöngyösi-ügyről. Boris Kalnoky cikkíró kifejtette: a Jobbik "az első nyíltan antiszemita párt Európában a második világháború óta. Miért? Hogy választókat szerezzen. Magyarországnak fel kell tennie a kérdést, hogy mit mond el ez a számítás az országról. A polgároknak meg kell mutatniuk a következő választáson, hogy kik is ők". A Die Welt Magyarország szélsőjobboldalijai és az ő Izrael-gyűlöletük címmel beszámolót is közölt az esetről. A szerző, Boris Kalnoky úgy vélte: a Jobbik azt hangoztatja, hogy nem antiszemita, Gyöngyösi felszólalásával azonban "színt vallott". Ennek hátterében az áll, hogy a párt elérte támogatottságának a határát és belátta, hogy a politikai középen nincsen esélye. Ezért a törzsszavazók megtartására törekszik. Ezt szolgálják a rasszista szólamok. A párt "új, még nyíltabb antiszemitizmusa a válság jele" - írta Kalnoky.
A Spiegel Online Faji őrület a magyar jobboldali ultráknál címmel közölt beszámolót. A szerző a Gyöngyösi-ügyet ismertetve megjegyezte: a kormány "tétován határolódott el", és csak azt követően, hogy zsidó szervezetek tiltakoztak a jobbikos képviselő felszólalása ellen. A kormány nyilatkozata "megterhelő, kötelező gyakorlatnak tűnik", az pedig "botrányos", hogy Németh Zsolt államtitkár Gyöngyösi felszólalására reagálva "nem vette a fáradságot, hogy elhatárolódjék és még csak nem is tűnt felháborodottnak". A Fidesz "valójában egyre inkább közeledik" a szélsőjobboldalhoz, "félig számításból (...), félig meggyőződésből" - áll a cikkben.
A Berliner Zeitung az online kiadásában Regisztrálni akarja a zsidókat egy magyar politikus címmel közölt beszámolót. A szerző, Dirk Pilz egyebek között megjegyezte: Németh Zsoltot "szemmel láthatóan nem zavarta Gyöngyösi leplezetlen antiszemitizmusa".
A The Economist című brit lap Gyöngyösi felszólalása kapcsán arra emlékeztetett, hogy a listáknak rettenetes hangzásuk van a magyarországi zsidóság számára: amikor a nácik 1944 márciusában megszállták Magyarországot, a zsidó közösség tagjairól összeállított listák alapján szervezték meg a holokauszt egyik leggyorsabb és leghatékonyabban végrehajtott akcióját magyar illetékesek és a csendőrség készséges segítségével. A "Márton listája" című írás szerint - amely a brit gazdasági-politikai folyóirat kelet-európai blogrovatában (Eastern approaches) jelent meg - a Jobbik nem marginális erő, a harmadik legnagyobb párt Magyarországon, és bár nem tudott tőkét kovácsolni az ország gazdasági válságából, támogatottsága azonban folyamatosan 10 százalék körüli. A Fidesz, "a populista kormánypárt" ezeket a voksokat is meg akarja szerezni, és a cinikusan gondolkodók arra a következtésre is juthatnak, hogy ez magyarázza a kormány valamelyest lanyha reakcióját, amely főleg egy újabb rövid elítélő nyilatkozatból állt. A The Economist blogja ugyanakkor idézi Joshua Keatinget, az amerikai Foreign Policy szakfolyóirat szerkesztőjét, aki szerint a Jobbik már a többi európai szélsőjobboldali párt körében is "kiment a divatból", a holland Szabadság Párt vezetője, Geert Wilders például Izrael elkötelezett támogatója.
Az Izvesztyija című orosz lapban az orosz tudományos akadémia kelet-európai intézetének kutatója kijelentette, hogy Gyöngyösi kijelentései a magyar lakosságnak és a nemzetközi közösségnek egyaránt szóltak. "Tekintettel arra, hogy Magyarország függ a nemzetközi hitelektől, a zsidóellenes kijelentések meglehetősen fájdalmasan befolyásolhatják az ország képességét a gazdasági válság jelenlegi hullámának az elkerülésében, és ez gyengítheti Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz pozícióit" - jelentette ki Ljubov Siselina, az orosz tudományos akadémia Európai Intézetének kelet-európai kutatásokat vezető munkatársa.
A Financial Times felzárkózó térségi blogrovatában (beyondbrics) Kester Eddy budapesti tudósító a magyar devizakötvény-kibocsátási tervekről azt írta: piaci elemzők véleménye szerint a visszatérés a nemzetközi kötvénypiacokra IMF-megállapodás nélkül - bár megjósolható volt - láthatólag ellentétes még a magyar államadósság-kezelő szervezet politikájával is, emellett kockázatokkal teli, és jó esély van arra is, hogy nem fog megtörténni. Neil Shearing, a Capital Economics londoni elemzőcég közgazdásza kijelentette a Financial Timesnak, hogy ha az euróválság ismét fellángol, a magyar piacokon most tapasztalható erősödés gyorsan a visszájára fordul, és akkor a magyar kormány már sajnálhatja, hogy nem tudhatja maga mögött az IMF-program nyújtotta támogatást. (MTI)
