Lendületes esik a magyar CDS-áresés csütörtökön is
Londoni felzárkózó piaci elemzők csütörtöki értékeléseikben úgy vélekedtek, hogy az EU-bizottság "meglepő módon" kompromisszumkészebbnek bizonyult a magyar kormánynál a kötelezettségszegési ügyekben. Az egyik vezető londoni adósságpiaci adatszolgáltató, a Markit Financial Information Services adatai szerint az irányadó ötéves futamidejű magyar állampapírok törlesztési leállására köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) a csütörtöki londoni jegyzést 528 bázispontos középárfolyamon kezdték.
Ez hatalmas, 40 bázispontos esés az előző záróhoz képest. A Markit csütörtöki kimutatása szerint ez meglátszott a cég által a tágabb értelemben vett közép-kelet-európai térség szuverén adósságára kidolgozott iTraxx SovX CEEMEA CDS-index egészén is, amely csütörtökre 5,36 bázisponttal, 1,83 százalékkal 287,50 bázispontra csökkent. A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - pénzügyi elemzői befektetők számára összeállított, csütörtökön Londonban ismertetett értékelésükben "különösen meglepőnek" nevezték az Európai Bizottság döntését, mivel véleményük szerint a vitatott központi kérdésekkel kapcsolatban "semmi sem történt".
A ház elemzői szerint úgy tűnik, hogy az EU és a Nemzetközi Valutaalap inkább hajlik a kompromisszumra, mint a magyar kormány. A Commerzbank szakértőinek véleménye szerint ennek veszélye abban áll, hogy ha az IMF-megállapodást "túlzottan laza" feltételrendszerrel kötik meg, azzal hosszú távon csorbulhat az egyezmény hitelessége. Kérdéses az is, hogy mennyire lesz megbízható a majdani elővigyázatossági megállapodás nyújtotta védőháló, ha mindegyik piaci szereplő tudatában van annak, hogy a szükséges előfeltételek nem teljesültek maradéktalanul - vélekedtek a Commerzbank elemzői.
Az Eurasia Group nevű globális kockázatelemző csoport szakértői azonban kiemelték értékelésükben, hogy az EU-bizottság továbbra sem ejtette a rendezetlen kérdések ügyét; a jegybanktörvény kérdése most átkerül az IMF/EU-program feltételeiről szóló hivatalos tárgyalások napirendjére, és mindegyik kötelezettségszegési ügyben várhatóan előrelépést kell elérni a hivatalos tárgyalások befejeződése előtt. Az Eurasia szakértői szerint ugyanakkor mégis Orbán Viktor kormányfő "nagy és jelképes erejű politikai győzelmét" jelenti, hogy az EU a kötelezettségszegési ügyek maradéktalan rendezése előtt hozzájárult a tárgyalások megkezdéséhez.
Ez megerősíti Orbán helyzetét, ami a program feltételeiről szóló tárgyalásokat "inkább nehezebbé, semmint könnyebbé fogja tenni" - vélekedtek az Eurasia elemzői, akik szerint kiderülhet, hogy José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök "politikailag elszámította magát". A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői szerint bár a magyar kormány várhatóan a rugalmas hitelkeretet (FCL) fogja előnyben részesíteni a készenléti megállapodás (SBA) helyett, valószínűtlen azonban, hogy Magyarország megfelelne az FCL feltételeinek.
A GS londoni elemzői azt jósolták, hogy az IMF nagy összegű, elővigyázatossági jellegű készenléti megállapodást fog javasolni, vagy pedig egy teljes körű SBA-programot, tényleges folyósításokkal, mert ez - a finanszírozási kockázatok csökkentése mellett - nagyfokú felügyeleti lehetőséget is biztosít a valutaalapnak a gazdaságpolitika kialakítása és végrehajtása felett. A Goldman Sachs elemzőinek csütörtöki előrejelzése szerint azonban a magyar kormány valószínűleg megpróbálja majd "minimalizálni" a nemzetközi szervezetek befolyását a gazdaságpolitikára, és ez azt is valószínűsíti, hogy nézeteltérések lesznek az unió és az IMF szerepvállalásának mértéke körül.
A GS londoni szakértői közölték: változatlanul úgy gondolják, hogy a programnak - figyelembe véve a 2012-2013-as finanszírozási igényeket - "méretesnek", legalább 12-16 milliárd euró értékűnek kell lennie, de ha a külső környezet kedvezőtlenebbre fordul, akár 20 milliárd eurós csomagra is szükség lehet. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója csütörtöki helyzetértékelésében ugyanakkor közölte, hogy véleménye szerint Magyarország fő problémája "nem a pénz, hanem a feltételrendszer".
A szakértő kimutatta, hogy központi kormányzati szinten az idei év végéig hozzávetőleg 8 milliárd, 2013-ban 10 milliárd euró törlesztési kötelezettség válik esedékessé, és ezen belül csak 4,2 milliárd, illetve 5 milliárd euró a külső adóssághányad. Az RBS vezető londoni elemzője szerint ezek a számok "teljességgel kezelhetők". Mindezek alapján az RBS londoni elemzője úgy vélekedett csütörtöki értékelésében, hogy ezúttal valószínűleg elegendő lesz az előző - 20 milliárd eurós - IMF-hitelcsomag fele is, annál is inkább, mivel a mostani program célja inkább a piac megnyugtatása, semmint a tényleges készpénzfolyósítás.(MTI)
