Külföldi sajtó az IMF-tárgyalásokról
A Rheinische Post című német lap az internetes kiadásában A magyar igazságszolgáltatás háborítatlanul hagyja a náci bűnöst címmel számolt be a Csatáry-ügyről. A szerző, Rudolf Grube úgy vélte: Csatáry László ellen "a legnagyobb valószínűség szerint" nem emelnek vádat, és vélhetően "nem annyira az élemedett kora védi meg egy pertől, hanem mindenekelőtt a magyar igazságszolgáltatás, illetve Orbán Viktor miniszterelnök nemzeti konzervatív kormánya". Kifejtette: Magyarország nem dolgozta fel a holokausztért viselt felelősség kérdését, és e munka helyett "manapság szabályos Horthy-kultuszt" folytat, ebben a politikai légkörben pedig "alig elképzelhető", hogy a náci korszak bűneiben viselt felelősség kérdéseiről vitát kiváltó pert indítanak "egy feltételezett náci bűnös ellen".
A Le Nouvel Observateur két cikkben is foglalkozik a Csatáry-üggyel. Paul Gradvohl történész a francia lap által vele készített interjúban emlékeztetett, hogy a Fővárosi Főügyészség a Simon Wiesenthal Központtól már tavaly szeptemberben kapott információkat Csatáryról, amelyeket el is kezdett tanulmányozni, de a férfi ellen nem indult azonnali bírósági eljárás.
A történész szerint a Csatáry-ügy rendkívüli jelképes jelentőséggel bír a magyar hatóságok számára. "Az ügy érdekessége nem abban áll, hogy találtak egy szadista magyar rendőrtisztet (...), hanem abban, hogy hogyan fognak reagálni az 1938-1944 közötti hivatalos antiszemitizmus egyik szimbólumára" - állapította meg, kétségét fejezve ki, hogy az "EU-t sikeresen manipuláló, antiszemita személyeket rehabilitáló, néha pedig a szélsőjobboldali Jobbik parlamenti támogatását kérő" kormány a Csatáry-ügyben "az európai normáknak megfelelően fog cselekedni".
A Berliner Zeitung című baloldali német újság Az állam mint zsákmány címmel közölt vezércikket Frank Heroldtól. A szerző kifejtette: a politikai légkör Magyarországon ugyanúgy "zavarodott és állandó feszültséggel terhes", mint Romániában, a romániai fejleményekben azonban nincsen semmi meglepő, "ugyanis a balkáni országban már bő 20 éve" az történik, hogy a hatalom mindenkori birtokosai "hatalmi mámorba esnek és zsákmányként kezelik az államot". Miközben pedig "európai politikusok - joggal - heveskednek a romániai események miatt, huzamos ideje feltűnően hallgatnak a magyarországi fejleményekről", holott Magyarországon "tombol a kulturkampf".
A lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szerzője úgy vélte: Orbán a politikai és igazságszolgáltatási teret "már a kedve szerint átrendezte", de a "történelempolitika frontján még nem ért véget a harc, hanem éppen újabb tetőpontra emelkedett". A kormány a két világháború közötti "nacionalista, revizionista és antiszemita" jobboldali hagyományra támaszkodik, és "történelmi revizionizmust" folytat. Hozzátette: "nem lehet egyszerre antiszemita írókat ünnepelni és magyar zsidók megmentője" előtt tisztelegni, és kívánatos volna, ha erről "nem hallgatnának tovább" az európai politikusok.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap Elvetették Orbán bírótörvényét címmel számolt be az alkotmánybírósági döntésről. A szerző, Reinhard Olt kiemelte: a bírák nyugdíjkorhatára "csaknem 150 évig állandó volt", mielőtt az Orbán-kormány megváltoztatta. Úgy vélte: az Európai Bizottság azért fordult az Európai Bírósághoz az ügyben, mert attól tartott, hogy "a nyugdíjba küldött bírák" helyére "a Fideszhez közel álló bírákat" állíthatnak, ami veszélyeztetné a bírói függetlenséget. Hozzátette: a magyar ellenzék "osztotta ezt az aggodalmat".
A Handelsblatt című üzleti lap Az IMF-nek segítenie kell Magyarországnak címmel közölte Stefan Menzel beszámolóját. A szerző kifejtette: az egyeztetés hónapokig tartó előkészítése során a kormány ugyan teljesítette a jegybanktörvény módosítására vonatkozó kívánságokat, de várhatóan "berzenkedik majd az IMF követelései ellen". Hozzátette: "máris terítékre kerültek újabb viták", hiszen Orbán elutasította az adórendszer módosítását, pedig az IMF bírálja az egykulcsos személyi jövedelemadót, és szintén vitatott "a pénzügyi tranzakciós adó". Ugyanakkor a kormány "minden politikai ellenállás dacára végül a pénzszűke miatt várhatóan enged" az IMF-nek - vélte a Handelsblatt tudósítója.
A The Wall Street Journal című amerikai lap a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti tárgyalásokról beszámolva azt írja, hogy mivel nincs piaci nyomás megállapodás elérésére, a magyar kormányt ez arra indíthatja, hogy elhúzza a tárgyalásokat. Elemzők egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy a kormány megegyezésre törekedne, inkább csak a befektetők jóindulatát keresi a tárgyalásokkal. A kormány kockázatos játékot játszik azzal, hogy a lehető legtovább akarja folytatni a tárgyalásokat, mert az euróövezeti válság elmélyülése vagy a világgazdaság lassulása kemény csapást jelenthet a törékeny és exportorientált magyar gazdaságra - írta az amerikai lap. (MTI)
