Külföldi sajtó Magyarországról - a Csatáry-ügyről

A legnagyobb példányszámú, naponta átlagosan tízmillió olvasóhoz eljutó, konzervatív irányultságú brit bulvárlap, a The Sun fotókkal illusztrált terjedelmes cikkben számolt be a háborús bűncselekmények elkövetésével meggyanúsított Csatáry László budapesti őrizetbe vételéről.
    

A The Sun még vasárnap két teljes újságoldalt megtöltő, ugyancsak fotókkal illusztrált riportot közölt arról, hogy oknyomozó riporterei megtalálták a Budapest egyik "elegáns kerületében élő" Csatáryt.
    

Csatáry őrizetbe vétele kapcsán az újság újabb terjedelmes beszámolóban tért vissza ügyre; a cikk a "Got him" - "Elkapták" - címet viseli. Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetője a lapnak kijelentette: szeretne "szívből jövő köszönetet mondani" a The Sunnak azért "a fantasztikus erőfeszítésért", amely Csatáry László őrizetbe vételét lehetővé tette. Zuroff szerint egy ilyen személy esetében "nem azt kell nézni, hogy idős, törékeny emberről van szó, hanem arra az emberre kell gondolni, aki fizikai ereje teljében minden energiáját ártatlan férfiak, nők, gyermekek üldözésére és meggyilkolására fordította".
    

A párizsi Le Figaro Magyarország elhatározta, hogy letartóztat egy náci bűnöst címmel számolt be Csatáry László előállításáról. A konzervatív lap megemlítette: "tíz hónappal a Simon Wiesenthal Központ feljelentése után, a magyar igazságszolgáltatás akcióba lépett".
    

A cikkszerző, Arielle Thedrel ugyanakkor idézte Serge Klarsfeld egykori nácivadászt, a franciaországi deportáltak leszármazottainak egyesületi elnökét, aki szerint a letartóztatás "a nemzetközi közvéleménynek tett kompromisszum". A lap úgy vélte, hogy "a magyar igazságszolgáltatást kettősség jellemzi", példaként említette, hogy a háborús bűnök elkövetésével vádolt Képíró Sándort tavaly bizonyítékok híján felmentették. Ennek kapcsán megemlítette, hogy "Orbán Viktor miniszterelnök nacionalizmusa és a szélsőjobboldal iránt tanúsított elnéző attitűdje a Horthy-korszak szimbólumainak restaurálásához vezetett", a Nemzeti Alaptantervben antiszemita írók szerepelnek, köztük Nyirő József, akiről nemrég megemlékeztek egy ünnepségen, amelyen Kövér László, az Országgyűlés elnöke is részt vett, s ezért Elie Wiesel Nobel-békedíjas író lemondott magyar állami kitüntetéséről. "Nem is beszélve a közelmúltban elszaporodott romaellenes és antiszemita incidensekről. Mintha Orbán Viktor Magyarországa amnéziában szenvedne" - zárta írását a Le Figaro.
    

Az antiszemitizmus használatáról Magyarországon címmel közölt írást csütörtökön Vári István Stéphane Párizsban élő szociológustól a Libération című baloldali francia napilap véleményrovata. A szerző azt írta, hogy hat zsidó szervezet felülvizsgálati kérelme ellenére a kormány nem változtatott a Nemzeti Alaptanterven, amelyben négy olyan író szerepel, aki a két világháború között antiszemitizmusáról volt ismert, valamint részletesen ismertette a Nyirő József újratemetése kapcsán kirobbant közéleti vitát és diplomáciai konfliktust. Vári véleménye szerint a "lappangó antiszemitizmushoz idegengyűlölő és revizionista folklór társul" a Nagy-Magyarország mítoszával, amely olyan tragédiáként állítja be az ország sorsát, amelynek egyetlen oka a trianoni szerződés.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap az Európai Bizottság által kifogásolt magyarországi és romániai kormányzati intézkedések bizottsági kezeléséről közölt elemzést.
    

A szerző, Nikolas Busse A brüsszeli nyomásgyakorlás eszközei című írásában kifejtette: az Európai Unió az utóbbi időszakban kétszer is szembetalálta magát azzal a problémával, hogy valamely tagállam "a demokráciával és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tűnő politikai manővert hajt végre". Az egyik eset az "átfogó magyarországi államreform" volt, a másik pedig a román államfő leváltására tett kísérlet. Mindkét ügy megmutatta az EU egy alapvető problémáját, azt, hogy a tagjelöltektől ugyan eredményesen lehet kikövetelni az uniós normák betartását, a tagoknál viszont "nem könnyű" elérni az igazodást a közös normarendszerhez.
    

Az EU-nak két fő eszköze van a tagállamokkal szembeni fellépésre, az egyik a kötelezettségszegési eljárás, a másik az EU működéséről szóló szerződés 7. paragrafusa szerinti eljárás, amely a szavazati jog megvonását célozza. Ez utóbbi egyik esetben sem tűnt "komoly opciónak", a kötelezettségszegési eljárásról pedig bebizonyosodott, hogy nem vezet gyors eredményre, ha az adott ország "kemény marad". A magyar esetben "Orbán ellenállt az EB-nek ahol csak tudott, és az Európai Bíróságtól sem riadt vissza" - fejtette ki Busse.

Az Európai Unió "magjából" érkező összes komor hír ellenére sok ország az EU perifériáján még siralmasabb helyzetben van, és több szakértő szerint instabilitásuk tovább gyengítheti az uniót - írta a The New York Times.
    

A vezető liberális amerikai lap felidézi a közelmúlt román kormányzati intézkedéseit, az EU súlyos bírálatát, majd megállapítja, hogy nem sokkal jobb a helyzet a szomszédos Magyarországon sem, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a jobboldali Fidesz támogatásával úgy döntött, hogy inkább új alkotmányt vezet be, semmint lábbal tapossa a meglévőt - véli az amerikai újság. (MTI)