Leszámolnak a zsebre dolgozó, zsaroló újságírókkal
Csiang Csien-kuo, az állami sajtót, a kiadóhivatalokat és az elektronikus médiát felügyelő hivatal helyettes vezetője arról beszélt: vannak, akik a hazai és a nemzetközi médiában félremagyarázták azt az új előírást, amely szerint az újságíróknak a jövőben tilos a munkáltatójuk, munkahelyi főnökük engedélye és hozzájárulása nélkül leleplező riportot készíteniük, kritikai írást megjelentetniük.
Csiang nehezményezte, hogy a körlevélben megfogalmazottakat egyesek úgy értelmezték, nem engedélyezik a kritikus hangot vagy az oknyomozást. Ezzel szemben - hangsúlyozta - a főhatóság továbbra is védi az újságírók jogait és támogatja a közvéleményt képviselő média ellenőrzését. Megjegyezte, hogy a szerdán kiadott utasításban semmi rendkívüli nincsen, az összhangban van a szerkesztőségi gyakorlat általános szabályaival.
Az utasítás nem engedi az alkalmazott újságírók "magánjellegű" leleplezéseit sem az interneten, továbbá összeférhetetlennek minősítette másodállás vállalását a reklámiparban, a marketing, különböző termék- és szolgáltatásértékesítés, valamint a pr területén. Kijelentette, mindezekből is egyértelmű, hogy a hivatal fellépése, a rendelkezés azok ellen az utóbbi időben elszaporodott újságírók, illetve álújságírók ellen irányul, akik "saját szakállukra" dolgoztak, visszaéltek pozíciójukkal és gyakran rágalmazó cikkeik megírásával, illetve azok visszatartásával zsaroltak üzletembereket, kormányzati tisztviselőket.
A Global Times című lap a témához kapcsolódó cikkében Csang Cse'an egyetemi docens, kommunikációs szakember azt hangsúlyozta, hogy véleménye szerint sem közvetlenül, sem közvetve nincs szó a riporterek kritikus riportoktól való eltiltásától. Mint mondta, ha a szerkesztőség nem tud arról, hogy az újságíró milyen sztorin dolgozik, nem juthat a tudomásukra az sem, hogy a riportert esetleg megvesztegetik, vagy maga kér pénzt a hallgatásért.
A lap kitért rá, hogy az állami hivatal a rendelkezés közzétételekor nyolc, az újságíró-igazolványával visszaélő médiamunkás esetét ismertette. Kínában az elmúlt egy-másfél évben a korábbinál sokkal nagyobb szerepet kapott a sajtóban a leleplező, oknyomozó műfaj, ami összhangban van a központi politikai szándékkal, elsősorban a korrupcióellenes harccal. A riporterek "bátrabbak lettek", a lapokban nem ritkák a kormányzati hivatalnokok és párt tisztségviselők életmódját, munkastílusát, a pazarlást szóvá tevő cikkek.
