Külföldi sajtó Magyarországról - IMF és EU értékelése
A FAZ Az ET elismeri a magyar jogrendszer javulását című írásában a szerző, Stephan Löwenstein az ET egy szóvivőjét idézve beszámolt arról, hogy Thorbjörn Jagland főtitkár szerint a magyar fél ugyan nem foglalkozott az igazságszolgáltatási rendszer és a médiaszabályozás területén kifogásolt valamennyi elemmel, de "politikailag kielégítő" változtatásokat vitt véghez.
A FAZ kommentárjában a szerző, Reinhard Veser kifejtette: az ET-vel folytatott hosszadalmas vita nyomán eszközölt változtatások azt mutatják, hogy "Orbán és nemzeti konzervatívjai" mégsem reagálnak annyira elutasítóan a tárgyilagos és részletes kritikára, mint ahogy az európai nyilvánosságban két éve megjelent "szinte hisztérikus" felháborodás alapján gondolni lehetett, és "mégsem antidemokratikus ördögök". Ugyanakkor a módosítások azt is megmutatják, hogy mindkét kifogásolt törvényben benne volt "a hatalompolitikai visszaélés lehetősége - vagyis a kritika jogos volt".
A Spiegel Online A magyar kormányfő jobboldali ötletadói című elemzésében a szerző, Keno Verseck kiemelte: Orbán Viktor külföldön "jó demokratának mutatja magát", de hazájában olyan politikát követ, amelyet a szélsőjobboldali Jobbik "inspirál". Az uniós partnerek ezt "nem akarják észrevenni, és inkább félrenéznek" - tette hozzá. Kifejtette: Orbán és kormányzó pártja "részben tompítva, részben pedig teljes mértékben változatlan formában végrehajtja" a Jobbik programjának "nagy részét".
Az osztrák Wirtschaftsblattban Sissi Eigruber úgy fogalmaz, hogy az enyhülő időjárás ellenére Magyarország és az Európai Bizottság, illetve Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között még nem következett be igazi olvadás: a nemzetközi szervezetek jelentéseikben egymáshoz hasonló eredményre jutottak és nem tartják fenntarthatónak a költségvetési egyenleg javítására tett magyar intézkedéseket. Amennyiben a 2010-ben bevezetett különadók tárgyában indult kötelezettségszegési eljárások ügyében az Európai Bíróság a kormányra nézve kedvezőtlen döntést hoz, szakértők szerint mintegy 200 milliárd forintot kell visszafizetnie az államnak. Ezzel már nem lesz elérhető a három százalékos hiánycél - írta a gazdasági napilap.
Szabályos időközökben megismétlődik az Európai Bizottság és az IMF bírálata az "unortodox" gazdaságpolitikai intézkedésekkel szemben, ahogy a magyarok válasza is - írta külön jegyzetében Sissi Eigruber. A kormányfő - írta - két üzenetet alkalmaz felváltva, az egyik szerint Magyarország a helyes úton van, nincs szüksége külső segítségre, a másik szerint Magyarország magától értetődően keresi a tárgyalások lehetőségét a lehetséges hitelező IMF-fel és EU-tagként tartja magát az EU előírásaihoz. Hogy mikor melyik változatot vetette be, az mindig leolvasható a forint árfolyamán és az államkötvények kamatain - véli a szerző. "Ha az árfolyam alacsony és a kamatok emelkednek, akkor békülékeny hangnemet ütött meg a kormányfő. Ha máshonnan is pénzhez jut, akkor fütyül az EU-ra és az IMF-re" - fogalmazott a Wirtschaftsblatt jegyzetírója.
A Die Presse beszámolója szerint az Európa Tanács "kielégítő válaszokat" kapott Budapestről. Az igazságügyi és médiaszabályozás reformja jó egy éve áll a nemzetközi kritika kereszttüzében - jegyezte meg Michael Laczynksi, kiemelve, hogy a bírálatok szerint a változtatások túl gyorsak, túl kiforratlanok és túlságosan a hatalom megtartására összpontosítottak, a demokratikus intézményrendszer egyensúlya helyett. Az Európa Tanács kedden közölt állásfoglalását "Budapesten minden bizonnyal megkönnyebbüléssel fogadták: a jelentés szerint ugyanis +jó irányba mennek a dolgok+" - állt a cikkben.
Kettészakadt Közép-Európa címmel közölt elemzést Jacques Rupnik, a térséggel foglalkozó egyik legismertebb francia politológus a Le Figaro című francia konzervatív lapban. A cseh elnökválasztás kapcsán megjelent írásában a kutató úgy látja, hogy a kelet-európai régióban az uniós csatlakozás óta a nemzeti populista törekvések túlmutatnak a hagyományos jobb- és baloldali megosztottságon. Ennek a szerző szerint a legszimbolikusabb példája Magyarország, amelyet a Fidesznek sikerült "a demokratikus átmenet éltanulójából" egy olyan országgá tennie, amelynek "poszt-demokratikus visszaesése" nyugtalanítja az európai partnereket. A nacionalista beszédmód az "igaz magyarokról", a roma közösség elleni intézkedések, az antiszemita jelenségek, az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadások mozgósították a liberális és a baloldali ellenzéket - emlékeztetett Rupnik. A cseh, a lengyel és a szlovák helyzet elemzését követően Rupnik úgy véli: Magyarország lesz "a közép-európai demokráciák valódi tesztje". (MTI)
