Lezárultak a fővárosi vízközmű-szolgáltatókkal szembeni GVH vizsgáltatok
A GVH az FVM-mel és az FCSM-mel szemben indított eljárásai során a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás meghatározását és annak árazását vizsgálta. Mindkét vállalkozás a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a vízigény és az egy fogyasztási egységre eső hozzájárulás szorzataként határozza meg. Az eljárások arra irányultak, hogy víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértéke túlzóan magas-e.
A vizsgálat megállapította, hogy mindkét vállalkozás – a korábbi évek fogyasztási adatai alapján – az indokoltnál magasabban határozata meg a vízigény mértékét, figyelembe véve a KSH 2011-es népszámlálási adatait (amelynek alapja az, hogy az utóbbi 20 évben a lakossági vízfogyasztás Budapesten folyamatosan csökkenő trendet mutat). Az FVM és az FCSM a fenti anomália kiküszöbölése érdekében, illetve amiatt, hogy magatartásuk összhangban legyen a versenytörvény rendelkezéseivel, kötelezettségvállalási kérelmeket terjesztettek elő.
A vállalások lényege, hogy az FVM és az FCSM a vízigényt lakásonként a lakószám tekintetében a jövőben a KSH adatai (átlagos lakásszámok) alapján kalkulálják, figyelembe véve az egy főre eső átlagos vízfogyasztást.
A kötelezettségvállalási nyilatkozat elbírálása során a GVH elsődleges célja a közérdek hatékony védelmének biztosítása. Kötelezettségvállalás esetén hatékonyabban biztosítható a törvény rendelkezéseivel ellentétes magatartás kiiktatása, a döntés iránymutatást ad más piaci szereplők számára. A GVH a döntés meghozatala során értékeli a kötelezettségvállalás elfogadása mellett és ellene szóló körülményeket az érintett piac sajátosságaira figyelemmel.
A GVH mindkét eljárásban az elfogadás melletti körülményként értékelte, hogy nincs arról tudomása, hogy a GVH a megelőző öt évben azt állapította volna meg, hogy a vállalkozások megsértették a versenytörvény rendelkezéseit, a kötelezettségvállalás eredményeként módosuló gyakorlat magában hordozza annak a lehetőségét, hogy az átlagosnál erőteljesebben orientálja más vízközmű szolgáltatókat arra, hogy az általuk meghatározott víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét a tényleges vízfogyasztáshoz, illetve a felmerülő költségekhez igazítsák, a kötelezettségvállalás teljesítése révén valószínűsíthetően kizárható az észlelt probléma megismétlődésének kockázata és a jövőbeni hatósági ármeghatározáshoz is egy jó (az eljárás alá vont által is elfogadott) alapot biztosít, a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékének meghatározására nincsen releváns jogszabályi előírás, illetve a hozzájárulás mértékének meghatározása rendkívül komplex, területileg (földrajzi, szociális és társadalmi tényezők mentén) különböző, így nincsen egységes piaci gyakorlata.
Mindezeket egybevetve a GVH Versenytanácsa úgy ítélte meg, hogy a közérdek leghatásosabban a vállalások elfogadásával biztosítható, erre figyelemmel az eljárásokat megszüntette.
