MNB-felügyelőbizottság: a jegybank tavalyi működési költségeit növelte a PSZÁF beolvadása
Megállapítják ugyanakkor azt is, hogy az MNB és a PSZÁF költségtervének összeadásához képest a 2013. évi tényleges költségek összességében kismértékben alacsonyabbak voltak. Az új "egyesített" idei költségvetés azonban 36,8 százalékkal magasabb, mint az a két tavalyi tényleges költségvetés összeolvadásából adódna - olvasható az MNB felügyelőbizottságának jelentésében. A jelentés a parlament honlapján olvasható, a felügyelőbizottság 2013. júniusa és 2014. márciusa közötti időszakban vizsgálta a jegybank gazdálkodását. Az MNB felügyelőbizottságának jelentése megállapítja: az MNB 2013. évi működési költségeit több tényező befolyásolta.
A költségek alakulását olyan egyszeri ráfordítások határozták meg, mint az új vezetéssel, illetve a PSZÁF beolvadásával kapcsolatos egyszeri kiadások, például a munkaviszonyok megszűnésével járó költségek. Más oldalról még nem jelentek meg olyan költségek, amelyek az új irányítási politika, illetve egyes stratégiai jellegű koncepciók hatásából adódnak - olvasható a jelentésben. A jelentés szerint a jegybank 2013. évi létszámalakulását döntően az MNB-PSZÁF integráció határozta meg (statisztikailag 502 alkalmazottal emelkedett a jegybanki létszám 2013. október 1-jén).
Emellett az MNB 2012. november 19-i igazgatósági ülésén elfogadott eredeti létszámtervhez képest is adódtak módosítások, összességében mintegy 52 emberrel nőtt ennek hatásaként a dolgozói létszám. A PSZÁF 2013. évre vonatkozó eredeti létszámterve 530 volt, az integrált (a két szervezet együttes létszámára vonatkozó) terv 1168 munkavállaló volt, amelynél a 2013. évi záró dolgozói létszám 7,7 százalékkal (90 dolgozóval) alacsonyabb, 1078 volt. Az fb figyelemmel kísérte a PSZÁF MNB-be történő beolvadását, és a kapott tájékoztatás alapján úgy ítélte meg, hogy a két szervezet egységesítése zökkenőmentesen ment végbe. A jegybank a 2014. évi működési költségtervét a PSZÁF beolvadását követően 29,4 milliárd forintban tervezte meg.
Ez a terv úgynevezett nullabázisú módszerrel készült, mivel a feladatok és költségek nem hasonlíthatók össze a korábbi évekkel. A felügyelőbizottságnak nem volt lehetősége a költségek tervezésének mélyebb vizsgálatára, ezért kérte, hogy az MNB mutassa be a működési költségek alakulását az MNB illetve a PSZÁF beolvadása előtti költségekből kiindulva - áll a jelentésben. A jelentésben kitérnek arra, hogy a jegybank költségvetésében nettó 6 milliárd forint keretösszegben szerepel az a kommunikációs tender, amely a 2000 milliárd forint keretösszegű növekedési hitelprogramot hivatott segíteni. Az fb a bank gyakorlatában szokatlanul magas keretösszegű tenderrel kapcsolatban tájékoztatást kért, a tender céljáról, lefolytatásáról és az eddigi kifizetésekről.
Az fb egyúttal javasolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezetése a növekedési hitelprogram (nhp) kommunikációs stratégiájának megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásról hozott döntését gondolja újra. Az újragondolás eredményéről az fb még nem kapott visszajelzést. Az fb jelentése szerint az nhp kommunikációjára elkölteni kívánt összeg jelentősen meghaladja az utóbbi évek teljes jegybanki kommunikációra költött ráfordításait, melyek rendre 200-300 millió forint között mozogtak, és csak a 2008-as évben, az 1 és 2 forintosok bevonásakor érték el a 346 millió forintos szintet.
A jelentésben arról is írnak, hogy az MNB a tendergyőztes I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel 2014. január 21-én írta alá a vállalkozási keretszerződést. A kft. a közbeszerzési eljárás során tett ajánlatában foglaltak szerint az MNB 2014. évi általános kommunikációs feladatainak és a növekedési hitelprogramja kommunikációs feladatainak ellátását a közbeszerzési dokumentációban és az ajánlatban meghatározott feltételek szerint teljesíti. Az fb jelentése szerint 2014. februárjában 317 millió forint plusz áfa megrendelést továbbított az MNB a médiacég felé. (MTI)
