Lejárt a mémek kora? Az új európai szerzői jogi reform és a vitatott rendelkezései
Március 21-én még a Wikipédia német nyelvű oldala is elsötétült tiltakozásul, az azt követő napokban pedig tízezrek tüntettek Németország-szerte az új irányelv ellen, ami szerintük veszélyt jelent a szabad internetre nézve és hátrányosan befolyásolhatja a véleménynyilvánítási, művészi és a sajtószabadságot. A következő bejegyzésben megvizsgáljuk, hogy valóban erre kell-e készülnünk.
A szerzői jogi reform vitatott rendelkezései
A reformot ellenzők elsősorban az irányelvjavaslat 11. cikkét, valamint a 13. cikkét (az elfogadott szöveg számozása szerint 15. és 17. cikket) sérelmezik. Az előbbi alapján a weboldalaknak engedélyt kellene beszereznie a sajtótermékekből származó rövid szövegrészletek (ún. snippetek) megjelenítéséhez. Itt elsősorban a Google híreire, illetve az egyéb internetes keresőoldalak találataira kell gondolnunk, de idesorolhatóak még a Facebookon vagy Twitteren megosztott sajtótermékek ikonjai is. Az irányelv linkadónak is nevezett 11. cikke szerint az online platformoknak az ilyen snippetek megjelenítéséhez a kiadók külön engedélyére lenne szükség.
Ennél is nagyobb ellenérzéseket váltott ki azonban a 13. cikk, ami kimondja az online tartalommegosztó oldalak (mint például a YouTube), felelősségét az általuk közzétett jogsértő tartalmakért és kötelezi őket ezek feltöltésének megakadályozására. Tekintve, hogy a napi feltöltések száma jócskán meghaladja azt a mértéket, ami emberi erőforrás bevonásával még kezelhető lenne, a 13. cikk bírálói egyenesen arra következtetnek, hogy a megelőzés kizárólag úgynevezett feltöltés szűrők (upload filter) használatával lenne megvalósítható. Az aggodalmak szerint ezek a szűrők a nem jogsértő tartalmak feltöltését is megakadályozhatják, gátat vetve ezzel a saját készítésű videók, mémek és hasonló tartalmak szabad megosztásának az interneten.
Az irányelv eredeti célja
Az Európai Bizottság eredeti célja a digitális egységes piacon érvényesülő szerzői jogról szóló irányelvjavaslattal az volt, hogy harmonizálja a tagállamok között a művek szabad felhasználásának körét a kutatás, az oktatás és a kulturális örökség megőrzése terén, illetve lehetőséget biztosítson a tartalom-előállítóknak az online platformokkal szembeni hatékonyabb érdekérvényesítéshez. További célkitűzés volt, hogy átláthatóbbakká váljanak a szerzők és előadóművészek, valamint a producereik és kiadóik közötti szerződéses viszonyok.
A március 26-án közzétett nyilatkozatában az Európai Bizottság örömmel üdvözölte az Európai Parlament döntését. Véleményük szerint a megszavazott jogszabály biztosítja a sajtó, a szerzők és a felhasználók érdekeinek megfelelő egyensúlyát, miközben az online platformok részére arányos kötelezettségeket ír elő. Az új szerzői jogi irányelv a véleménynyilvánítás szabadságát is védelmezi és egyértelműsíti, hogy a mémek és a hasonló paródiajellegű alkotások szabadon felhasználhatók.
Mit mond az irányelv valójában?
Szembeötlő tehát az ellentét, ami a Bizottság és a reformot ellenzők véleménye között feszül. Érdemes ezért alaposabban szemügyre vennünk az irányelv március 26-án elfogadott szövegét. Mindenekelőtt azonban fontos hangsúlyozni, hogy egyrészt a reform szabályozása irányelvi szinten történik, az irányelvek pedig a tagállamokra nézve állapítanak meg kötelezettségeket és azokat a tagállamoknak még át kell ültetniük a saját nemzeti jogrendjükbe. Másrészről a most elfogadott jogszabály nem lecseréli, hanem csak kiegészíti az Európai Parlament és a Tanács 2001-es szerzői jogi irányelvét.
A sajtókiadványoknak az online felhasználást illető védelméről szóló 15. cikk (a javaslat számozásában 11. cikk) tartalmazza a linkadónak is becézett rendelkezést, viszont az elfogadott szövegbe bekerült kivétel szerint ez nem vonatkozik a hiperhivatkozásokra (linkekre), valamint a sajtókiadványok egyes szavainak vagy nagyon rövid részleteinek felhasználására. Kérdéses lehet ugyan, hogy egészen pontosan mi az, ami még “nagyon rövid” részletnek számít, és mi az, ami már meghaladja ezt, de úgy tűnik, a snippetek megmenekültek a korlátozás elől.
