Lengyel lehallgatási ügy - kinek az érdekeit szolgálják?
A szakértő kifejtette: bár valószínűleg nem fog pontosan kiderülni, ki állhat az ügy hátterében, a legvalószínűbb eshetőség Oroszország. Emellett egyes uniós tagállamoknak is fűződhet érdekük a történtekhez az energiapolitika, továbbá az EU személyügyi döntései miatt - vélekedett. Hamberger Judit közölte: ebben a kérdésben különösen fontos az energiapolitika.
Lengyelország a maga energiamixében a szükséges villamos energiát 40 százalékban saját szénből állítja elő, és úgy szeretné alakítani az unió energiapolitikáját - például az emissziós szabályozás, a szén-dioxid-kibocsátás vagy a megújuló energiák felhasználása, illetve ezek arányai tekintetében -, hogy az megfeleljen az érdekeinek, a szén ilyen nagy arányú felhasználásának - magyarázta. Megjegyezte: az oroszok nagyon olcsó szenet szállítanak a lengyeleknek, de mivel a lengyelek most fejleszteni akarják a saját szénbányászatukat, lemondják, illetve csökkentik az oroszoktól vásárolt szén mennyiségét, ami sérti az orosz szénlobbi érdekeit.
Mint a szakértő mondta, emellett Lengyelország szeretné, ha létrejönne az energiaunió Európában, aminek egyik eleme, hogy az EU központilag tárgyaljon Oroszországgal az egységes gázárról. Ráadásul Lengyelország minden energetikai problémája összefügg Ukrajnával, hiszen az Ukrajnán keresztül szállítandó energiahordozókról is szó van - mutatott rá. A kutató hangsúlyozta: az unióban és Oroszországban nyilvánvalóan sokaknak ellentétesek az érdekeik Lengyelországéval, és az energiával kapcsolatban "mindig hatalmas pénzekről, nagy volumenű befektetésekről, és ezek mögött pedig elképesztően erős érdekekről van szó".
Hamberger Judit úgy vélte, a másik fontos ügy, amely miatt Lengyelország érdekeket sérthet, az uniót az elkövetkező négy-öt évben irányító vezetők kinevezése, megválasztása. A botránnyal vélhetően le akarták járatni Lengyelországot, a lengyel államot és azt a három-négy csúcspolitikust, akiknek esélyük volt arra, hogy a legfontosabb pozíciók némelyikéhez hozzájussanak az EU-ban - közölte. Példaként említette, hogy Radoslaw Sikorski külügyminiszter Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt válthatná, továbbá Varsó fontos biztosi posztokra is pályázik, például az energiaügyi biztos pozíciójára.
Hangsúlyozta: az aktuális lengyel kormánynak az a hosszú távú terve, hogy lengyel politikusok fontos pozíciókat szerezzenek meg az unióban, és hogy az unió által megerősítve próbálják meg visszaszorítani az orosz terjeszkedést az energia, a gazdaság és a politika területén. Mivel Lengyelország számára világos, hogy erre egyedül nem képes, az unió megerősítésére törekszik, és az EU vezetői közé kerülve teheti ezt meg - mondta. Hozzátette: talán éppen ezért lényeges, hogy valakik most akarják lejáratni a lengyel politikusokat, amikor az unió vezetőit újraválasztják. Az elemző szerint a lengyelek "az unió erejével felvértezve magukat" próbálnak szembehelyezkedni az orosz törekvésekkel, de az orosz energetikai lobbi nagyon erős az unión belül (is).
Az ügynek a lengyel külkapcsolatokra gyakorolt hatásáról a szakértő elmondta: Radoslaw Sikorski semmi olyat nem mondott a lengyel-amerikai kapcsolatokról, ami ne lenne igaz. Amióta az oroszok elfoglalták a Krímet, a lengyelek egyre inkább tartanak az orosz katonai expanziótól, és határozottan követelik, igénylik, hogy a NATO komoly erőkkel legyen jelen az országban. A lengyelek szoros szövetségesként ott álltak az amerikaiak mellett a különböző missziókban, sok áldozatot vállaltak ezekben a műveletekben, miközben még vízummenteséget sem kaptak az Egyesült Államoktól - közölte. Hozzátette: a lengyel-amerikai kapcsolatokat 2009 óta Varsó részéről a szkepticizmus jellemezte.
Obama elnök hatalomra jutása óta az addig erős lengyel politikai és katonai atlantizmus lanyhult. (A kiszivárogtatott felvételek szerint Sikorski kijelentette: az Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolatok "mit sem érnek", sőt "még károsak is, mert hamis biztonságérzetet keltenek".) Hamberger Judit a magyar-lengyel kapcsolatokat illetően arról beszélt, hogy Lengyelország azért neheztel Magyarországra, mert az - a lengyel érdekekkel és szándékokkal ellentétben - közeledik Oroszországhoz. Lengyelország "Oroszországnak az Ukrajnával szembeni harcában egyértelműen Ukrajna függetlenségét és területi egységét hirdeti", az unió Oroszországgal szembeni határozott fellépésének, kemény szankcióinak híve, és ezért aggodalommal tekint Magyarország Oroszország felé tett lépéseire - fogalmazott.
Úgy látja, ugyanakkor Szlovákia, Robert Fico kormánya több tekintetben sokkal határozottabb oroszpárti politikát folytat, Varsó mégis jobban neheztel Magyarországra. A szakértő azt mondta: Varsó talán éppen a hagyományos lengyel-magyar barátság miatt fájlalja, hogy "a magyar kormány nem áll a lengyel helyzetértékelés, szándék és stratégia mögé, hanem az ellenkezőjét teszi annak, mint amit a lengyelek elvárnak tőle". Ilyen lépésekként tartja számon a lengyel politikai közvélemény a kárpátaljai magyarok számára igényelt autonómiát, illetve az uniós szankciók bevezetésével szembeni "gazdasági szempontú" magyar aggodalmakat. Hamberger Judit megjegyezte: a lehallgatásokat - a többi között - egy olyan étteremben végezték, amely egy Oroszország tulajdonában lévő varsói épületben áll.