A védett tartalmak online tartalommegosztó szolgáltatók általi használatát szabályozó 17. cikk (a javaslat számozásában 13. cikk) kimondja, hogy az online platformok nyilvánossághoz való közvetítést vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételt valósítanak meg azzal, hogy a felhasználóik által feltöltött szerzői jogi oltalom alatt álló tartalmakat bárki számára hozzáférhetővé teszik. Ehhez pedig – pl. megfelelő felhasználói szerződés megkötésével – engedélyt kell szerezniük a jogosultaktól. Ilyen engedély hiányában a szerzői jogi jogsértésért a tartalommegosztó portál felel, kivéve ha bizonyítani tudja, hogy
- minden tőle telhetőt megtett az engedély beszerzése érdekében; és
- “a szakmai gondosság magas szintű ágazati normáinak megfelelően” minden tőle telhetőt megtett azon konkrét művek elérhetetlenné tétele érdekében, amelyekre vonatkozóan a jogosult megadta a szükséges információkat; továbbá minden esetben
- a jogosultak értesítését követően haladéktalanul eltávolította honlapjáról az értesítésben megjelölt műveket, valamint – ugyancsak “a szakmai gondosság magas szintű ágazati normáinak megfelelően” – minden tőle telhető megtett azok jövőbeli feltöltésének megakadályozására.
A fentiekből arra lehet következtetni, hogy – bár az irányelv egyáltalán nem tesz említést konkrét technológiai eljárásról – az online tartalommegosztó szolgáltatóknak valóban célszerű lehet a jövőben feltöltés szűrőket alkalmazniuk. Viszont a korábbi aggodalmak alapján úgy tűnt, hogy a filternek akkor kellene megakadályoznia a feltöltést, ha az algoritmus valamilyen oknál fogva szerzői jogot sértőnek ítéli az adott tartalmat. Ez valóban nehezen lett volna elképzelhető, nem is beszélve arról, hogy a szűrő program honnan tudhatta volna, hogy az adott műre a jogosult korábban nem adott-e felhasználási engedélyt a portálra feltöltő felhasználónak, vagy a feltöltés nem tartozik-e a szabad felhasználás körébe, illetve hogyan kezelte volna a tagállamok különböző jogrendszereiből adódó eltéréseket.
Az elfogadott jogszabályszöveg fenti rendelkezése alapján azonban a feltöltés szűrőnek vélhetően csak akkor kellene meggátolnia a feltöltést, ha a tartalom megegyezik azzal a művel, amiről a jogosult korábban már értesítette a tartalommegosztó szolgáltatót. Egy ilyen filter program alkalmazása már kivitelezhetőnek tűnik a technológia mai állása szerint, azonban nyilvánvaló, hogy ez is jelentős költségvonzattal jár az online platformok számára. Az irányelv ezért a jogosultak által megjelölt művek feltöltése megakadályozásának kötelezettsége alól mentesíti azokat az online tartalommegosztó szolgáltatókat, amelyek az Unióban kevesebb mint három éve érhetőek el, az éves forgalmuk kevesebb, mint 10 millió euró és havonta átlagosan legfeljebb 5 millió felhasználó látogatja az oldalaikat. A jogszabály továbbá hangsúlyozza, hogy az internetes portálok és a jogosultak együttműködése nem eredményezheti a védelem alatt nem álló tartalmak hozzáférhetőségének megakadályozását.
Akkor most mi lesz a mémekkel?
A reform bírálói közül sokan a véleménynyilvánítási szabadság húsbavágó korlátozásától tartva már a mémek eltűnését is vizionálták. Igazság szerint azonban Magyarországon – de több más EU-s tagállamban is – a mémek többnyire eddig is jogsértőek voltak, illetve jelenleg is azok. Azt már a 2001-es szerzői jogi irányelv is lehetővé tette, hogy a tagállamok a védett műveknek a karikatúra, paródia vagy utánzat készítésének céljára történő felhasználását megengedő szabályozást vezessenek be, ezzel a lehetőséggel azonban nem igazán éltek a nemzeti jogalkotók. A most elfogadott irányelv viszont gyakorlatilag kötelezi erre a tagállamokat, így – amint azt a Bizottság honlapján olvasható tájékoztató is kiemeli – “Kifejezetten megengedett lesz a mémek és a felhasználók által idézet, kritika, véleményformálás, karikatúra, paródia vagy utánzat céljából létrehozott egyéb tartalmak (például a gif-ek és hasonlók) feltöltése“.
Forrás/Szerző: Advocatus, Dr. Rostás Péter
